Mi történne, ha a Paksi Atomerőmű felrobbanna?

Mióta tudom,hogy a oroszok építik majd Paksot azóta engem is érdekel a téma. Most viszonyítsunk,amikor Csernobil felrobbant ( atomerőmű) akkor Svédországba nött a rákban életét vesztett emberek száma tehát 2500 kilóméter hatótávolságba érezhető volt a atomkatasztrófa.

Paks a felrobbanna kb Svájc Bosznia Moldova Közép-Lengyelország és Németország egyes részei kerülhetnének veszélybe,mármint a ottélők.

mi történne? semmi.talán akadozna az áramellátás, és nem szabadna kutyát sétáltani szájkosár nélkül.

ezek az atomerőművek nem robbannak csak úgy össze-vissza... aki tudja,mi történt csernobilban, az nem kérdez ilyent. franciaországban 27 darab van...izgul valaki? nem.

a finneknél most építenek az oroszok egy barominagy atomerőművet. izgul valaki?

naugye.

Üdvözlöm a sok atomtudóst, akik szerint eltűnik az ország, sőt, fekete lyuk lesz Pakson, és az egész világot beszippantja.

Legyen a legrosszabb eset az, ami Csernobilban történt - bár azóta sokat fejlődött a biztonság, és szinte elképzelhetetlen, hogy az megismétlődjön, de tételezzük fel ezt, mint a lehető legrosszabbat.

[link]

1. A csernobili baleset után a környéken lévő két város 12500 lakóját telepítették ki. A mai biztonsági előírások értelmében egy ugyanilyen esetben a kitelepítettek száma Paks körül akár a százezret is elérhetné. Ez nagyon sok, de messze nem az egész ország.

2. Csernobilban a baleset után fél évvel újraindították az atomerőmű többi reaktorát - dolgozókkal, normál üzemben.

3. A lezárt területen (néhány 10 kilométeres övezet) kívül teljesen normálisan zajlik az élet a mai napig. A lezárt területen kívül Európában többfelé talajcserére, a termények megsemmisítésére volt szükség.

4. Az áldozatok száma Európában a hosszú távú hatásokkal együtt néhány tízezerre, a legpesszimistább (Greenpeace) becslések szerint akár 200 ezerre is tehető.

Tehát Pakson a legrosszabb esetben a mai szigorú biztonsági előírások mellett a szélirányba eső (ezt sokan elfelejtik - a szél nem körbefújja az országban a szennyezést, hanem elviszi VALAMERRE) területeken akár 100-300 km-es távolságban szükséges lehet az emberek kitelepítése, a talaj cseréje és a termények beszolgáltatása. Legrosszabb akkor lenne a helyzet, hogy Budapest vagy Belgrád éppen szélirányba esne. Ilyen tömegek kitelepítése alighanem megoldhatatlan logisztikai feladat, ezért ebben az esetben akár 1 millióra is növekedhetne az áldozatok száma. A szennyeződés felhígulása és a talaj felső rétegének lehordása után (néhány hét) a kitelepített lakók az atomerőmű 30 km-es körzetét leszámítva visszatérhetnének, és minden mehetne tovább a rendes kerékvágásban.

Az áldozatok száma a legpesszimistább csernobili becslés alapján maximum kétszázezer, kedvezőtlen időjárási viszonyok (lassan híguló, Budapestet, Belgrádot, esetleg Zágrábot eltaláló szennyezőanyag-csóva) esetén talán 1 millió is lehetne - egész Európára, a balesetet követő 70 évre vonatkozóan.

Csak összehasonlításképpen: a sima hétköznapi légszennyezéstől (gyárak, autók, fűtés, amit te is minden nap csinálsz) 7 millióan halnak meg ÉVENTE. És ez nem a Greenpeace, hanem a WHO jelentése!

[link]

A védelmi intézkedések, mentesítés, egészségügyi ellátás, kieső termelés költségei csillagászatiak lennének. A magyar gazdaság aligha bírna ki egy ekkora csapást, iszonyatos megszorítások, valószínűleg államcsőd is bekövetkezne.

Csernobil és Fukushima tükrében biztos nehéz elhinni, de az atomerőművek nem szoktak csak úgy felrobbanni. Viszont amikor mégis felrobban, akkor érdemes elgondolkodni, hogy mi is az amitől felrobban. Azért robban fel mert atom? Nem. Azért mert hidrogén...

A dolog úgy áll, hogy ha valamilyen baleset következtében nem tudjuk hűteni a reaktort és túlhevül (kb. 1200 fok fölé) illetve megolvad, akkor a reaktor egyes szerkezeti elemei (főleg a fűtőelemek burkolatát alkotó cirkónium-ötvözet) a forró vízgőzös közegben heves oxidációnak indulnak, és közben rengeteg hidrogén keletkezik. A hidrogén pedig levegővel keveredve rendkívül robbanékony. Mint a fenti két példa mutatja, simán leviszi az épület tetejét.

A kérdés az, hogy tudunk-e tenni valamit ez ellen. Tudunk.

10-20 évvel ezelőtt a reaktorokat nem készítették fel súlyos baleseti folyamatokra. Ma már világos, hogy ez tarthatatlan, és (1) egyrészt folyamatosan bővítik a már meglévő reaktorok tervezési alapját (értsd: olyan átalakításokat hajtanak végre, amelyekkel a súlyos balesetek következményei lényegesen mérsékelhetőek) (2) másrészt az új tervezésű atomerőműveknél már a tervezés során figyelembe veszik a súlyos baleseteket és úgy alakítják ki őket, hogy még egy zónaolvadással járó baleset se vezessen számottevő környezeti kibocsátáshoz.

