Magyarországon miért van ilyen sok önkormányzat?

Leginkább azért hogy az izének meg a hozénak a feleségét be lehessen ültetni valami irodába. Később majd a gyereküket is, ha nem tud magának normális munkát találni. Pedig ez elég rossz ötlet mert pár év alatt eléggé meghíznak általában, túl sok mindenben ettől függetlenül nem változtatnak.

A kis vezérek meg ugyan úgy mint a nagyok megcsinálják a maguk okosságát, megveszik a földeket ahova utat terveznek, vagy tudják előre hogy később teleknek fogják kimérni, összekacsintanak a haver vállalkozóval, hogy drágább legyen az iskola felújítás. Ilyenekkel foglalkoznak.

"Magyarországon miért van ilyen sok önkormányzat?"

Az önkormányzatiság alkotmányos alapjog.

A decentralizációt szolgálja.

Én amondó vagyok, minél több az önkormányzat egy országban, annál hatékonyabban lehet korlátozni a központi hatalmat.

Persze mindez csak akkor elérhető, ha megfelelő autonómiát élveznek az önkormányzatok.

Minél kisebb közösségek döntsenek a saját sorsukról. Ne a vízfej mondja meg felülről a tutit.

Az a helyzet, hogy a könnyen megvalósítható dolgokat megteszik (mint pl. a 2. válaszban leírtakat), a szép, nagy ideákkal (mint a 3. válaszban leírtak) nem bírnak.

Magyarország 3154 településéből 2871 település 5000 fő lakosságszám alatti, 1736 település 1000 fő alatti, 135 legfeljebb 100 fős.

Az 1000 fő alatti településeken (de még sok nagyobban sem) semmit sem lehet tenni kormányzati támogatás nélkül, ugyanis nincs, vagy alig van saját bevétel. Így aztán, a pénzeléssel együtt, bizony, „a vízfej mondja meg felülről a tutit”.

Minél kisebb egy település, annál nincstelenebb az önkormányzat (is), ugyanakkor minél kisebb a település, annál nehezebben vállalható fel például erősebb adókivetés. Az önkormányzat céljainak megvalósításhoz csekély lenne, a lakosok jó részének ugyanakkor nagy terhet jelentene.

Marad az összefogás lehetősége, amiben már korlátos a saját érdekek megvalósításának lehetősége. Példa erre a mi településünk. Több, mint 20 éve megy a próbálkozás szennyvízcsatorna kiépítésére. Számát sem tudom, hogy hányféle csoportosulásban fogtak össze a környező települések. Aztán mindig idejekorán szét is hullottak, mert legalább egynek nagyon nem tetszettek a konkrét feltételek, például a lakossági hozzájárulás mértéke. A különböző adottságok (terepviszonyok, beépítési sűrűség, egyoldalas utcák stb.) miatt elég nagy arányban eltértek volna a fizetnivalók. A hátrányos helyzetűek azt akarták, hogy helyzettől függetlenül, egyenlő legyen az elosztás, a kedvezőbb helyzetűek azt mondták, miért fizetnének a másik település lakosai helyett. Az önkormányzatok próbáltak megoldásokat találni, győzködni, de mindig nagy volt valahol a lakossági felháborodás.

Itt így valósult meg a saját sorsról való döntés.