Ásotthalom településen tényleg boszorkányper volt a 60-as években?

Hát ez eléggé városi legendának tűnik, a wikin sincs fenn a forrás.

Első válaszadó: egyébként te mit szívsz?

Nem messze élek Ásotthalomtól, de ilyen perről nem hallottam. Abban az időben már a kis falukban sem hittek a boszorkányokban.

Ahogy nem tudok olyan helységről, hogy Halastelek.

Elég pontatlan a leírás.

Utolsó előtti jópofa vagy, de inkább tájékozatlan. Halastelek, mint terület megnevezése ugyan nincs rajta az igo-n, hisz nem egy falu. De a (pláne régebbi) topotérképen nagyon is, mivel a korabeli vasútról szólt az a sor (kb a falu és a Gátsor között, sőt: halastelki iskola)

A b. per meg csak egy, néhány értelmesebb ember által megakadályozott önbíráskodás volt. Kérdezz meg egy öreg motorost a faluban, mesél róla. Halványak az emlékeim, mert régen jártam arra párszor bringával városi jampecként, ennyire emlékszem :)

Kiegészítés, alig pár év múlva :))

[link]

Vádat emelnek a boszorkán üldözök ellen

Mint ismeretes, Csupity Antalné, 61 éves asszonyt - volt ásotthalmi lakost - Hebök Istvánné és öt társa „boszorkánysággal” gyanúsította, azzal vádolta, hogy egy fiatalember betegségét megrontással” idézte elő. Éjszakai órákban a vádlottak Csupityné szállására mentek, őt durván szidalmazták, veréssel és azzal fenyegették, hogy ha továbbra is „megrontja” a fiatalembert, úgy felakasztják. Az idős asszony ennek hatására kifutott a lakásából, majd 6 éves unokáját magához véve a határba menekült. Félelmében férje is elhagyta a házat és csak a hajnali órákban merészkedtek vissza a lakásba.

A szegedi ügyészség a vádlottak ellen nem emelt vádat garázdaság miatt és azzal tette át az iratokat a járásbírósághoz, hogy közérdek hiányában nem vállalja a vád képviseletét. E téves ügyészi indítvány folytán azután becsületsértés miatt indult meg a bírósági eljárás, amelyet a járásbíróság megszüntetett, miután Csupity Antalné és férje nem kívánták a vádlottak megbüntetését, illetve a magánvádat elejtették.

A legfőbb ügyész e döntés ellen törvényességi óvást emelt. Ezt a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta: hatályon kívül helyezte a járásbíróság végzését és utasította a bíróságot, hogy az ügyet vádemelés céljából tegye át az ügyészséghez.

A Legfelsőbb Bíróság határozatában rámutatott: sem az ügyészség, sem a járásbíróság nem ismerte fel, hogy a vádlottak olyan magatartása látszik megállapíthatónak, amely bizonyítottság esetén nem becsületsértés, hanem több személy által elkövetett - három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető - garázdaság bűntette. Így a cselekmény nem is magánvádra üldözendő, és ezért a feljelentők vádelejtése folytán nem lehetett volna az eljárást megszüntetni.

A Legfelsőbb Bíróság e határozata után az ügyészségnek módja van - a korábbi álláspontjától eltérően - garázdaság miatt vádat emelni. (MTI)

[link]

Rohan, száguld velünk a világ. Észrevétlenül, apró kis mozdulatokkal sebesedik meg az emberi lélek. Megütődik. El nem pusztul belé, csak magával hordja az ütést, vagy örökli. A szülői házban, a múltból hozott batyuban. Mert nagyon magányosak a tanyák. Itt aztán minden megtörténhet. Közelebb is, meg távolabb is az isten. Nagyobb hitele van a kuruzslóknak, a vajákosoknak, a bűbájosoknak meg a boszorkányoknak. Kőröséren is. íme Csupity Antalné esete.

Bevándorló volt. Néhány éve jött Kunbajáról, és a bűne az lett, hogy fiatalokhoz nyúlt. Kőröséren idegenek egymástól az emberek. Szeretik a munkát, megnyomorít- ják őket idő előtt; a magukra utaltság, meg a homokba fulladt eltévedt kis utak. A törvényeket tiszteletben tartják, de egy-egy okos embernek nagyobb itt a szava, mint a legszebben szóló törvény, így történt a Csupityné esetében is.

A híres boszorkányperben fiatalok szerepeltek. Halász János és Vér Erzsi. A pletyka, a rosszindulat kikezdte a fiatalokat. Tudtára lett a legénynek, hogy Csupityné, az Erzsébet lány közeli rokona, boszorkány. Elhidegült tőle a széptevő. Állítólag egy éjjel, amikor egyedül ment a mulatozásból haza, fehér macska szaladt át az úton. Összeesett, eszméletét vesztette a legény. Ekkor rontotta meg a gonosz boszori. Híre ment az esetnek. Sógor, koma, jó barát, mind, mind bosszút akart állni. Lesték a varázslatos macskát. Megkerült az is meg a legény is, amint hazafelé tartott a mulatságból. De megint leroskadt az úton, eszméletlenül. Ekkor aztán a jó rokonság a főmágus, Mezei bácsi receptje szerint a fiú torkára szorította a gatyamadzagot. A többiek lehúzták a szegény megrontott cipőjét, s mozgatni kezdték a lába nagyujját. S íme, jónak bizonyult a mágia, mert két-három percen belül magához tért a legény. De a többiek nemigen. Éjfél körül megrohamozták Csupity Antalék tanyáját. Szánalmas öreg épület ez. Kisablakokkal, szomorúan álldogál a homoki világban. Az éjszaka kellős közepén halálra rémisztették az idős házaspárt. Gyufát gyújtogattak, fenyegetőztek. Csupityné aztán kis unokájával elmenekült. Errefelé hitele van a bűbájosságnak. Bencsik Lajosra is ver a szó. Egyik alkalommal kora hajnalon tajtékozó, habzó állapotban találta lovát az istállóban, mintha egész éjszaka zavarták, verték, hajszolták volna. Rosszat gyanított a gazda, elszaladt hát a mágushoz. Mire fel az - ezer-egynéhány változatban - ismert receptet ajánlott, mégpedig fokhagymával kell bekenni a ló sörényét, s a szagra előjön az, aki éjszaka megmérgezte. S lám-lám ilyen a szerencse, másnap reggel Csupityné köszöntött a portára. így aztán hamar elterjedt a boszorkányság híre.

Nagy pont vert fel az ügy. Bírósági tárgyalások, tévéfilm, Csupityék pedig elmenekültek a tanyai világból. Az öregember Nagymágocson halt meg a szociális otthonban, Csupityné meg gyerekeivel együtt lakik Miskolcon. A homok kegyetlen is. Az öregeknek ezt az arcát mutatta.