Mi a véleményetek az EU kisebbség, bevándorló és menekültpolitikájáról?

Azt, hogy fos.

Ez az Európai Unió kezdi elveszteni európai jellegét.

A menekülteket nem kell befogadni, letelepíteni.Ideiglenesen tegyék őket menekülttáborba (zárt rendszerűbe) aztán keressenek a menekülteknek

kultúrájuknak megfelelő országot.

Tehát egy muzulmánnak, más muzulmán országot, egy afrikainak más afrikai országot, lehetőleg olyat, ahol minél kisebb a kulturális különbség és béke van.Ez megkönnyíti a beilleszkedésüket és nem ró terheket az európai adófizetőkre.

A kisebbségpolitikájuk sem valami jó.Az EU-ban a demokrácia mértéke attól függ, hogy mennyire kivételeznek a nem európai eredetű etnikai kisebbségekkel.

Hű, Bizy ma nagyon visszafogta magát és hagyja, hogy mások cigányzsidóbevándorlózzanak.

Ez a "legyen mások gondja" hozzáállás amúgy külön édes. Hogy gondolod, hogy majd kulturálisan hasonló helyen telepítsük le őket? Rengetegen gazdasági menekültek, az első adandó alkalommal indulnának vissza hozzánk, csak cserébe mi még fizethetnénk fejenként soktízezer eurót az álmaitokon kívül nagyon nem létező befogadó országoknak.

Mert ugyan fordítva képzeld már el a dolgot, ha mondjuk holnapra Bulgária lakhatatlan lenne és sokan megindulnának az USA felé, akkor ők visszaküldenék őket hozzánk, mondván kulturálisan hasonlóbbak vagyunk? Ez tipikusan a "legyen más gondja, ne az enyém" hozzáállás, nulla valódi megoldással. Ott hőzöngenétek, hogy nekünk ugyan nem kellenek és a globális kizsákmányolás ártatlan kisbárány áldozatai vagyunk ISMÉT.

Az elso 2 leirta nagyjabol, szerintem is sokkal szigorubbnak kene lennie. Londonban lattam mar nem 1 nem 2 esetben olyan eszak-afrikaiakat akik csaladostul atkoltoztek, alig ugatjak a nyelvet, alig dolgoznak es semmi kapcsolatuk az itteniekke, kizarolag a sajat afrikai kozossegeikben mozognak, nem asszimilalodnak es sorra szulik az olyan utodokat akik ugyanigy fognak felnoni.

A multkor egy srac aki itt el 8 eve nem tudta megmutatni a terkepen hol van az orszag Europaban ahol lakik! Nem vicc.

Mind a bevándorló-, mind a menekültpolitika siralmas, de szerintem a kettőt külön kell kezelni. A bevándorlópolitikában azt látom helyes útnak, amit az angolszász nagyhatalmak követnek: szigorú feltételekkel kaphat bárki vízumot, amelyek között ott van egy erős középfokú nyelvtudás, egy, az európai (vagy legalábbis valamely tagállami) piacon keresett szakma/diploma, igazolás arról, hogy van annyi spórolt pénzed, amennyiből a vízum és az utazás költségein felül még hat hónapig meg tudsz itt élni stb. Ezen kívül speciális vízumok, például diákvízum, amely csak tanulásra és heti max. 20 óra munkára jogosít fel, illetve befektetői vízum, amely pár százezer eurónyi működőtőke-befektetés után jár. Ez még csak a korlátozott idejű vízum, tartós letelepedési engedélyt, neadjisten állampolgárságot csak hosszú évek után lehet kapni. Ez máshol működik, és nem látom, hogy itt miért ne működhetne. Csak persze komoly ellenőrzés is tartozna hozzá, meg persze az, hogy nem kéne holmi Máltáknak meg Magyarországoknak engedni, hogy ázsiai nagykutyáknak önkényesen európai állampolgárságot adhassanak államkötvények vásárlása ellenében.

