Mikor és miért lett negatív töltetű szó a "liberális" Magyarországon?

"Persze csak a sok gyagyás jobbikos fejében változott meg a szó jelentése, akiknek vannak ismereteik a világról, akoknak nem ezek jutnak eszükbe a " liberális" szóról."

Teljesen mindegy mivel szépíted, saját magam is olvasgatom milyenek is a "liberálisok" itthon, és ez nem a "gyagyás jobbikosok" hibája. :D

(Amúgy én nem is vagyok jobbikos eleve, de nincs miért kedvelnem ezeket a "liberálisokat".)

Mi a demokrácia és mi a liberalizmus?

Nagyon leegyszerűsítve, pár szóban:

demokrácia - többség akarata

liberalizmus - szabadságot, egyenlőséget mindenkinek

A demokrácia a többség akarata, de mi lesz a kisebbség akaratával, jogaival? (lásd as első demokráciát, az ókori görögországban, ahol minden szabad polgár szavazott, persze a kisebbségben lévő rabszolgák nem!) Nem biztos, hogy a többség akarata a helyes, mindenki számára jó!

A francia forradalom is a „Liberté, Égalité, Fraternité” kifejezést tűzte zászlajára.

A többség megszavazhat egy társadalmi csoport elleni törvényt, jogszabályt, ami ugyan demokratikus (többségi akarat), de nem liberális (mindenki szabad, egyenlő).

A liberalizmus mindenki védelme, nem a b*zik és a c***nyok védelme (habár ez is benne van, mert ők is emberek), csak sajnos a liberalizmus lejáratására ezt használják. Némelyik párt ezt a másik lejáratására használja, így lett szitokszó.

Sajnos jelen kormányunk is a többségre hivatkozva hozza döntéseit, melyek sokszor csak egy szűk rétegnek jó (lassan már csak az adott párt vezetőinek jó).

Kedves 13-as! Nagyon jó kérdést tettél fel a demokráciával kapcsolatban. Bizony az fontos dolog, hogy mi legyen a kisebbségi véleménnyel, hogy a többség vajon bármit megtehet-e?

Szerencsére van rá válasz, bár nem túl sokak által ismert. Az alkotmány adja a választ. Ebben az összefüggésben egy alkotmány ui. a parttalan demokrácia fékje. Vagy a király, esetleg egy kétszintű parlamentáris rendszer. Ezek lehetnek a fékjei a többségi elv korlátlan érvényesülésének, mert a király, vagy egy felsőház mindig mondhatja a népképviseleti törvényhozásnak, hogy "nana, fiúk, ezt azért mégse, még akkor se, ha erre kaptatok a demagógiától félrevezetett választóktól felhatalmazást!"

Példaként ott van Horthy. Kezdetben az I. vh. után a magyar

törvényhozás egyszintű volt. A felsőházat pont azért állította vissza Horthy, hogy az időközben jól megerősödött szélső jobb oldal ne tudja megvalósítani azokat a terveit, melyekkel Mo. szépen kiiratkozott volna Európából, pl. hogy vegyük el a zsidók vagyonát, meg hasonlók. A nyilasok, meg a többi szélsőjobbos párt nem csinált titkot abból, hogy vannak ilyen terveik, tehát akik rájuk szavaztak, azoknak a demokratikus jogait Horthy ezáltal korlátozta. Meg hát ott van a Hitler példája is. Az egyszerűség kedvéért mondhatjuk, hogy ő , aki szintén nem csinált titkot abból, hogy szét akarja zúzni a demokráciát, is a nép

demokratikus akaratából került hatalomra. Ha a weimari demokráciába be lettek volna építve az említett fékek, talán ő sem kerül hatalomra.