Hogyan aránylik, vagy milyen arányosság van egy politikus vagy igazgató vagy egy magasabb beosztásban lévő egyén, fizetése egy gyári dolgozó fizetése között?

Nem, nem zavaros. Ha nem akarsz, ne dolgozz. Senki nem kényszerít.

Dolgozz annyiért, amennyiért szeretnél. Ja, hogy annyiért nem kínálnak munkát? Hát lehet, hogy nem ér annyit.

Egyébként meg az elégedetlenkedés helyett inkább tényleg tanulhatnál, azzal sokkal jobban járnál.

"Szállj le a magas lóról és tiszteld azt is aki a gépen dolgozik!"

Tisztelem is! Az, hogy valaki megtanul egy szakmát, és azt jól, pontosan, megbízhatóan végzi, becsülendő dolog.

Minden munkaadó (már amelyiknek esze van) MEGBECSÜLI a jó munkásait. Ez azt jelenti, hogy egy képzettebb, nagyobb tudású szaki általában magasabb fizetést is kap, mint a képzetlen kétbalkezes kezdő.

De a munkaadó is pontosan tisztában van azzal, hogy mennyit ér egy munkás munkája. Ha TÚL SOKAT kér, akkor bármilyen jó munkás is, elbúcsúznak tőle, mert a munka értékét az határozza meg, hogy mennyi hasznot hajt vele a munkaadónak. Lehet, hogy ez húúú de ronda dolog, de tudomásul kell venni, hogy a munkaerőt (akár munkás, akár igazgató) azért a HASZONÉRT alkalmazzák, amit produkál.

És a munkaadó PONTOSAN annyit fizet a munkavállalónak, amennyiért az hajlandó elvégezni az adott munkát.

Itt is a kereslet-kínálat viszonya szabja meg az árakat.

- Segédmunkást, semmihez nem értő embereket bármikor lehet találni, és nagyon olcsón hajlandók dolgozni. Ezért az ő fizetésük a legalacsonyabb.

- A szakmunkás már szakmával rendelkezik, önálló munkavégzésre alkalmas, egyszerűbb feladatokat képes önállóan megoldani, az adott szakmának ismeri a fogásait, ezért a szakmunkás fizetése már magasabb. Sőt, egy JÓ szakmunkás egész szépen szokott keresni az átlaghoz képest.

- A technikus, üzemmérnök már közepe bonyolultságú feladatokat önállóan megold, adott szervezési- koordinálási- irányítási feladatokra alkalmas. Ismeri a hozzá tartozó munkafolyamatokat, azoknak a technikai- technológiai részleteivel tisztában van, és ezek alapján képes a munkafolyamatok irányítására. Emiatt a technikusok fizetési kategóriája a szakmunkásokénál magasabb.

- A mérnökök, szakmérnökök feladata a termelés átfogó szervezése, tervezése, és irányítása. Részletekkel nem foglalkoznak, azokat a technikusok megoldják. Hozzájuk a nagyobb volumenű megoldások kidolgozása, a gyártási stratégia megtervezése, az adott új termékek kifejlesztése, gyártásának megszervezése tartozik. Ezért a munkáért magasabb fizetési kategóriába soroljuk, mint a technikusokat.

- Igazgatók, főmérnökök feladata a gyár hosszú távú gazdasági folyamatainak megtervezése, szervezése, és irányítása. Ebbe bele tartoznak a piaci lehetőségek megtalálása, azok megfelelő szintű kihasználása, a termelés felfuttatása, vagy éppen csökkentése a gyár (vagy a tulajdonos) érdekeinek megfelelően. Az ilyen stratégiai irányítás jó gazdasági érzéket, nagy hozzáértést kíván, emiatt ezekben a beosztásokban a legmagasabb a fizetés.

- A tulajdonos feladata ezt az egész rendszert úgy üzemeltetni, hogy az hasznot hajtson....

Egy gyár működésében MINDEGYIK szakmai szint fontos. De mindegyik szakmai szint PONTOSAN arra a fizetési szintre áll be, amennyire a piac (munkaerőpiac) értékeli.

Hiába akar egy segédmunkás annyit keresni, mint egy főmérnök, nem fognak annyit fizetni neki, mert van más, aki elvégzi a munkát a normál bérért.

Ugyanígy hiába akarnak egy mérnököt a betanított munkás béréért alkalmazni, annyiért nem fognak találni senkit mérnöki munkára.

A piac BEÁRAZZA az egyes munkákat, és idomul is hozzá. Ha egy adott munkáért túl keveset fizetnek, akkor kevesebb jelentkezőt lehet rá találni, és ez FELVISZI az adott munka értékét. Ha pedig túl jól megfizetik, akkor nagyon sok jelentkező lesz, ami CSÖKKENTENI fogja az értékét.

Aki magasabb bért akar kapni, annak TENNI is kell érte valamit. Az előre lépésnek alapvetően két módja van:

1. JÓL DOLGOZNI, és akkor a gyenge segédmunkásból jó segédmunkássá válhat, az átlagos szakiból megbecsült szaki lesz. Kétbalkezes mindenre alkalmatlan mérnökből megbízható, értelmes, konstruktív mérnökké. Ügyetlen, a céget tönkretevő igazgatóból előrelátó, megfontolt, a céget sikerre vivő cégvezetővé.

2. TANULNI. Ezzel a betanított munkásból segédmunkás, abból szakmunkás lehet, a technikusból mérnök, a mérnökből igazgató. Persze NEM MINDEGYIKBŐL! Ehhez vitathatatlanul szerencse (és alkalmasság) is kell, (vagy legalább jó kapcsolatok). De a szakmai szintek (és ezzel a fizetési kategóriák) átlépésének EZ A MÓDJA.

Igen, TISZTELEM azt, aki a gépen dolgozik. Én mérnök vagyok, és mégis úgy megyek oda a műhelyben az idős szakihoz, hogy TUDOM milyen munkát várhatok el tőle. Pontosan tudom, hogy ha NEKI adom oda a papírra felrajzolt dolgot, azt ő megérti, és úgy fogja elkészíteni, ahogy azt én szeretném.

TISZTELEM és BECSÜLÖM a tudását. Ha nem így lenne, NEM HOZZÁ vinném a papírt...

De a munkadarabot én terveztem, nem ő. Az én felelősségem, hogy az jó lesz-e, vagy pénzkidobás az egész. Ő elkészíti, pontosan úgy, ahogy én megterveztem.

Neki van egy (jó!) szakmunkás fizetése. Jutalmat is szokott kapni.

Nekem van egy (jó) mérnöki fizetésem. (Néha én is kapok jutalmat, bevallom ritkábban, mint ő).

Ez így működik.

Ha nagyobb a tudásod (szakértője vagy egy adott területnek, amelyet kevesen művelnek) és/vagy sok ember életére vagy hatással (pl. énekes/sportoló/celeb), akkor jobb fizetést kapsz.

Ajánlom a Gyorsítósáv a milliókhoz című könyvet, a hatásvadász címe ellenére alaposan kifejti ezt a témát.