(1) Kezdjük az elsővel:

A Paksi atomerőműben már telepítettek ún. súlyos baleseti autokatalitikus hidrogén-rekombinátorokat. Ez egy olyan "doboz", aminek a belsejében nagy felület van kialakítva, és a felület olyan (asszem platina bevonatú), hogy azon a hidrogén még azelőtt elég, hogy elérné a robbanóelegyhez szükséges koncentrációt. (ami egyébként nem sok, kb. 5%) Ehhez egyrészt kiszámolták, hogy egy feltételezett zónaolvadás esetén mennyi hidrogén keletkezne, másrészt modellezték, hogy az épület mely pontjain mekkora koncentráció várható, és olyan helyekre, és annyit raktak ezekből a berendezésekből, súlyos baleset esetén se alakulhasson ki hidrogén-levegő robbanóelegy.

(2)

Az új reaktorokat pedig eleve úgy tervezik, hogy felkészítik őket a hidrogén kezelésére, sőt a zónaolvadék elvezetésére és hűtésére is. Ezt az összes manapság épülő atomerőmű tudja. A Francia EPR, az amcsi AP-1000 és az orosz VVER-1200 is. Ez utóbbi az, ami elvileg Pakson fog épülni, bár ez ügyben egyre nagyobbak a kételyeim.

Van egy másik szála is a történetnek: A hidrogén-problémán úgy is úrrá lehet lenni, ha sikerül kifejleszteni olyan burkolat-anyagot, ami nem oxidálódik vízben. Folynak kísérletek kerámia-fűtőelemburkolatokkal, ami sok minden problémát egy csapásra megoldana, de annyi minden feltételnek kell megfelelnie (hővezetés, korrózió, mechanikai szilárdság, ne lépjen reakcióba az üzemanyaggal stb. stb.) hogy még simán eltarthat 10 évig mire kiderül, hogy tényleg alkalmazható-e.

Közben annyit írtam, hogy elfelejtettem válaszolni a kérdésedre...

Még ha be is következne Pakson egy zónaolvadással járó baleset, nem érdemes Csernobillal összemérhető hatásokkal számolni. Ott azért volt óriási a környezeti kibocsátás, mert az a reaktor javarészt grafitból áll, ami hetekig égett, és az elvtársaknak fogalmuk sem volt róla, hogy kéne eloltani. A hasadási termékek a forró füstgázzal együtt felemelkedtek a magas légkörbe, így jutottak el akár több-ezer kilométerre.

Ha sikerül megúsznunk a hidrogén-robbanást, akkor a radioaktivitás java az épületen belül marad. Ami kikerül, az pedig arra megy, amerre fúj a szél. A tényleges egészségügyi hatások nagyban függenek attól, hogy milyen hatékony következmény-csökkentő intézkedéseket alkalmazunk. Csernobil előtt ilyenek nem is voltak egyáltalán előre kidolgozva.

Elzárkóztatással, egyes élelmiszerek fogyasztásának korlátozásával, jódprofilaxissal, végső esetben kitelepítéssel a lakosságot érő sugárdózis lényegesen csökkenthető.

[link]

Ezek java kétélű fegyver, mert az indokolatlan alkalmazásuk több kárt okoz, mint hasznot. Egy idős beteg ember például simán belehalhat a kitelepítéssel járó stresszbe. Ezért aztán baleset esetén összeül egy szervezet, ami a baleset lefolyásának, a kibocsátás mértékének, illetve az aktuális időjárás függvényében meghatározza, hogy milyen védelmi intézkedéseket érdemes alkalmazni.

A sugárzás közvetlen következményeként várhatóan senki se halna meg. A későbbi rákos esetek száma pedig nagyon nehezen becsülhető. Főleg azért, mert aki rákban meghal, az általában nem a sugárzás miatt kap rákot. A fő kiváltó okok még egy atombaleset után is a dohányzás, a pia, környezeti ártalmak (fosszilis erőművek kibocsátása :P) maradnak, azt pedig konkrét esetben nem lehet megállapítani, hogy az adott páciens esetén mi váltotta ki a betegséget.

Egy atombaleset nagyon nagy baj, de akik a Kárpát-Medence kipusztulásáról fantáziálnak, azok dilettáns, fogalmatlan huhogók.

5ös válaszolónak. Nagyon nagy hülyeséget írtál. Európában nincs túlnépesedés, pont, hogy elöregedő Európának hívjuk (hosszabb élettartam->csökken a születések száma->elöregedő társadalom). A bevándorlás lasabbá teszi egy picivel a folyamatot. Nézd meg Európa korfáját ami úrna alakú. Miért? Mert elöregdő a társadalom.

Illetve ha te az egész világra gondoltál (aminek semmi értelme) akkor netán igazad van mivel a Föld nem képes befogadni ennyi szennyező anyagot. (Igen, az egy tévhit, hogy a Föld nem bír eltartani ennyi embert, mivel elbírna ha nem szennyeznék a környezetünket, öko azaz környezetbarátok lennénk, de sajnos nem így van).Ha pedig csak Magyarországra gondoltál, akkor pedig annyit tudok hozzáfűzni, hogy Mo.-n nincs túlnépesedés.