A magyar orvosok pénzéhesek? Elvileg ez a hivatásuk, erre tették fel az életüket.

ma 08:36

Hogy a táltos szakajtotta vóna bele a fejedet éssanyádba, két liter tejért.

Kérdező, az orvos, a mérnök, az ügyvéd, a melós is pénzéhes. Mindenki pénzéhes. Nincs ezzel semmi baj. Az ember legyen is pénzéhes, ez pörgeti a gazdaságot.

Kivételesen nemcsak a szövegeket olvastam el, hanem a válaszok "hasznosságát" is. Valójában semmi meglepőt nem tapasztaltam. Amely válaszban volt legalább részigazság, az nem tetszett a többségnek. Amelyikben több volt a realitás, még kevésbé tetszett. Ez teljes összhangban van azzal, mitől van a Fidesznek kétharmada.

Akik azt mondják, ugyanaz a munka... Egyfelől igen, másfelől nem. Ha rosszul temeted be az árkot, na bumm. Ha hibás hűtőgépet készítesz, az már kellemetlenebb, de még mindig na bumm. Ha azonban a bal helyet a jobb vesédet veszik ki, ha hibás diagnózis alapján félrekezelnek, az egy életed nem lecserélhető. Akkor nem na bumm. Ahogy ha hibás atomreaktort készítesz és felrobban, akkor se bumm. Illetve az a bumm végérvényes számodra. Ennyit a munkák különbözőségéről.

Arra többen utaltak, milyen feltételek mellett lehet minőségi munkát végezni (lásd vesefelcserélés). De van itt még valami. E feltételek közé tartozik az a társadalmi szemlélet is, amely e válaszokat "minősíti". Ilyen szemlélet mellett nem lesz jó egészségügy akkor se, ha minden orvos havi húszmilliót kap. Természetesen jobb lenne, mint ma, természetesen akkor sem lesznek egyformák, de én az egészségügy egészéről beszélek. Az kicsit bonyolultabb, mint pénzkérdés.

«A mészárosnak, a sörfőzőnek vagy péknek nem jóindulatától várjuk ebédünket, hanem attól, hogy azok saját érdekeikre vannak tekintettel. Nem emberiességükhöz, hanem önszeretetükhöz fordulunk, és sohasem emlegetjük előttük saját szükségletünket, hanem az ő előnyüket. » -Adam Smith a közgazdaságtan kitalálója.

És miért ne lenne igaz ez az orvosokra is? Alul vannak bérezve, rosszak a munkakörülmények és nem mellesleg igen stresszes a munkájuk (hiszen, ha elrontanak valamit nem egy kenyeret égetnek oda, hanem egy embert ölnek meg). Jogosan követelnek normális fizetést, vagy te kedves kérdező ott maradnál egy olyan cégnél, ami a mondjuk 200k-t érő munkádért 110k-t adna? Az orvost is ugyan annyiért szolgálják ki a boltban, nem jár neki kedvezmény amiért ő embereket gyógyít, ahogy a házadat építő mérnöknek sem (nélküle az utcán élnél), a kenyeredet sütő péknek sem (nélküle éheznél) és a cipőgyári melósnak sem (nélküle mezítláb járnál).

Az orvos nem egy angyal aki feláldozza magát érted, hanem ugyan úgy egy dolgozó ember, mint te. Aki normális megélhetést kíván, hogy eltarthassa a családját és önmagát.

Én értem, hogy frusztráltak, hogy nem fizetik meg őket. Valóban nem. De erről nem a betegek tehetnek. Horror összeget vonnak le havonta a fizetésemből a társadalombiztosításra, aztán ha beteg vagyok, és fél év múlva kapok időpontot a doki kidob 2 perc alatt, jobb esetben megadja a magánrendelésének a számát.

Hosszú várólista van, de ha adok hálapénzt, érdekes módon másnap megműtenek, de nem a magánrendelésen, hanem munkaidőben az állami kórházban!

Ez pedig igenis etikátlan. Tudta mennyi lesz a fizetése, akkor nem kell ott dolgozni. Sok dokinak eleve csak magánrendelése van. Csak akkor ott nem fizeti senki neki a járulékokat, meg nem tudja hazalopni az anyagot a kórházból.

A kivándorlás más kérdés, arról nem érdemes vitát nyitni. Én is kimennék a helyükben.

Nem kell felemelni semmit! Nagyobb hozzájárulásból nagyobb összeget lopnak el. Ezt kellene végre megérteni. Ha valakinek lehetősége lenne az össze e célra történő befizetést összesíteni, aztán az egészségügybe jutó összeggel összevetni, majd ezt nyilvánosságra hozni, nagyon sokan megdöbbennének. Jobban csak akkor, ha azt is megtudnák, hol a különbség.

Azt sem értik itt sokan, hogy frusztrált ember nem szokta nézni, kibe rúg. Az ember alaptulajdonsága, ha ideges, bosszús, dühös, megalázott, akkor az első útjába kerülő dolgon vezeti le a feszültségét. Ezt életösztönnek nevezik, a stressz káros, a szervezet mielőbb szabadulna tőle. A betegek pechje, hogy gyakorlatilag mindig velük kerül kapcsolatba az orvos.

Az eredeti okot viszont senki nem vizsgálja. Egyfelől túl nehéz, másfelől a többség nem is képes rá, harmadrészt, ha szembesül azzal, mit kéne tennie, még jobban visszaretten. Marad az ősi mechanizmus: másra kenjük a problémát. A felelősségvállalás kevés ember tulajdonsága.