A menekültpolitika egy más tészta, őket humanitárius okokból be kell fogadni. Na de, hogy hogyan, az nagyon nem mindegy. Az úgy nem buli, hogy a menekült megérkezik Málta partjainál, és nem engedi, hogy azonosítsák, mert ő előbb tovább akar menni Franciaországba meg Svédországba, ahol a rokonyok nyaralnak a szociális hálón. Az ilyen nem menekült, hanem hallotta a rokonoktól, hogy Svédországban micsoda havajdizsi van, gyere ide te is, tesó, csak menekültnek kell tettetned magad, oszt a talpadat is megnyalják. Az ilyeneket vissza kell paterolni azzal a lendülettel, ahogy érkeztek. Tudtukra kell adni, hogy befogadjuk és emberszámba vesszük őket, viszont nagyon nincsenek abban a helyzetben, hogy ennél többet követelhessenek. Nem kell megalázkodni, nem kell eltűrni, hogy esetleg itt is ugyanúgy (vagy nem sokkal jobban) bánnak velük, mint ahonnan elmenekültek - vannak uniós irányelvek a menekültek kezelésére, és ha azt nem teljesítik velük szemben, teljesen jogosan lázadnak fel és követelőznek. Azon felül viszont, amíg nem tudnak felmutatni valami olyat, amivel a menekülttáborból eleresztve önerőből el tudnak boldogulni az európai munkaerőpiacon, addig azért nehogy már hagyjuk nekik, hogy szabadon kiválasszák, melyik tagállam adófizetőit akarják lelejmolni.

Először is tessék szépen leveleket írogatni Andor Lászlónak a magyar uniós biztosnak, akinek a szakterülete pont ez a Bizottságban, neki van a legnagyobb rálátása és ráhatása a dologra. Magyarnak magyar tehát, meg fogja érteni amit írsz uniós gardedámok nélkül is és vagy kiokít vagy pedig mivel az EB cseréje következik, hogy a tűz közelében maradhasson, fontolóra is veszi amit üzensz neki.

Másodszor az "angolszász nagyhatalmak" módszerét nem alkalmazhatjuk Uniós szinten, egyrészt maga a fogalom nem létezik, mert egy darab angolszász nagyhatalom van a világ jelenlegi csendőre. A britek már kevesek ehhez és ha nagyon is fogcsikorgatva, de többé kevésbé alkalmazzák az Unós jogelveket a dologban, a maradék három állam (Kanada, Új-Zéland, Ausztrália) bevándorló és menekültpolitikája roppant hasonló az unióshoz, meg hát nagyhatalmaknak is bajosan lehet őket nevezni. Másrészt tök más problémáink vannak mint a jenkiknek, bevándorlókérdésben, amit ezzel kívánunk orvosolni. A jenkik olcsó kvázi rabszolga munkaerejét biztosítja a velük határos Mexikó, ahonnan milliók özönlenek át a demokratikus keretek között a létező legszigorúbban felügyelt határon, a jobb élet reményében és a feketegazdaságot erősíti. Meg persze az USA sajátos gazdasági rendszere és az erre ráépülő oktatás is kitermel egy masszív robotoló őshonos réteget, akikre szükség is van. Különösen nem igényelnek tengerentúli, vagy bármilyen importot belőle. Viszont tőzsgyökeres értelmiségi rétege elég vékony van csupán, mivel az igencsak korlátozott férőhelyekkel ügyködő magánintézményeket leszámítva, európai mércével elég gyalázatos az állami oktatás, a fizetős magánegyetemeken is leég nagy a vagyoni alapú kontraszelekció, nincs meg a háromszázmilliós országnak a szükséges értelmiségi bázisa.

Márpedig egy szuperhatalomnak ez mindennél fontosabb, hogy a legnagyobb koponyák náluk gyülekezzenek. Ezért ezeket, mint a világ elsőszámú agyelszipkázója minden eszközzel próbálja magához vonzani a külföld értelmiséget.

