A Kádár-rendszer egy értelmiségi társadalom volt?

Egy büdös proli társadalom volt, ahol az embereknek nem kellett küzdeniük, gondolkodniuk, a kormány mindent a seggük alá tett, Jaj de szeretem ezt:)

Bírom mikkor a jobboldal prolizik:D Pedig hat a magyar jobboldal az valami hihetetlen buta emberekből állnak tisztelet a kivétel.Agresszív buta törtető a 90% ban .

Ezért is tart ott ahol a politikai kultúra ma Magyarországon a béka seggén egy luk _(

'A válasz 0%-ban hasznosnak tűnik. A válaszíró 59%-ban hasznos válaszokat ad.

# 15/22'

Úgy látom, még mindig nem jutott el többekhez, lepontozással nem feltétlenül nektek lesz igazatok. :)

Tisztelt Kérdező!

Ami jó volt a Kádár-rendszerben, azt főleg azok a szakemberek találták ki, akiket még 1945 előtt iskoláztak. Vagy fiatalabbak voltak, de még olyan tanárok nevelték őket, akiket a 45 előtti rendszerben képeztek ki. Így a tanáraiktól egy magasabb szellemiséget, mintát vettek át.

Persze a legfelső szinten soha nem ezek a kiváló szakemberek álltak (max hagyták őket dolgozni-alkotni) ,hanem származási ls politikai szempontból megfelelő elvtársak kapták a nagyfőnöki pozíciókat. Tehetségesnek nem mondanám őket.

A gondok akkor jelentkeztek, amikor a régi, még a Horthy-rendszerben felnevelkedett tanári kart az életkorukból, az öregedésből adódóan mind nagyobb mértékben váltotta le az új rendszerben szocializálódott KISZ-táboros pedagógusnemzedék. Ez nagyfokú minőségi hanyatlással járt, tisztelet a kivételnek. Az emberileg és szakmailag gyengébb színvonalú tanárok keze alól gyengébb emberek kerültek ki az életbe, és a lefelé hanyatló, öngerjesztő folyamat 1990-nel sem állt meg.

Más volt a kultúrpolitika, akit érdekelt, azt megtalálta benne amit keresett. Például, volt egy Kuczka Péter nevű költő, aki az 50-es években Majakovszkij stílusában ódákat zengett a szocializmusról, amiért már akkor sem szerették szakmai körökben. 56 után "félreállították", és, hogy foglalkozzon valamivel, rábízták a tudományos-fantasztikus (sci-fi) irodalom hazai elterjesztését. Nagyon jól csinálta, abből született a Galaktika című folyóirat (antológia), amit ő szerkesztett a világirodalom legszinvonalasabb sci-fi novelláiból. Valamint a Kozmosz fantasztikus könyveket is ő ápolta. Nagy siker volt mindkettő, sokan lehetünk hálásak neki ezért a tevékenységéért, a Galaktika régi számait még ma is keresik.

Akkoriban sokat jártunk könyvtárakba, amik jól el voltak látva könyvekkel, folyóiratokkal. A fiataloknak több folyóirat is megjelent: Magyar Ifjúság, Ifjúsági Magazin, Világifjúsága. Mind szinvonalas volt, ma ilyenek nincsenek. Általános iskolásoknak Pajtás, Kisdobos magazin. Nem csak hülyeségekkel voltak tele, hanem nevelőcélzatú, tanúsággal rendelkező történetekkel, versekkel.

Említhetném a Delfin-könyveket, ami a világ ifjúsági irodalmából merített, ezeken nőttünk fel, első könyvem is ilyen volt, Stevenson Kincses szigete, ma már nem sok mindenkit kötne le. A könyveket ide-oda kölcsönözgettük egymás között, így sok el is tünt.

A Tv-ben valóban több ifjúsági műsor volt: Tízen túliak társasága, Kuckó, Ablak, Mindent tudni akarok, a gyerekeknek Zsebtévé, stb. Mind színvonalas, általános műveltséget terjesztő műsor volt.

Sokféle szakkör: pl. biológia-, kémia-, rádióamatőr szakkörök, csak amikre én is jártam.

Vitray Tamás, aki szinvonalas beszélgető műsorokat csinált, mondta, hogy a kereskedelmi tv-k megjelenésével megváltoztak a dolgok, mert ott egyedül a nézettség számít, és annak növelése azonnali szinvonalcsökkentést kíván. De szerinte ez helyes, mert ez a ker. tv-zés tulajdonsága. Az ő műsorai ma már oda nem kellenének.

Nem értek egyet azokkal,

- akik úgy festik le az akkori társadalmat, hogy csak műveletlen tahókból állt,

-akik azt állítják, hogy nem volt igény műszaki fejlődésre (CNC gépek példája), mert volt, csak pénz nem volt mindenütt rá,

- és azzal sem, hogy nem támogatták a tanulást, mert igenis támogatták, az érettségit és a főiskolai diplomámat is munka mellett szereztem meg.

- nem lehetett idegennyelvet tanulni, de lehetett, a TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társaság - ilyen is volt!) nyelvtanfolyamai teltházasak voltak.

Az "állambácsi" pont, hogy nem intézett helyettem semmit, ha kellett valami (pl. lakás, telefon, új autó, üdülés jobb helyen), azokért igenis kilincselni kellett, sok korabeli esszé jelent meg újságírók tollából ezügyben a bürokráciát ostorozva, vagy pl. ott vannak Moldova György szociográfiái a témában.

Hofi-t nem kell ledegradálni, nagyon is kellett a poénjai megértéséhez egy bizonyos műveltségi szint, mert az ő humora nem ordibálásra, hadarásra és obszcén szavak elsütögetésére épült, mint sok mai "stand up" komédiásnak.

Összefoglalva, a Kádár-rendszer nem volt "értelmiségi társadalom", eleve "a hatalmat a munkásosztály gyakorolta" (a parasztság és az értelmiség pedig szövetséges osztály volt - a Kádár-rendszerről beszélek), de politikai célkitűzés volt a munkás-paraszt osztály széles rétegeinek műveltségét emelni, és úgy hiszem, a kor rendelkezésre álló eszközeivel ezt jól megoldották. A többi már csak az egyénen múlt, aki akart, tanulhatott, művelődhetett, és ami még fontos, mindezt ingyen vagy olcsón.