Az albérletekkel kapcsolatban miért uralkodik ez a kommunista mentalitás?
Azért kommunista mentalitás, mert az állam nem a tulajdonost védi, hanem az albérlőt, még annak ellenére is, hogy nem fizet.
Egyszerűen nem lehet csak úgy kirakni az albérlőt.Ha, nem fizet, akkor azt a tulajdonosnak kell átvállalni.
Miért nem lehet kirakni egy elbérlőt, hogyha nem fizet?
Az ingatlan nem az államé, hogy eldöntse ki maradhat bent.
Véleményem szeritn ez nem mentalitás, hanem üzlet. Semmi köze sincs a kommunistához,m, de a liberálisokhoz sem.
A bérleti szerződést közjegyzőnél kell kötni, ahol bele kell venni, hogy mely esetekben mondhat fel azonnal a főbérlő, sé a kilkoltatáshoz így karhatalmat is igénybe vehet.
Közjegyzői szabott díjak
A közjegyzőt a felek részére nyújtott jogi szolgáltatásért a jogszabályban megállapított díjazás illeti meg. A díjszabás alkalmazása a közjegyző számára kötelező, amely e területen garantálja az ügyfelek védelmét. A közjegyzői díjak általában az ügyértékből függenek.
Bérleti szerződések
A bérleti szerződés olyan használatra irányuló szerződés, amelynek alapján a bérbeadó a dolgot a bérlő használatába adja, a bérlő pedig bért fizet.
A bérleti szerződéssel keletkezett használati jogviszony alapján lehet olyan dolgokhoz hozzájutni, amivel - a tulajdonjog megszerzése nélkül - az ember bizonyos igényeit kielégítheti.
A bérleti fajtái:
- dologbérlet
- lakásbérlet
- helyiségbérlet
- haszonbérlet
A közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés előkészítése során a közjegyző a feleket tájékoztatja a bérlet mibenlétéről, a keletkezéséről, megszűnéséről, a bérlő és bérbeadó jogairól, kötelezettségeiről, az ügyfelek pedig előadják a bérleti szerződés tartalmára vonatkozó konkrét akaratukat. Amennyiben ingatlanbérletről van szó, a felek bemutatják az ingatlan 30 napnál nem régebbi, a Földhivatal által kiadott, aláírással és bélyegzővel ellátott tulajdoni lap másolatát, ingó dolog esetében - ha van ilyen - a dolog egyedi azonosítására szolgáló okiratot. Amennyiben az egyik szerződő fél gazdasági társaság, szükség van a 30 napnál nem régebbi cégkivonatra is.
A bérleti szerződés megkötése a bérlő, bérbeadó és a közjegyző együttes jelenlétében történik. A feleknek minden esetben a személyi igazolványukat és lakcímkártyájukat magukkal kell vinni.
Amennyiben az egyik szerződő fél gazdasági társaság, szükség van a 30 napnál nem régebbi cégkivonatra is.
Ezek szerint a bérbeadó tulajdonosnak lesz egy csomó költsége.
Nem vagyok liberális, nem védem a bűnözőket, és mélységesen felháborít, hogy emberek kihasználják mások jóindulatát, és több tíz- vagy százezres, vagy akár milliós károkat okoznak.
De az azért nem áll meg, amit írsz, kérdező. Persze, hogy nem lehet "csak úgy" kirakni a bérlőt. (Nem albérlő, legalábbis az esetek túlnyomó többségében.)
A lakástörvény szabályozza ezt is: ha az előírt határidőn belül nem fizet, akkor fel kell szólítani a pótlásra, és ha akkor sem teljesít a megadott időpontig, akkor RENDKÍVÜLI felmondással lehet élni (8 nap), mindent írásban.
Viszont akkor van gubanc, ha a bérlő a felszólítás ellenére sem üríti ki az ingatlant, mert akkor tényleg csak a bírósági út marad, ami hosszadalmas, és közben halmozódhat a tartozás. Ha megvan a bírósági ítélet, akkor akár karhatalom segítségével is ki lehet rakni az ingyenélőket.
(Bármikor. A magánszerződésekre nem vonatkozik a kilakoltatási moratórium, csak az önkormányzatokra.)
Persze a törvény szerint akármennyi hátralék is van, azt elvileg be lehet hajtani, fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni az illetékes jegyzőtől. Csakhogy ez pénzbe kerül, és csak akkor esélyes az eredményesség, ha az adósnak van bejelentett munkahelye, mert akkor a béréből le lehet tiltatni a tartozást (kamatokkal és költségekkel együtt). Ha nincs munkahelye vagy feketén dolgozik, akkor kalap.
Szóval a bérbeadó jókora rizikót vállal, ha meg akar maradni a törvényes keretek között.
(Ugyanakkor nagyon sok olyan bérbeadó is van, aki gusztustalanul lehúzza a bérlőket, pl. nem akarja visszaadni a kauciót mindenféle kifogásokkal, ill. a törvényben előírt határidőket figyelmen kívül hagyva egyik napról a másikra ki akarja paterolni a rendesen fizető bérlőt is stb.)
Igen, jogos.
Aki bérbe ad az legyen felkészült, vagy bízzon meg egy ilyen embert!
Röviden, legközelebb közokiratban szerződj és kirakhatod törvényesen a bérlődet.
(Jó sok hülyeséget válaszoltak, pl. 1-es. Ne akarj úgy járni, mint Ébend Gébor, akit rabosítottak egy csaló miatt, pedig csak az ajtót nem engedte becsukni. A bérlője első hónapban közölte, hogy ő itt már ingyen lakik és ő elmehet a f...ba. Elment, a médiához, persze miután kiengedték a Yardról)
Na akkor a leggyakoribb tévedésekről:
- Attól, hogy közokiratba foglalsz egy szerződést, pont ugyanannyira kell megfizetni a közterheket, mint előtte kellett volna.
- Ha nem fizetsz adót, akkor teljesen mindegy, hogy ezt bérleti szerződés nélkül, bérleti szerződés, vagy közokiratba foglalt bérleti szerződés birtokában nem teszed, a kötelezettséget nem a papír, hanem a jogviszony típusa adja.
- A közokiratba foglalt szerződés nem csodafegyver, annyi történik, hogy a bíróság gyorsított eljárásban rendeli el a kilakoltatást, ha odáig fajul a dolog. Ettől még nem fogod tudni kitenni a nemfizető bérlőt pár nap alatt, ez így is több hónapos huzavona lesz nem együttműködő bérlő esetén (illetve természetesen a téli moratóriumot sem írja felül).
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!