1848 előtt össze volt vonva Magyarország és Ausztria?

habsburg birodalom néven szerepeltünk akkor.

1867 es kiegyezés után lett Osztrák-magyar monarchia ami elméletben két teljesen egyenjogú állam közös állama volt, de persze ez az egyenjogúság sose valósűlt meg igazán, mivel az Osztrák császár volt a magyar király is.

Egyébként történelem órán meglehet az ilyen dolgokat tanulni ám.

csak figyelni kéne az órákon, és néha kinyitni a tankönyvet:-)

Habsburg megszállás alatt éltünk.

1867-re Habsburgoknak nem sok szövetségese maradt a térségben, ezért kénytelen volt az ország második legnagyobb kisebbségével egy duális rendszer kialakítani.

OMM:

német 12 006 521 fő

magyar 10 056 315 fő

cseh 6 442 133 fő

Oroszoknak is hátat fordítottak, mikor a cárt megtámadták a francia, angol, török hadak. Krimi háború...

Nos, ezt úgy kell elképzelni, hogy 1526-ban ugye meghalt II. Lajos magyar király, miután a magyar rendek az ország királyává I. Ferdinándot tették (és Szapolyait, de ebbe most nem megyek bele). Az a lényeg, hogy ezzel elkezdődött a Habsburgok több évszázados uralkodása Magyarországon.

Csakhogy az volt a "bibi", hogy a Habsburgok más országokban is uralkodtak (ami először a magyaroknak sem volt "bibi", hiszen pont ezért választották a Habsburgokat, mert abban reménykedtek, hogy több ország uralkodója erősebb, így hatékony a török ellen).

A magyarok tehát úgy gondolták, hogy Magyarország egy önálló királyság, ahol a Habsburgok uralkodnak, akik épp más országokban is uralkodnak, de amihez a magyaroknak semmi köze nincsen. Egyébként ez korábban is így volt, II. Lajos pl. cseh és magyar király is volt, és ezzel senkinek nem volt problémája, vagy Nagy Lajos lengyel király is volt stb., tehát a rendi államok korában ez bevett gyakorlat volt.

Igen ám, csakhogy az 1500-as években a rendi államokat fokozatosan felváltotta az abszolút állam, mert rájöttek a kor uralkodódinasztiái, hogy az abszolutista állam megerősíti az uralkodó pozíciójit, a rendi állam pedig gyengíti (lásd pl. az abszolutista Franciaországot és a rendi Lengyelországot - ég és föld).

Namost, a Habsburgok eleve úgy gondolkodtak, hogy ez a sok ország, amely felett uralkodnak, egy birodalom kell hogy legyen, egy központi kormányzattal (Bécs központtal) és abszolutista irányítással (amibe beletartozott az erőszakos katolizáció is). Ugyanis Ferdinánd idővel Német-Római császár lett, cseh király, magyar király, és még sorolhatnám a rengeteg hercegséget, grófságot, mindenféle területet, ahol uralkodói jogokkal bírt. Ennek az összes országnak mindnek külön törvényei, jogszokásai, hagyományai, vallásai voltak, és ha mindegyiket külön-külön figyelembe vette volna, akkor rövidesen összeomlott volna a Birodalom, vagy legalábbis lehetetlen lett volna irányítani. Ezért le kellett törni a rendek uralmát mindegyik országban és abszolút kormányzást kellett kialakítani.

Ez mindenütt sikerült is (még a cseheknél is), de a magyaroknál sohasem, először azért nem, mert itt volt a török, és egyszerűen a magyar rendek a törökökhöz fordultak, ha ezt megkísérelték (lásd. Bocskai felkelése) vagy a török vazallus Erdélyi Fejedelemség védte meg a magyar rendi jogokat (ami azért paradoxon, mert Erdélyben az erdélyi fejedelem is visszaszorította a rendek hatalmát). A török-kor után pedig továbbra sem sikerült abszolutizmust bevezetni, mert ha ezt megkísérelték a Habsburgok, a magyarok fellázadtak (Rákóczi-felkelés).

Így el lehet azt mondani, hogy volt a bécsi központi kormányzat és a magyar rendek között egy kötélhúzás, hogy ki irányítja az országot. A Habsburgok szerint Magyarország egy tartomány volt a többi osztrák tartomány között, a magyar rendek elképzelései szerint pedig Magyarország egy önálló királyság volt, ahol a Habsburgok uralkodnak, de a többi Habsburg országhoz nekünk semmi közünk nincsen. Magyarul: a Habsburgok Birodalomban gondolkodtak, a magyar rendek pedig perszonálunióban.