Amúgy a nép a spanyolok/négerek megtűrése ellen is tiltakozik, ahogy a külföldi értelmiség térnyerése ellen is tüntetnek, hiába hasznosabbak, olcsóbban tudnak az átlagban többet, mint a hazaiak ez lényegtelen, a xenofóbiához nem kellenek racionális indokok.

Európának viszont tök más problémája van. Értelmisége és főleg használható értelmisége az uniós átlag szintjén minőségben és mennyiségben is rendben van, kivéve persze azokat a szakmákat, amiből globális hiány van világszerte, de ők mindig és mindenhol különleges elbírálásban részesültek. Viszont sokkal égetőbb probléma volt (főleg Nyugat-Európában), hogy a kulimunkára nem akadt jelentkező. A nyugatiaknál a munkanélküliségi ráta elég alacsony volt, aki épp nem dolgozott az valószínűleg vagy két hét múlva ismét dolgozott vagy olyan ember volt aki Föld egy pontján vagy rendszerben sem dolgozna egy pillanatot sem. Kellett valakikkel pótolni. A hidegháború alatt a szocialista blokkok nem jöhettek tömegesen szóba, mert disszidálni onnan elég nehézkes sem másrészt a nyelvtudás és szakképzettség terén sem álltak sokkal jobban, mint a négrusok Afrikában. De hát nem is arra volt szükség akkora, hanem a gazdasági fejlődés üteme miatt egy csomó biorobotra. Azokat meg importáltak (kisebb mértékben a jugóktól is) a világ többi pontjáról. A szovjet blokk összeroppanása után, majd a válság után annyi változott, hogy a bevándorlás üteme megmaradt, sőt hozzáadódott az Unión belüli migráció is, de azt felszívó gazdasági lendület eltűnt, így megugrott a munkanélküliség is.

Ami egy valós problémát generált, hogy a hazai biorobotokat alkalmazzunk e vagy külföldről importáljuk őket. A külföldiek leverik a béreket, a kiharcolt jogait a szakszervezeteknek, meg amúgy is rontják a közhangulatot, cserébe emelik a versenyképességét az országnak. A gyakran emlegetett bűnözési hullám, az első generációs bevándorlók körében még valamivel alacsonyabbak is mint a tőzsgyökeres lakosság körében. Főleg azért mert a jóléti társadalmat természetesnek vevő, de azt biztosító nyugati mentalitást nem elsajátítót másod vagy harmadgenerációs bevándorló réteg okozza a balhét, valamint a nyelvtudásuk is rosszabb mint az elődöké, mert ők míg megpróbáltak, vagy akár sikeresen is beszélték az adott ország nyelvét, az utódok a közösségkeresés és a társadalmi betagozódás során a többi hasonló helyzetben lévőhöz csapódik és csak egymást gerjesztik. Ráadásul a bevándorlóellenesség csak tovább gerjeszti ezt a folyamatot, tehát erőszakkal és elutasítással ezt a kérdést lehetetlen rendezni egy jogállamban, főleg azért mert a bűnözési rátát megdobó másod vagy harmadgenerációs bevándorlók valamelyik szorgalmas felmenője vagy megérdemelten kapta meg az adott ország állampolgárságát, vagy beházasodtak egy állampolgársággal rendelkező családba. Állampolgárokat meg nem lehet kitoloncolni, vagy bárhogyan hátrányosan megkülönböztetni tőlük független adottságaik alapján. Ugyanezen indokok alapján az Uniós "állampolgársággal" rendelkezőket sem lehet vegzálni.

Integrálni kell őket, mert a Európa jelentős részének szükséges van a bevándorlókra, függetlenül attól, hogy Uniós tagállamból vagy kívülről érkeztek. Egyrészt éreztetni kell velük, hogy a közösség tagjai, másrészt hogy hasznos tagjaivá is váljanak, rá kéne erősíteni a nyelvoktatásra, hogy könnyebben asszimilálódjanak. Ugyanakkor a szociális rendszer kihasználást is vissza kell szorítani, csak az kapjon bármiféle segély aki feltud valami munkaviszonyt is mutatni már abban a tagállamban.

