Hogy változott meg Magyarországon a politikusok hozzáállássa ennyire negatív irányba?

Régen, még 1848-ban, az első független magyar ministérium létrehozásakor leszögezték, hogy mind a ministerek, mind a képviselők felelősségre vonhatóak az ország függetlenségét, alkotmányosságát vagy az egyéni szabadságot és tulajdon szentségét sértő törvényeikért, szerződéseikért, rendelkezéseikért. Ez a törvény a kiegyezéstől a Horthy-korszak végéig kisebb módosításokkal hatályban volt. Ezzel szemben mostanában van a mentelmi jog, ami mögé bújva a politikusok sérthetetlenek, nem csak képviselői mandátumuk ideje alatt, hanem még hivataluk elvesztése is után. Régen is ugyan szerettek jólétben élni a politikusok, de ha túllőttek a célon, akkor vállalták a felelősséget, ma meg teljesen felelőtlenek.

Hogy jutottak el idáig, hogy ilyen önző törvényeket hoztak ?

A citált 1848-as törvény így nézett ki:

32. § A ministerek feleletre vonathatnak:

a) Minden oly tettért, vagy rendeletért, melly az ország függetlenségét, az alkotmány biztosítékait, a fenálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, s általuk hivatalos minőségükben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki.

b) A kezeikre bízott pénz, s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényellenes alkalmazásaért.

c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, a mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bízott végrehajtási eszközökkel elháríthatók valának.

33. § A ministereknek vád alá helyeztetését az alsó tábla szavazatainak általános többségével rendeli el.

34. § A biráskodást a felső tábla által, saját tagjai közül titkos szavazással választandó biróság, nyilvános eljárás mellett gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez aránylag határozandja meg.

Választatik pedig összesen 36 tag, kik közül azonban tizenkettőt az alsó tábla által a vádpör elévitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az eként alakított, és tizenkét személyből álló biróság fog fölöttök itéletet mondani.

35. § Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi kegyelmezési jog csak általános közbocsánat esetében gyakorolható.

36. § Hivatalos minőségükön kívül elkövetett egyéb vétségökre nézve a ministerek a köztörvény alatt állanak.

37. § A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek kimutatását - s a multra nézve az általa kezelt jövedelmekrőli számadását országgyülési megvizsgálás, s illetőleg jóváhagyás végett - évenként az alsó táblánál bemutatni köteles.

38. § A miniszterium hivatalbeli fizetését, a törvényhozás további rendeleteig, a nádor s királyi helytartó határozandja meg.