Mi szerint csoportosítják a pártokat bal és jobb oldalba?
Hazagyűlölő... :D:D
Egyébként itt beszéltek róla:
http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__853..
A jobboldal, baloldal elnevezés a francia forradalom idejére vezethető vissza, a Nemzeti Konventben az elnöktől balra foglaltak helyet a forradalmi erők, jobbra meg a királypártiak. Ezt később más országok parlamentjeinél is szokássá vált.
A jobboldal alapvetően a társadalmi hierarchiát, és hagyományokat tisztelő, a fennálló rendet (status quo) támogató politika, azt maximum reformokkal megváltoztatni akaró politikai erőket jelentette. Később megjelentek azonban a forradalmi változásokat akaró jobboldali erők is, a fasiszták, és nemzeti szocialisták.
A baloldal hagyományosan a progresszív, hagyományokat elvető, utópisztikus társadalomkép megvalósításában hívő politikai csoportokat jelentik.
A konzervatívok, fasiszták, nácik minden esetben jobboldaliak, a kommunisták, szociáldemokraták, anarchisták minden esetben baloldaliak.
A liberálisok lehetnek baloldaliak, és jobboldaliak egyaránt.
A jobboldalinak van egy szűkebb jelentése is, a 20. században a munkásmozgalmak virágzása idején jobboldalinak nevezték általában a a szabad piaci kapitalizmus feltétlen híveit. De ebben a jelentésben eléggé elavult a szó, manapság inkább a neokonzervatív jelzővel illetik ezt a fajta jobboldalt.
Minden történelmi korban mást takar kicsit. Ne mondd hogy hazagyűlölő, mert mondjuk Kossuth Lajos a maga korában baloldali politikusnak számított volna...
A jobboldali társadalmilag a hagyományokat szereti, és általában a polgári, vagy "jobb módú" köröknek képviselné az értékeit. Ez ugye úgy alakult ki, hogy mikor még feudális jellegű volt a társadalom, tehát aki a hagyományokat őrizte, az a nemesek jogai mellett áltt ki. Ma Magyarországon persze kicsit zavaró, hiszen aki a múltba tekint vissza, az a szocializmust látja, márpedig az nem jobboldali... Ma az euróatlanti térségben a polgárságot hivatott képviselni, tehát a "békés", "jómódú" életmód, törekvés az életben (tanulás és munka tekintetében), családvállalás, templomba járás nem idegen egy igazi jobboldalinak. Ez Magyarországon is igaz félig-meddig, de nálunk a jobboldal gyakran támaszkodik a nyugdíjasokra (Fidesz), vagy a szegényebb rétegekre is (Fidesz, de főleg Jobbik). Aztán persze vannak szélsőségesebb szárnyai a jobboldalnak is, lásd fasizmus.
Gazdaságilag a jobboldal a szabad piacgazdaságot támogatja. Kivéve Magyarországot, itt pont hogy állami, de legalább hazai kézben akarják tudni a gazdaságot.
Baloldal újítani akart mindig. Ez kezdődött eleinte a liberalizmussal, ami pl. el akarta törölni a cenzurát, köztársaságot akart királyság helyett, stb... Ma persze ezek már (elvileg) magától értendőek, ma már céljaik vannak a liberálisoknak, lásd: kisebbségek jogai, diszkrimináció elleni "harc", homoszexuálisok jogai, könnyű drogok legalizálása. Tehát összességében az egyén döntse el hogy mit akar csinálni, ne ilyen-olyan hagyományok miatt legyenek gátok az életében... Ennek adikális formája a libertarianizmus, melyben az állam csak "éjjeli őr", illetve az anarchizmus, melyben állam nincs is, és a szabadság teljes, sőt, mások rovására is nyugodtan mehet.
Aztán a másik ága a baloldalnak a szocializmus, ami az egyenlőségért küdött. Ez ugye a munkásosztályt hivatott megszólítani. Tehát a gazdagok adjanak bele többet a közösbe a szegények pedig kapjanak többet... Radikálisabb formában teljesült Magyarországon is, lásd 1919, vagy az '50-es évek. Ekkor mindent elvetettek ami "hagyományos". Tehát üldözték a patriotizmust, a vallást, stb, és mindent az állam akart irányítani. A szocializmus utolsó pár évtizedében a diktatúra pár felpuhult ugyan, de meg is bukott az egész keleti blokk. Ma szociáldemokrácia létezik az euróatlanti régióban, ami demokratikus keretek közt hivatott képviselni a szegényebb osztályokat.
Magyarország persze különleges eset: Az MSzP inkább privatizálni szeretett kormányzása során, a Fidesz akar mindent az irányítása alá. Tehát nálunk kicsit fordítva működik...
Magyarországon egészen más amúgy a helyzet. Itt a 20. század elején kezdődött népi-urbánus ellentét mentén szakadt két oldalra a politikai tábor. És hagyományosan a népi, vagy nemzeti oldalt hívják jobboldalnak, és az urbánus-progresszív oldalt baloldalnak. Ez a szakadás egyébként a színfalak mögött még az MSZMP-ben is megvolt, ezért van, hogy mindkét oldalon találunk egykori kommunistákat. De mindkét oldalon vannak hagyományos értelemben vett konzervatívok, liberálisok is. Szóval nálunk ez bonyolultabb.
Lásd példának azt, hogy ugyanaz a Fidesz vezette be a neokonzervatív egykulcsos adót, és a kommunista ízű rezsicsökkentést. A magyar pártok nem egységesek világnézetileg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!