Ezek a lépések csak akkor negligálhatók és lehet xenofóbiába átcsapni belőlük, ha a versenyképességet az állam kézivezérléssel növeli, nem a piaccal vágatja le, hanem ő maga csapja le a minimálbért és az ahhoz konvergáló átlagbéreket, de ezek után a nyeregben bír maradni. Ahogy az öregedő társadalmakkal is kezdeni kéne valami, amihez szintén számos strukturális reform és komoly intézkedés csomag kellene.

De ilyesmit senki sem vállal, ellenzékből sokkal kényelmesebb a bevándorlás megszüntetéséről, mint tüneti kezelésről fröcsögni, mint az ezt szükségessé tevő okokat kezelni helyette.

Az ausztrál bevándorláspolitika szerintem inkább az amerikaihoz áll közel, mint az európaihoz kettejüket pedig talán már nem nagy túlzás angolszász nagyhatalmakként emlegetni. (A brit bevándorláspolitika nem igazán játszik, mivel ugye Nagy-Britannia az EU tagállama.)

A kulimunkás-probléma ma már bőven meg van oldva, 13 egykori szocialista ország már csatlakozott az EU-hoz, további 3 pedig várja, mikor csatlakozhat. Ráadásul az egykor e célból korábban importált munkaerő tartósan reprodukálja önmagát. Éppen ezért is van itt az ideje, hogy gyökeres változások álljanak be a bevándorláspolitikában: ami húsz-harminc éve égető probléma volt, ma már nem az, így aztán a harminc évvel ezelőtti problémára harminc évvel ezelőtt felírt orvosság további szedése ma már nem gyógyít, csak káros mellékhatásokat generál.

A már uniós állampolgársággal rendelkezők vegzálását, kitoloncolását természetesen én is a legvégsőkig elutasítom. Az én ötleteim, és bárki más javaslatai is csak a továbbiakra vonatkozóan valósulhatnának meg, jogállamban visszamenőlegesen nem törvénykezünk.

Először is nem szedtem kimondottan külön a mi régiónkból származó biorobotokat a más kontinensekről átúszókkal. Mert szignifikáns különbség nincs a két biorobot között. Mindkettő jó esetben csak töri a helyi vagy bármelyik közvetítő nyelvet, munkamorálban sincs különösebb különbség (teper mint állat), ahogy a bérköltség se nagyon üt el egymástól. És a volt szocialista blokkokból meg a volt gyarmatokról is szeretik magukkal hozni a komplett pereputtyot, vagy bűnszervezetet, ha van nekik, ugyanúgy képesek vagyunk tízen nyomorogni egy albérletben, vagy a helyi ÁNTSZ-t és fogyasztóvédelmet sápkórossá változtató kisvállalkozás összegrundolni, ahogy a fekete munkásként is kissé felülprezentáltak vagyunk mi is)

A hazai tányérsúroló és a török gyrosos munkaerőpiaci értéke között nincsen különösebben nagy szakadék. Azt leszámítva talán, hogy a hazai pocsék demográfiai adatokat mi oda is tovább visszük.

