A jobbikosok azt azért elismerik hogy legalább a magyar nyelv finnugor eredetű? Vagy ha szerintük nem az, van jobb ötletük?

Én se vagyok nyelvész, de most kicsit utánaolvastam és elvileg a sumér izoláló nyelv volt, azaz olyan mint a mai kínai és ami felé például az angol tendál. Azaz a magyar ragasztó, ragozó nyelvtől olyan távol áll, hogy csak na.

És azt se kéne elfelejteni, hogy a finnugor nyelvcsalád elvileg jó négyezer éve vált ketté, és hát nézzük már meg mi történt a magyarokkal négyezer év alatt (ráadásul csak az utolsó 1000-ről vannak megbízható, mindenki által elfogadott adatok). Ugye az Uráltól a Kárpát-medencéig vándoroltak, ami nem két napig tartott, rengeteg néppel keveredtek évszázadok alatt, ez mind formálta a nyelvet is. Aztán a honfoglalás után meg ott van a latin hatás, a hódítók hatása, először törökök majd németek, mind alakították a nyelvet. Amikor németül tanultam rengeteg hasonlóságot fedeztem fel a német és a magyar között is, pedig egyáltalán nem rokon a két nyelv. A mondatszerkezet, a szavak, az elváló igekötők, stb. Törökül nem tudok, de nyilván az a 150 év se múlt el nyomtalanul. A finn történelemmel egyáltalán nem vagyok tisztában, de biztos, hogy az ő négyezer évük sem volt eseménytelen, tehát az, hogy ma egyáltalán nem hasonlít a két nyelv hallásra szerintem tökéletesen érthető. Sőt nem is mondanám, hogy egyáltalán nem hasonlít, mivel ha youtube-on hallgat az ember finneket beszélni, akkor nekem például feltűnik, hogy a hangsúlyozás, a hangok kiejtése nagyon hasonló.

Oly távoli földrajzi fekvésü japán nyelve közelebb áll a magyarhoz, mint a finn. :) Japán is ragozó nyelv, és talán az egyetlen nyelv a magyaron kívül ahol a családnév a keresztnén előtt áll.

Erre is megvan már a "tudományos" magyarázat. A japán uralkodó osztály, nem öshonos japánban. Kutatók körülbelül oda teszik származásukat mint a magyarokét. Ha megnézzünk egy uralkodó osztálybeli ember képét, szembetünik, nincs olyan mandulaszemük mint a környező országok lakóinak. Bár sokan az ősmagyarokat inkább mongoloid típusúnak tartanak.

A nevek sorrendje nem bizonyíték, mert amikor szétváltunk, még nem léteztek vezetéknevek. Viszont van más jel, ami a magyar-japán rokonságra utal. A magyarban régen (Szent István korában még igen, a Halotti beszéd idején már nem) léteztek ún. tővéghangzók, amelyek mára nagyrészt kikoptak, ez azt jelentette, hogy minden szó magánhangzóra végződött. Ezenkívül a szavak belsejéből is jó néhány magánhangzó kiesett. Pl. a Halotti beszédből ismert "vogymuk" szó régen "vogyumuku"-nak hangzott, aztán végül a "vagyunk" forma vert gyökeret a nyelvben azzal, hogy máshonnan estek ki a magánhangzók.

Ez azt jelenti, hogy az ősmagyar nyelvben gyakorlatilag minden szótag magánhangzóra végződött. Milyen nyelvre igaz ez ma is? Hát a japánra!