Miért nem sarcolja meg az állam vagy bárki azt a töménytelen embert, aki kiköltözik az agglomerációba meg a kertesházas övezetbe, és reggel-este 1 órán át kocsikázik a munkahelyére, szennyezve ezzel a várost?
Van egy csomó hülye adó, ahelyett inkább értelmesek kellenének, például ez. A környezetvédelem számára nagyon fontos lenne, az ingázást megadóztatni, mivel az autós forgalom nagyon nagy százalékát ez teszi ki. Ennek ráadásul indoka se lehet, csak a meggondolatlanság.
Manapság fellendülőben a belváros, miért nem "erőltetik" vissza az embereket oda? Jót tenne a gazdaságnak, szolgáltatásszektornak, körnxezetnek, és még sorolhatnám.
Megyematrica és az új fizetős útszakaszok szerinted nem számítanak adónak te nyomorék ?
Ilyen hülye embert a WC be hajtogatnék bele és korbáccsal verném.
Kedves Kérdező,
Fején találtad a szöget a kérdéssel, és olyan jó érzékkel megragadtad napjaink egyik legégetőbb környezeti problémáját, hogy megérdemelsz egy bővebb választ :)
A "miért nem tesznek az ingázás ellen valamit" kérdésedre a legfrappánsabb választ kaptad meg a többiektől: mert, mint látod, MÉG A PROBLÉMÁT SEM ÉRTIK.
A többiek kedvéért, a kérdező átugorhatja:
Valami hihetetlenül sok pénzbe kerül nekünk, adófizetőknek az ingázás. Pontosan nem tudjuk, hogy mennyibe, mert Magyarországon még senki nem számolta ki, de nyugaton már sok tanulmány készült ebből, és... hát olvass utána, le fogsz esni a székről, hogy milyen számok jönnek ki. A légszennyezés csak egy kis szelete az egésznek. Nem kicsi infrastruktúrát kell rájuk építeni (mert a városokba bevezető utak és vasutak nem százezres-milliós tömegek napi utaztatására vannak tervezve), ott van az utak és ingatlanok amortizációja, az ingatlanok értékcsökkenése az átmenő forgalom és zajszennyezés miatt, de még ez is mind eltörpül a mezőgazdaságnak okozott károk mellett (egyrészt a művelhető földterület csökkenése a házak, utak, vasutak építése miatt, másrészt a légszennyezés miatti terméscsökkenés). És igen, ott van az utazás miatt kieső hasznos idő, amit szintén ki lehet pénzben fejezni, a légszennyezés és a kevesebb pihenés/szabadidő által okozott egészségügyi károk, az autópályán kialakuló dugóban elakadó teherforgalom késései, és még mennyi minden. Ezek azok a költségek, amiket az ingázókra jogosan rá lehet(ne) terhelni, pontosabban azokra, akik a városból saját elhatározásukból költöztek ki, tudatosan, de legalábbis hallgatólagosan döntve a másoknak okozott károk mellett a saját kényelmük kedvéért. A folyamatban az az igazán nagy baj, hogy magától soha nem fog véget érni. 50 éve még Újpest és Lágymányos volt az az előváros, ami ma mondjuk Érd és Vecsés. Egyre kijjebb költöznek az emberek jó levegőre és csendes környékre vágyva, és pontosan ezzel tüntetik el a 10-20 évvel korábban kiköltözött emberek csendjét és jó levegőjét. Ha így megy tovább, gyerekeink Győrből és Kecskemétről ingáznak majd Budapestre, a kettő között pedig nem lesz más, csak vasút és autópálya... Mindenképpen tenni kell tehát valamit.
A kérdés az volt, hogy miért nem tesz senki semmit az ingázás ellen. Egyrészt ez így nem igaz, mert nagyon sokat tesznek ellene, még Magyarországon is, nyugaton pedig még sokkal inkább. De kétségkívül többet is lehetne tenni. Egyszerűen lekéstünk róla: az ingázást, az elővárosokba való kiköltözést mindenki természetes folyamatnak értékelte, és a közelmúltig soha senki nem számolta ki, hogy tulajdonképpen mennyibe is kerül. Aztán most futhatunk a pénzünk után, de így már rettentő nehéz. Utólag már nem kényszeríthetsz vissza embereket a városba, ráadásul az ingázók mára olyan tömeget jelentenek, akiknek a szavazatával is komolyan számolni kell, tehát nem lehet csak úgy forgalomkorlátozást vagy adót bevezetni, mert az politikai bukáshoz vezetne. Épp ellenkezőleg: egy komolyabb elővárosi fejlesztéssel sok szavazatot tudsz szerezni, amivel persze újabb tömegeket csábítasz a kiköltözésre. Ez nem csak Magyarországon van így, a fejlett világ majd összes városa küzd az ingázással, mert ezt a folyamatot egyszerűen "benézték".
