Miért nincs térkép a két részre szakadt Magyarországról?

Azt gondolom, hogy a kérdező arra az időszakra gondol, mikor a Magyar Királyságnak nem volt része az Erdélyi Fejedelemség.

A karlócai béke után ugyanis a Hasburg uralkodók Erdélyt egy önálló tartományként kezelték a Magyar Királyságtól függetlenül. Ezért is volt a 12. pont 1848-ban az Unió (értsd. Erdéllyel) végül a Kiegyezés után Erdély kvázi autonómiája 1868-tól szűnt meg és lett teljesen a Magyar Királyság (vagy másik nevén a Magyar Szent Korona Országai-nak része), tehát a Magyarország-Erdély kettősség egy birodalmon belül 1699-től 1868-ig állt fenn. Egyébként ennek kapcsán "fun fact", hogy a jól ismert Nagy-Magyarország közigazgatási és közjogi értelemben mindössze 1868-tól 1918-ig létezett, sőt a klasszikus "64 vármegyés" változat még ennél is rövidebb ideig, ha jól emlékszem az 1878-as közigazgatási reform után jött létre Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején, tehát az a Nagy Magyarország térkép, amit relikviaként vagy nosztalgiából árulnak csak ezt a rövid 1878-1918 közötti állapotot mutatja korrekten, már ha a közigazgatást és megyehatárokat nézzük.

"a Magyarország-Erdély kettősség egy birodalmon belül 1699-től 1868-ig állt fenn"

Helyesebben 1541-től 1868-ig.

"a Nagy Magyarország térkép, amit relikviaként vagy nosztalgiából árulnak csak ezt a rövid 1878-1918 közötti állapotot mutatja korrekten, már ha a közigazgatást és megyehatárokat nézzük."

Ez sem pontos mert Horvátországgal csak perszonáluniós kapcsolat volt. Külön országgyűlése volt (szábor)korlátozott jogkörrel. Talán csak Fiume volt különleges státussal magyar irányitás alatt. Választási térképeken is külön voltak.

[link]

Itt meg még Erdély sincs rajta:

[link]

(Az alján van zöld színnel - (kör alakban) a különleges státuszú Fiume választási eredménye.)

Hogy k. a...zna a sok "mélyszittya" ha ilyen "csonka " térképet mutatnál nekik. :)

-Horvátországgal egyébként külön kötöttek kiegyezést az osztrákok. Szóval ennyire különállok voltak.

Kijavítanám a kijavításomat: Azt írtam, hogy EGY BIRODALMON belül! Az 1541 és 1690 között a Fejedelemség inkább török vazallusállam volt, de teljesen független volt a Magyar Királyságtól, aminek ekkor már Habsburg uralkodói voltak.

Erdély és a Habsburgok viszonyát a Diploma Leopoldium határozta meg 1690-ben, de ténylegesen csak a karlócai béke megkötése után állt be a Magyar Királyság és ez Erdély egy birodalomban, de két külön államként állapot. Később a Habsburg uralkodó egyben a fejedelem is volt, míg Magyarországon király. (Most a Rákócziék-féle szabadságharcot vagy az 1849-es eseményeket ne nézzük)

Horvátország és Magyarország között pedig jóval több volt egyszerű perszonáluniónál, Horvátország rengeteg kérdében Budapest és nem Bécs alá tartozott, valóban volt saját törvényhozásuk, de ez sokkal inkább volt széles körű autonómia mint tényleges önállóság. Csak egy példa a horvátországi vasútállomásokon a települések magyar neveit kellett feltüntetni, akkor is, ha szín horvát volt az adott város!

Rájöttem, te a magyar belháborúra gondolsz 1526-38 között. Amit keleti királyságnak szoktak nevezni az megegyezik a későbbi Erdélyi Fejedelemséggel.

[link]

A belháború viszont bonyolult nem igazán lehetne térképen ábrázolni, folyamatosan ment az átpártolás a két oldal között, terület változások.

Még annyival kiegészíteném, hogy a trianoni béketárgyalásokon a magyar fél gyakorlatilag meg sem próbált érvelni a horvát területek -akárcsak részbeni-megtartása mellett érvelni. Ez is mutatja valamennyire Horvátország helyzetét, különállását.

És ha már a térképeknél tartunk akkor itt a bizonyos Teleki-féle carte rouge, ami a trianoni magyar követeléseket lett volna hivatott alátámasztani:

[link]

Itt sem ábrázolták a horvát területeket, tehát kvázi lemondtak róla.

Szóval ezzel csak azt akartam alátámasztani, hogy akik "nagymagyarországoznak" meg "mindentvisszáznak" mennyire nem ismerik a történelmi Mo. tényleges területi-államszerkezeti viszonyait.