Van e politikai nézeti hasonlóság egy volt késő kommunista pártvezető/pld:Grósz Károly, Gorbacsov, Milosevics, Milos Jakes/és a jelenlegi Orbán Viktor követte elvek között?

Nézzük sorban:

- Emberjogi helyzet: A norvég alaphoz kötődő civil szervezetek ellehetetlenítése jól mutatja, hogy mennyire veszik komolyan a civileket. Nagyon, bár még nem annyira, mint Oroszországban, ahol egyből bebörtönzik / eltüntetik őket.

- A közmédia jó ideje már gyakorlatilag propagandacélokat szolgál csak, a kormánykritikus hangok nem vagy alig jutnak szóhoz, de a legkisebb vélt vagy valós eredményt is hosszasan ecsetelik. Ez szintén pártállami módszer.

- Állami felügyelet: A kommunizmus alapja, hogy az állam mindent jobban tud, mindent neki kell irányatania, szabályoznia, felügyelnie. A kapitalizmus és a liberalizmus alapja, hogy mindenki tudja, hogy neki személy szerint mi a jó, és amíg nem árt másoknak, addig azt csinál, amit szeretne. Jól látszik, hogy melyik felé haladunk most.

- Egypártrendszerre való törekvés: A házelnök konkrétan ki szeretné kergetni az ellenzéket a Parlamentből. Ha ez nem egypártrendszeri törekvés, akkor mi?

- Államosítás: Két tendencia figyelhető meg. Az egyik, amikor működő cégeket és szervezeteket állami felügyelet alá vesznek, ilyen például a közoktatás, a MOL-részvények, a magánnyugdíjpénztárak, a takarékfiókok, a tankönyvpiac vagy a dohánykereskedelem. A másik tendencia a jól működő, vagy törvényi úton előnybe hozott cégek haveroknak való átjátszása, mint például Vajna kaszinói vagy a pártkatonák trafikjai.

- Kultúra támogatása: Kerényi személyében visszakaptuk a kommunizmus Aczél Györgyét, aki egyedüliként dönt majdnem mindenről, ami kultúra.

Ezekkel persze lehet vitatkozni, de elég súlyos érvek, jól mutatják, hogy pontosan hol is kellene keresni a kommunistákat a politikában :)

Nézd, a proletárdiktatúra államosításai a II. vh. utáni években történtek és a nép érdekében, a teljes foglalkoztatás, a szocializmus miatt volt rájuk szükség. A visszaprivatizálást a Magyar Népköztársaság Alkotmánya tiltotta: a termelőeszközök közösségi tulajdona meghatározó volt.

Ezzel szemben Orbán Viktor azért államosít, hogy a cégeket közpénzből feltőkésítsék és később visszaosszák a klientúrának: a polgároknak. (A burzsujnak.)

Az állam intézkedési mindig azoknak az érdekében és javára történnek, akik a Hatalmat birtokolják. 1945 és 88 között a Hatalmat a nép gyakorolta (népi demokrácia), 1988 november 24-től (deklaráltan 1989.10.23-tól) ismét a tőkés osztály (polgári demokrácia). Ez pedig alapvető különbség!

Grószt nem véletlenül buktatták meg. Ebben a "csak a polgár, csak a polgár" rendszerbe ő semmiképpen nem férne bele.

Grósz Károly rendszere (még) proletárdiktatúra volt, Orbán Viktor a burzsoázia diktatúráját gyakorolja.

Tehát semmilyen hasonlóság nincsen köztük: alapvetően más elveket képviseltek..