Mennyi aláírást kell összegyűjteni, hogy a minimálbért felemeljék? (Nettó 100. 000 Ft. -ra? )
Ha emelkednek a bérek, emelkednek az árak, ez a közgazdaságtan egyik alapszabálya. Ha a munkaadónak emelni kell a munkabéreket, akkor az árut is drágábban fogja adni. Tehát nem lesz a pénzednek több vásárlóereje, csak éppen az infláció nőtt meg az országban.
Másrészről sok munkáltató elbocsájtásokat kezdeményezne, vagy ha nem tudja drágábban eladni a termékét, akkor tönkremenne. Ez megint nem túl jó hajtóerő a gazdaságnak.
Nem lenne egyszerűbb bevezetni a sávos adózást? És akkor nem kellene a bruttó minimálbért emelni, és mégis 100 ezer lenne a nettó minimálbér.
Egyébként ha lehetne ilyet, amit a kérdező akar, akkor a minimálbér 1 millió forinttól kezdődne.
"humbug ez a sávos adózás, csak adócsalásra bátorít"
Érdekes ez azért, pl. az UK-ban és Németországban is sávos adózás van, mégis lényegesen kevesebb az adócsalók száma, mint Magyarországon. Ez miért van vajon, ha a sávos adózás adócsalásra bátorít?
Csak annyi árnyalatnyi különbség van a két országban az alkalmazhatóság között, mint maga az országok között :)
Egy német mérnök 8000 euró helyett 6000ret keres, egy magyar mérnök meg 200 helyett 150et a sávos tolvajlással, ami egy komplett lakás 20 év alatt.
A köz meg amúgy is úgy bánik a pénzzel, mintha nem lenne gazdája. Jobb helyen van az embereknél.
"Csak annyi árnyalatnyi különbség van a két országban az alkalmazhatóság között, mint maga az országok között :) "
Ebben egyetértünk, de akkor sem maga a sávos adózás bátorít adócsalásra, hanem az eltérő kulturális gyökerek miatti hozzáállás-különbségekhez viszonyított alkalmazhatósága.
Ettől függetlenül, Magyarországon is ésszerűbb lenne a sávos adózás, persze megfelelő formába öntve. Akkor nem lenne értelme a sávos adózásnak, ha csak a fizetéshez, keresethez mérten arányos kiadások lennének. Ez viszont nem megvalósítható, mert a kenyér árát, a benzin árát, az áram árát és rengeteg minden mást sem lehet mindenki egyéni keresetéhez viszonyítva meghatározni. Vagyis nem mondhatod azt, hogy aki 10x annyit keres, annak arányosan 10x annyiba kerüljön a kenyér a boltban, akkor nem lenne értelme a fizetések különbözőségének. Így viszont annak, aki 1000 Ft-ot keres egy hónapban, sokkal megterhelőbb egy kiló kenyér 100 Ft-ért való megvásárlása, mint annak aki 100.000 Ft-ot keres egy hónapban (tudom hogy messze nem helytállóak az értékek, ez csak egy sarkított példa volt).
Egy társadalmat minél nagyobb részarányban alkotják a minimál- vagy kiskeresetűek, annál kevesebb létjogosultsága van a sávos adózásnak egy gazdaságban. Vagy másként fogalmazva, minél nagyobb a különbség a kereseteken belül, ÉS minél több az alacsony keresetűek száma, annál kevésbé van értelme a sávos adózásnak. Megint csak sarkított példa: ha egy országban van egymillió minimálbéres, és egyetlen egy diktátor, aki annyit keres havonta, mint a többi egymillió, akkor nyilván, számára a lehető legrosszabb választás adórendszer szempontjából a sávos adózás.
Sajnos az elmúlt évek, néhány évtized alapján egyre inkább e felé tendál Magyarország. Ezért válik napról napra egyre ésszerűbbé a nem sávos adózás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!