A valóságban mindkét fél akarata érvényesült valamelyest, de teljes egészében egyik sem volt igaz. Nem lehet azt mondani, hogy Magyarország önálló állam volt, de azt sem, hogy csak egy tartomány volt a Habsburg Birodalomban. A kettő között van az igazság. Egyrészt, külön törvényhozásunk volt, megmaradtak a magyar rendi államra jellemző méltóságok is (a nádor, az országbíró stb.), megmaradt a magyar vármegyerendszer, amit azt jelentette, hogy a végrehajtás teljes egészében magyar kézben volt középszinten! - és még sorolhatnám. Ellenben a külügyet, pénzügyeket, hadügyet, a felsőbb kormányzást a Habsburg államszervek (Helytartótanács, pénzügyi kamarák, osztrák hadügyminisztérium stb.) irányította, ami viszont arra utal, hogy a Birodalom részei voltunk. De ezt a magyar rendiség elfogadta kénytelen-kelletlen, mert ezek a király nevében tevékenykedtek, és a rendi államban a hadügy, pénzügy és a külügy a középkorban is királyi felségjogoknak számítottak. Tehát nem azért fogadta el a magyar rendiség a Helytartótanácsot, mert elismerték, hogy a Birodalom részei vagyunk, hanem azért, mert a király felségjoga miatt tevékenykedett. És ez fontos ám! És az is jelzésértékű, hogy míg a Birodalom többi részén a Habsburgok császárok voltak, nálunk királyok. Ez is jelzi, hogy Magyarország nem egy tartomány volt a többi között. A Pragmtica Sanctio is kimondja, hogy habár a Birodalmat nem lehet szétválasztani részekre, de Magyarország mégis a saját hagyományai és törvényei szerint kormányzandó.

Van tehát itt egy kényes egyensúly, egy kettősség, egy átmenet a "birodalom" és "külön ország" kérdésében Magyarország tekintetében. A többi tartományra ez viszont nem volt érvényes. Ugye Csehországban 1620-ban a fehérhegyi csatában legyőzték a cseh rendeket, és Csehország Osztrák Örökös Tartomány lett, felszámolták ott a rendi államot, mint ahogy másutt is. Magyarországon ezt soha nem sikerült teljes egészében felszámolni.

Persze finom vagy nem finom kísérletek voltak erre. Pl. említettétek II. Józsefet, aki nem koronáztatta meg magát magyar királynak, mert Birodalomban gondolkodott (és német államnyelvet akart, de nem azért, mert utálta a magyarokat, hanem azért, mert egy egységes országnak legyen már egységes hivatalos nyelve). De egyébként már a muter is, Mária Terézia is igyekezett Magyarországon kiiktatni a rendeket a kormányzásból, nem is sikertelenül.

Vagy a másik, hogy a török kiűzése után nem állították helyre Magyarország területi integritását, mert Erdély önálló tartomány lett Erdélyi Nagyfejedelemség néven, és nem a magyarországi Helytartótanács kormányozta, hanem külön erdélyi gubernium volt, és a magyar országgyűlés határozatai Erdélyben nem voltak érvényesek (külön erdélyi országgyűlés volt). A szerbek örömére pedig a Délvidéken létrehozták a Katonai Határőrvidéket, amibe a magyar rendeknek szintén nem volt semmi beleszólásuk, a Határőrvidék ugyanis közvetlenül a bécsi hadügyminisztériumnak volt alárendelve és katonai irányítás volt a területen (nem volt polgári közigazgatás). Viszont e területeken is a Habsburgok nem császárként, hanem magyar királyként uralkodtak, vagyis itt is megjelenik ez a kettősség. Az Erdélyi Nagyfejedelemség ugyanis közjogilag a Szent Korona területe, e tartományban tehát csak mint magyar király uralkodhatott valaki. Bár ma is így lenne...

Összefoglalva. 1848 előtt is a Habsburg Birodalom 2 fő részből állt: ahol a Habsburgok császárként uralkodtak abszolút módon (Osztrák Örökös Tartományok): ezek: Cseh-és Morvaország, Felső-Alsó-Ausztria, Stájeroszág, Karintia stb., aztán a megszerzett területek, mint Velence, Milánói Hercegség és Galícia a lengyel felosztás után...

A Birodalom másik része pedig, ahol királyként uralkodtak a Szent Korona hatalma által: a Szent Korona Országai: Magyarország, Erdélyi Nagyfejedelemség és a Katonai Határőrvidék.

Az Örökös Tartományokban abszolút monarchia volt az államforma, a Szent Korona Országaiban pedig rendi alkotmányos monarchia. Vagyis nem volt 1848 előtt "összevonva" Magyarország és Ausztria.

Egyáltalán nem kezdtek el pattogni a magyarok. Csak haladni akartunk a korral, és egy modern államot szerettünk volna létrehozni, modern társadalommal és intézményrendszerrel. Ez viszont együtt járt Magyarország önállósodásával a Birodalmon belül.

A Habsburg Birodalom ezt viszont nem tűrhette (mint ahogy a cseh, osztrák forradalmakat sem tűrte, és az olasz tartományokkal szemben is fegyvert fogott), ezért rátámadt az országra, először a nemzetiségeket uszította ránk, azután pedig konkrétan császári tábornokokat küldött ide idegen hadseregekkel.

Egyáltalán nem mi pattogtunk, a szabadságharc egy védelmi háború volt. Még a nemzeti sereg elnevezése is erre utal ("honvéd").