Magyarország jobban teljesít, de melyik országnál?

A HDI-ra annyir irnék, hogy ezek szerint 2013-ban M.O az ENSZ-ben lévő 193 ország közül a 37. legjobb.

Kérdező, amint írtam, ha nem hiszed hogy a termelékenység és a szakszervezetek erőssége összefüggésben van a bérekkel. Akkor szerinted miért van az, hogy egyes országokban alacsonyabbak a bérek, vagy magasabbak?

Nem lehet mindent a politikára fogni, nem lehet azt mondani, hogy a bérek azért ilyenek mert a rendszerváltás óta eltelt időben minden kormány szándékosan lent tartotta a a béreket.(egyrészt nincs rá módja, másrészt nem érdeke). Akkor mit gondolsz miért alacsonyak a bérek? És mi lenne a megoldás szerinted?

Mert szerintem ha javul az ország termelékenysége, akkor az a bérek növekedését is magával hozza.

(Az, hogy valaki Német O-ban elment Hawaii -ra a segélyből egyrészt kamu másrészt ha igaz akkor a Német segélyező rendszer szégyene a szememben)

Számolásokkal nem erőltetnem az oldalam, de ha az EU-s országok bruttó minimálbér átlagával számolsz akkor nagyjából kijön az 55%. (Persze az is kérdés, hogy hol mennyit vonnak le a bruttóból, de most ezt csekkoltam csak le, meg persze ebben nincs benne, hogy hol mi mennyibe kerül, szóval ez nem a vásárlóerő paritás)

Itt a következő cikk:

[link]

Csak hogy lássad nem a levegőből beszélek. (ez a cikk mondjuk a fogyasztásra vonatkozik, de az eléggé közeli viszonyban van a bérekkel, főleg a minimálbéresek terén)

A közgazdaságtan mint a "közt szolgáló tan" sokkal összetettebb annál, hogy a jólétet egy-két mutatóban definiáljuk.

Mindenki véleményében van egy kis igazság. A vállalkozó racionalitása a költségei minimalizálása a profitmaximalizálás érdekében. Ha kap megfelelő munkaerőt 10 egységért, akkor nem fog fizetni érte 100 egységet a saját profitja rovására. Ez evidens. Az ipari teljesítményt figyelembe véve N.o. termelékenyebb az összes EU országnál. Úgy, hogy pl. egy xy német konszern hajlandó még többet is fizetni a belpiaci munkaerőért, mint tenné azt pl. Törökországban. Miért nem racionalizál? Miért nem húzza le a rolót N.o.-ban és viszi át a termelést T.o.-ba? A válasz nagyon egyszerű: mert a német vállalatok nagy része ezer szállal kötődik az ország vezetéséhez, befolyása van a törvényhozásra és pl. a magasabb bérköltségek fejében búsásan kompenzálva van egyéb területeken. Kompromisszum, üzlet, nevezd aminek akarod.

A pénzforgalmi mutatókkal az a baj, hogy a pénzmozgások követésén keresztül csupán a pénztömegek tulajdonosairól kapunk képet. Milyen jó hír egy hajléktalannak, hogy xy 200 milliót keresett tisztán tavaly, nemde? Ha jól emlékszem, akkor a GDP-t a kormányzati kiadások, az epx/imp különbözete, a transzferek, a fogyasztás és a megtakarítás alkotják. A magas adóterhek lefelé nyomják a fogyasztási és megtakarítási hajlandóságot (mivel pénzt von el ezekről a területekről) míg az alacsonyak emelik (evidens, hiszen több pénz marad az embereknél).

Nekem csak az nem tiszta, hogy egy szénné adóztatott országban, ahol ennyire nagy a szakadék a jövedelmek között, milyen gazdaságbolitikai célok mentén haladunk a kapitalizmus építésében?

Attól éhezhet 90 millió ember egy országban, hogy az összes jövedelem / megtakarítás... stb. 2 ember gazdasági teljesítményéhez tartozik. Ezért fals a GDP. Ráadásul... egy másik klasszikus: "Ha kiásunk egy gödröt aztán betemetjük azt, a GDP talán az egekben lesz, de mégnem csináltunk semmit."

Utolsó teljesen igazad van abban, hogy nem lehet 1-2 mutatóval leirni a gazdaságot, de én nem azt mondom ,hogy a GDP leirja a teljes gazdaság müködését és a fejlödését, hanem azt, hogy a GDP alakulása korrelál a gazdaság szinvonalával. Tehát ha relativ magas a GDP egy országban. (vehetjük az egy főre jutót is), akkor ott több mint valószinű az életszinvonal is relativ magas.

A GDP-nek nagyon sok változata van, amik jobban magukba foglalják a gazdaság fejlödését, de még mindig ezt használják a gyakorlatban.

