Megszavazták, hogy megint legyenek nyitva vasárnap a boltok. Az eladó az nem ember? Neki nem lehet hétvégéje? Az ő családja nem számít?

Az egyik kedves válaszoló ezt kommentelte:

" Kedves kérdező!Utolsó néhány hozzászólásod alapján azt kell gondoljam,hogy neked súlyos problémáid lehetnek és nem c nem csak a vasárnapi nyitvatartás kapcsán.Tudod,nekem öcsém,sógornőm és édesanyám is a kereskedelemben dolgozik és bár nem örülnek,hogy újra lesz vasárnapi nyitvatartás,ilyen tragédiát sem csinálnak belőle,mint te.És azért bármilyen nehéz is az árufeltöltés és egyéb munka,nem hiszem,hogy elcserélnék mondjuk gyári,normában végzett munkára azért,hogy szabad legyen a vasárnapjuk.Arról már nem is beszélve,hogy ott is megeshet,hogy dolgozni kell vasárnap.Szóval,nem mondom,hogy könnyű munka,de nem is olyan drámaian nehéz,mint ahogy te leírod.És még mielőtt a fejemhez vágnád,hogy ne írkáljak olyasmiről amit nem tapasztaltam meg,megjegyzem,hogy azért pár évet én is dolgoztam a kereskedelemben."

Nos, kérem van igazsága, annak amit írsz, de lehet sokan másképpen gondolják azt, amit itt leírtál.

Azért azt nem hinném el, hogy a kedves rokonaid elégedettek a vasárnapi fizetésükkel.

Azt írtad, hogy nem olyan nehéz munka az eladói, mint ahogy én azt lefestettem. Akkor ők, a te kedves rokonaid nagyon jó helyen dolgoznak. De nagyon sok olyan bolt van, ahol mindaz igaz, amit én leírtam.

Az egyik tiszteletre méltő válaszadó ezeket írta:

"Minimálbértől már elég messze van a bolti eladók fizetése. Jó, persze, lehet, hogy valami magyar vállalkozó annyit fizet, és még ingyen túlóra is van, de szerencsére a legtöbb munkáltató már nem így áll hozzá."

Én még nem láttam olyan eladók, aki meggazdagodott volna a fizetéséből. Inkább azt látom, hogy arra elég a fizetése, hogy csak alapdolgokra költsön. És így is éppen, hogy át tudja vészelni a hónapot a következő fizetésnapig. Az eladói fizetésből nem tud senki házrészletet törleszteni. Nagyon sok eladó albérletben lakik, mely nincs messze a hajléktalanságtól.

Régen, a rabszolgatartó társsadalomban a rabszolgatartó gondoskodott rabszolgáinak ellátásáról, elszállásolásáról, étkeztetéséről.

Most azt látjuk, hogy a munkáltató csupán annyi fizetést (önfenntartáshoz éppen elegendő összeget) ad az eladónak, amely arra elég, hogy alkalmazottja megoldja az albérlet kifizetését és napi három szendvicset tudjon magának készíteni a legolcsóbb szalámi beszerzése által. Tehát, annyi fizetést adnak neki, amely biztosítja azt, hogy tudjon dolgozni munkáltatójának érdekében. Másra, az eladó céljaira fordítható összeget nem tartalmaz az eladó részére juttatott fizetésnek nevezett pénzösszeg, könyöradomány.

"40 kilós nők hol cipelnek olyan árut, amire fizikailag nem képesek? Sehol. Szóval baromságokat nem kéne beszélni."

Szerintem tájékozódj jobban a kérdés felől. Aztán térjünk vissza rá.

"Ja, azt már meg sem kérdezem, hogy a minimálbér és a nehéz áruk cipelése miért csak vasárnap probléma. Erre nem kell válaszolni, mert a képességeidet meghaladja."

Mindennap érzi ezt a problémát a kizsákmányolt és agyonhaszolt eladók korgó gyomra.

Nemcsak vasárnap probléma. A hét mindennapján probléma. Ez így van. És ezt a problémát orvosolni kell.

Valaki ezt írta:

"Az eladónak joga van megválasztani, hogy hol dolgozzon. Ha nem tetszik neki a vasárnapi meló és az azzal biztosan járó 50%-os pótlék, akkor elmehet olyan boltba, ami biztosan nem nyit ki a hétvégén.

Nevetséges b+, hogy szaros 20-25.000 ember kedvéért (ennyien dolgoznak a boltzár által érintett boltokban egy hétvégén) emberek millióit szívatták több, mint egy évig."

Íme, ez a válasz is bizonyítj azt, hogy az eladók milyen lenézett helyzetben vannak. Ha valaki így ír polgártársairól, akiknek valójában köszönhet, akkor az vajon mire lenne képes egy diktatórikus rendszerben?

Gondoljunk csak a munkatáborokra, de sok más példát is sorolhatnék.

Egyébként felmerül annak a kérdése, hogy beszélhetünk-e arról, hogy kialakult-e a modern rabszolgatartó társadalom?