Mitől lehet fellendülés?

Ez úgy ahogy van sületlenség!

Tovább használják a leamortizált termelő eszközöket -> kesebb beruházási költségek

Kisebb teljesítmény, alacsonyabb minőség, ahol nincs beruházás ott nincs fogyasztás és még kevesebb a munka.

olcsóbb lesz a munkaerő -> kevesebb munkabér költség és járulék

csökkenő anyagárak

Ez meg csak a tőke profitot növeli, de nem okoz fellendülést!

kevésbé versenyképes konkurencia tönkremenése - megszűnése

És a tönkrementek szoc ellátása, és ezáltal alacsonyabb fogyasztási színvonal, romló ÁH mérleg.

Ezek oda vezetnek, hogy lassan ismén növekszik a termelés nyereségessége, ami beindítja a konjuktúra öngerjesztő folyamatát.

Mitől növekszik a nyereség ha olcsóbbak az árak és kevesebb a fogyasztás mennyiségi igénye?

Ez valami liberális agyrém.

Ráadásul PLD Angela Merkel aki tényleg liberális, homlok egyenest másként gondolja.

Az az, csak a magyar liberálisok " a piac majd mindent megold" téves filozófiája sajnos!

Azt meg meg sem említem hogy nincs általános recept a más más ország gazdaságai esetén. Főleg itt nem érvényesül, hiszen a már a fogyasztás így is minimális, illetve nincs befektetési lehetőség. Nem csak csökkent a fogyasztás és nőtt a megtakarítás úgy általában, ami az átlagos fogyasztói társadalmaiban -ciklusként jelenik meg, hanem a mesterséges fogyasztás csökkenés már kontraproduktív hatásokat gerjesztett a reálgazdaság és a takarékosság egyenlegében.

Lehet hogy sületlenség, mégis minden 25-30 évente megismétlődik.

A ciklikus gazdasági hatások amiről te beszélsz, ( termelési telítettség) és az külön jelentkezik az egyes országokban, és az exporttal szorosan értelmezve a te felsorolásodnak lenne értelme. Most viszont a neoliberális gazdaságpolitika sokkalt be, hiszen az olcsóbb költségek miatt kitelepített vállalkozások, helyi munkanélküliséget okoztak, és ezáltal munkanélküliséget, és a fogyasztás visszaesését. Ahová a termelést kivitték ott meg nincs elég fogyasztás. A neoliberális gazdaság fenntarthatóságának alapja rendült meg, a fogyasztás növekedés. Minden ország a lehetőségeihez képest protekcionista gazdaságot alkalmazta válság kezelésre, így nem számíthatunk az exportnövekedésére.

Szerintem totál igazad van kérdező. Ezt a szöveget valami szemétláda Bajnai fajtáktól tudom elképzelni.

Az hogy Bajnai szemét én is aláírom, de a válaszolót nem akarnám megbántani!

Nagyon leegyszerűsítve:

Megszorítás -> megtakarítás -> több pénz (na de kinél? ezért kamu)

A forgalomban lévő pénz mennyisége határozza meg EGYEDÜL a gazdaságot szerintem.

Magas bérek -> vásárlóerő -> kereslet -> élénk gazdaság

Amit írsz azt csinálták mostanában az Euban, csak a magasabb bérek helyett kisebb munkaidő relatív arányait használták, hiszen nem a termelés fokozása volt a cél.

Nekünk viszont a hasonló direkt fogyasztásnövelés nem jó.

Csak ott lenne célszerű növelni a fogyasztást ami a belső piacot élénkíti, az az pld a felső réteg jövedelmét nem, hiszen sok import terméket vásárolnak, autó, lcd, ami nem jó a gazdaságnak. Tb csökkentés és az adókulcsok eltolása melletti csökkentés.

Munkahely teremtő beruházások, amik nem a profitra hanem a tömeges munkahely teremtésre hatnak, az az korporatív bevételeket hoznak. Így hosszútávon is fenntarthatóak.

Szóval fejlesztési protekcionizmus, és nem fogyasztási.