Pont az a baj, hogy a M.O-n lévő intézkedések általában a kapitalizmus és a piacgazdasággal szembe mennek.

NémetO-t hasonlítod M.O-hoz (Németország a legerősebb Európai gazdaság)

Én statisztikáról beszélek, ami nem jelenti, hogy nem lesznek kivételek alóla, de ha megnézed ahol magasabb a GDP ott jobban meg lehet élni.

A magas profitról meg annyit, hogy de jobb helyeken a profit alakulásától függnek a bérek növekedései éves szinten. (Például, ahol én dolgozom egy multi, ott a bónusz (13. havi fizetés) és az éves fizetésemelés mértéke az adott évi eredményektől függenek, tehát ha jók az eredmények akkor 13. havi "fizetésként" kaphatsz akár 2-3 havi béredet is, ha nem akkor meg szinte semmit)

"itthon fel lehetne tolni a fizetést ha senki nem dolgozna éhbérért.senki! csak ilyenfokú összefogás soha nem lesz."

Gondolod, hogy azokban az országokban, ahol magas a fizetés ott ezt csinálták az emberek? Te hallottál valaha ilyenről, hogy például Németországban senki nem dolgozott, amíg nem emelték a béreket?

Azok az emberek kapnak több fizetést, akik magasabb hozzáadott értéket tudnak a termékhez/szolgáltatáshoz adni. M.O-n a hozzáadott érték jóval kisebb, mint például Németországban.

"Éppen ezért nagyon gyakran ugyanakkora fizikai és szellemi erőfeszítés is nagyobb teljesítményt eredményez egy fejlettebb országban, a magasabb technológiai szint, tőkeállomány" (ezt az első cikkből idéztem)

"Gyakran még a termelékenységnek sem kell nagyobbnak lenni. Egy felszolgáló és egy fodrász munkája egy gazdagabb országban egyszerűen többet ér. Vagyis a magasabb nemzeti jövedelemből azoknak is nagyobb rész jut, akiknek a termelékenysége nem magasabb, mint a fejletlenebb országban."

Ez meg azokra, akik ugyanazt a munkát végzik. Meg persze ott van a kockázat is, mint tényező, ha te vállalkozóként egy Afrikai országban csinálnál gyárat, akkor elvárnád, hogy több legyen a profitod, mint ha mondjuk Angliában. Miért? Mert nagyobb kockázatot vállalsz, azzal, hogy egy kockázatosabb országban tevékenykedsz.

És utolsó szóként még 1 idézet:

"Egy gazdaság (ország) bérszintje szoros összefüggésben áll a termelékenységgel. Általánosságban azért alacsonyabb a kereseti szintünk, mert kevésbé hatékonyan termelünk, mint a fejlettebb országok."

Az a baj, hogy te tulajdonképpen nem magyarázod meg azt, hogy a bérek miért alacsonyak én meg igen. Ha az a magyarázatod, hogy az emberek elmennek éhbérért dolgozni, akkor erre én azt mondom, hogy én nem tudok olyan esetről, hogy bármelyik országban is az összes munkás azt mondta volna, hogy nem megy el dolgozni, amíg nem emelik a béreket.

Én is örültem, hogy nem csak a sajátodat fogadtad el mint nagyon sok kérdező az oldalon. Ha meg mást állítasz akkor megy a lepontozás.

Még annyi, hogy Németországára és Svájcra poont hogy teljesül, amit mondok:

Az egy főre jutó GDP

Svájc: 78 881

Németország: 41 866

Az átlagos bér:

Svájc: 4 948 CHF (EURCHF árfolyam: 1.06 kb igy ez kb 4700 euro)

Németország: 2054 Eur

GDP hányados: kb 1.9

Átlagos nettó bér hányados: 2.2

Ez azért elég közel áll egymáshoz.

Nem azt állítom hogy 1 az 1 összefüggés van a kettő között, hanem azt, hogy a GDP nagyban magyarázza a béreket. (mint korábban írtam a szakszervezetek erőssége nagyban befolyásolja, hogy milyenek a bérek, ez azt jelenti, hogy ahol nincsenek szakszervezetek ott rosszabbak a fizetések átlagosan, mint ahol vannak, az hogy milyen a termelékenység az egy határt szab annak, hogy mennyi lehet a bér)

Eltérések lehetnek persze 1 az 1 összefüggést semmivel kapcsolatban nem fogsz találni a közgazdaságtanban.

Itt vannak, hogy az adatokat honnan néztem:

[link]

[link]

[link]

Persze a számolás nem túl szofisztikáltak, mivel a bér adatok nem ugyanabból az időperiódusból vannak. (2012 a GDP, a német bérek 2013, a svájci bérek 2011)