Hogy lehet küzdeni az ingázás ellen? A legegyértelműbb lépés a városrehabilitáció, a belső lakóövek vonzóbbá tétele anyagi és életminőségi szempontból egyaránt. Ez nálunk is gőzerővel zajlik, lásd Corvin sétány, panelprogramok, Budapest Szíve Program, stb. Egy másik nyilvánvaló lépés a behajtási díj bevezetése, ami igazából nem is adó vagy politikai intézkedés, hanem teljesen jogos (részbeni) megtérítése annak a kárnak, amit az ember az autójával a városban okoz. Az EU-ban a városrehabilitáció és a dugódíj kiemelt prioritás, és ezért nyilván nálunk is megvalósul. Ez a két intézkedés kicsit lassítja a kivándorlás mértékét, az ingázókat pedig a kevésbé káros (értsd: számunkra, adófizetők számára olcsóbb) tömegközlekedés felé tereli, de még nem oldja meg a problémát.
Hogy akkor mi a megoldás? Hát, azon most a világ legokosabb emberei dolgoznak. Biztos, hogy egy egyszerű adóval ezt már nem ússzuk meg. Egészen komplex társadalomszervezés kell hozzá, aminek csak kis része a közlekedésszervezés, de ott vannak a mezőgazdasági, lakhatási és szociálpolitika eszközei, kommunikáció és oktatás (az első lépés lenne, hogy egyáltalán tudatosodjon az emberekben a probléma). Sok-sok apró lépésre van szükség, amivel anyagi/komfort/imázs szempontból hátrányba hozzuk az ingázást, és jutalmazzuk a városban maradást. Nagyon fontos, hogy nem csak anyagilag: a komfort ("csend és jó levegő") és a státusz, imázs ("jó környék, társadalmi státuszomnak megfelelő lakóközösség") legalább annyira fontos. Nem csak közlekedést kell tehát fejleszteni, hanem a belvárosi "proli" imázst is le kell rombolni. Ez talán még nehezebb. A probléma tehát sokkal összetettebb annál, hogy el lehessen intézni egy egyszerű "megsarcoljuk az ingázókat" lépéssel.
Mindezt nem lehet túl gyorsan csinálni, mert pénz sincs rá, és politikailag sem elfogadtatható, de túl lassan sem, mert minden újabb százezer ingázó hihetetlen terheket ró a városra. Nehéz dolog ez, és bizonyára még évtizedek, vagy akár generációk kellenek majd a megoldásához, addig pedig csak fizetünk, fizetünk... De hogy pozitív legyen a végkicsengés: jó látni, hogy Európában és az utóbbi években Budapesten is komolyan szembenéztek a problémával, és ezért bizakodhatunk benne, hogy előbb-utóbb meg fogják tudni oldani.
Üdv,
egy környezettudományi kutató
24: wow ezt nevezem, ilyen válaszokra van szükség
bár úgy tűnik a proletár nép ezt 0%-ra értékelte, kiváncsi vagyok elolvasta-e, vagy csak az első mondatok után nyomott 0-t egy hozzáértő ember válaszára...
namind1, ilyen ez a Gyakori, ide csak újgazdagok meg prolik járnak, jobban teszed ha ilyen hosszú szöveget egy blogban publikálsz inkább, az talán eljut magasabb értelmi színvonalú emberekhez is és nem lesz az enyészeté leopontozva....
egyébként a legtöbb válasz ezen kívül személyeskedő, ebből is látszik, hogy az emberek nem tudják megcáfolni amit mondtam, vagy nem értenek a témához...
1. Majd ha fejlett, színvonalas tömegközlekedési hálózat fog létrejönni. (Úgy, mint a német nagy városokban működő S-Bahn rendszer), emellett lesznek P+R parkolók akkor talán rendben lenne.
2. Végtelenül sötét és rosszindulatú vagy. Tipikus "dögöljön meg a szomszéd tehene" mentalitás, szívassuk meg a hülye autósokat, akik azért költöztek ki az agglomerációba hogy ne a túlzsúfolt városban éljenek.
3. Én is agglomerációban élek és eszembe sincs visszaköltözni a belvárosba, csak azért, mert ilyen sötét gyökerek itt ajvékolnak. Költözz te vissza, a zsúfolt, koszos, részeg turistákkal teletömött belvárosba.
4. Szerintem te bértollnok vagy.
5. Amíg ez a szemlélet, hogy másokkal ott cseszünk ki, ahol tudunk, nem lesz itt fejlődés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!