Azonkívül, hogy egy közösségben nem igazán etikus dolog arra építeni saját személyes légvárainkat, hogy a klub egyik felének garantáltan szarul mennek a dolgok és nem is fog változni. Illetve lehet, csak ahogy széljobber barátaink bölcsen leszűrték lázálmaikból, akkor ez nem egy hasznos közösség, aminek érdemes a tagja lenni. Azonkívül, hogy gyakorlatilag sem lehet erre hosszútávon alapozni mert a közép-európai kivándorlás üteme csökkent, a balti államok éppen nem a GDP-jük ötödét bukják el. Mint ahogy a válság csúcspontján, a románok száguldanak előre, a bolgárok is elkerülték egyenlőre az összeomlást, ahogy a lengyelek és szlovákok is haladnak azért a maguk útján. Ha nem is tódulnak tömegesen haza ettől a kint élők, arra elég hogy kivándorlás összüteme csökkenjen. Mondjuk hazánk ebben is üdítő, vagy inkább fásító kivétel, de ez lényegtelen. (A most épp döglődő kétmilliós, nagyjából az uniós átlag 80%-át hozó szlovénekkel nem számoltam, ha megengeded). Másrészt ha ezzel nem számolunk, a nyugat-európai közvélemény szerint (legalábbis ha hihetünk a bevándorlóellenes pártoknak és a brit kormánypárti nyilatkozatoknak) azonkívül, hogy nem olyan látványosan műveljük mint a más kontinensről szalajtottak (nem építünk mecseteket, nem turbánban/lepelben járunk, meg úgy egyáltalán nekünk meg kell szólalnunk azért a Szaharából idemenekülttel szemben, hogy kiszúrják nem őslakosok vagyunk) még ugyanolyan bérleverő, de mégis alapvetően lusta szociális segélyen élő, bűnöző hajlammal megáldott, külföldiül vartyogó, bunkó bagázs vagyunk.

Megint csak ajánlani tudom Cameron kirohanásait a témában. A bevándorlókérdés az ezredfordulóival szemben csak annyit változott, hogy az uniós állampolgárokkal, főleg a Schengeni teljes jogú tagok kezelésben, nincs különösebben szabad mozgástér, nincs szűrés. Őket be kell fogadniuk nincs mese, ennek az álláspontnak a megvédéséért rohant ki az illetékes EB guru, vagyis a fentebb emlegetett hazánkfia. Ha két tollvonással és/vagy némi karhatalom és a közvélemény által megtámogatva, tartósan megoldható lett volna a dolog, már rég túlestek volna rajta. A probléma ennél mélyebb és annak a kezelését kimondottan nem segíti, hanem akadályozza bármilyen bevándorlóellenes felhang.

Munkaerő-piaci szempontból valóban nincs különbség a káeurópai és az Európán kívüli bevándorlók között. Más szempontból viszont van. Rögtön elsőnek ott van például a kulturális szempont. Tök jó dolog a különböző kultúrák együttélése, még az egymástól gyökeresen különbözőké is, de csak akkor, ha békében meg tudnak élni egymás mellett. A főként muszlim vallású bevándorlók egy tekintélyes részével kapcsolatban bizony az a tapasztalat, hogy nehezükre esik elfogadni, hogy itt nem mindenki Allah feltétlen híve. Londonból hiperaktív muszlim erkölcscsőszökről és a Saría alapján önbíráskodó bevándorlónegyedekről érkeznek hírek alkalomadtán, úgynevezett "jogvédők" pedig (akiket természetesen soha egyetlen bevándorló sem kért fel a jogai védelmére) a bevándorlók nevében követelik keresztek meg karácsonyfák lebontását.

Ezen kívül a kelet-európai biorobot már születési jogon EU-állampolgár, nem kell ilyen tartós letelepedési engedéllyel meg hasonlókkal pepecselni. Csak felül egy fapados repülőre és kész. Az itteni demográfiai trendeket ismerve persze a kelet-európai biorobotok száma hosszú távon folyamatosan csökkenni fog, viszont ezzel párhuzamosan valószínűleg a gazdaság kulimunkás-igénye is, tekintve, hogy a könnyen pótolható munkaerőt kiiktató gépesítés töretlenül folyik.

Nyilván nem lesz örökké ilyen szar hely Kelet-Európa, de azért arra sem igazán lehet számítani, hogy a következő ötven évben beérjük a nyugatiakat. Ne felejtsük el, hatalmas a szakadék, és csak nagyon apró lépésekben történik a felzárkózás, már amikor éppen történik. Lassulni fog, megszűnni nem fog a keletről nyugatra irányuló kulimunkás-migráció.