Mikor fogják már megunni az állandó Holokausztozást itt az oldalon? Mostanában észrevettem hogy szinte minden nap van itt legalább ilyen kérdés és szerintem ez már kissé unalmas és szánalmas. El kellene már fogadni hogy így történt .

"Bezzeg ennek a kérdésnek a tegnapi trianonozós változata alatt, hogy élvezkedtetek! "

Trianont csak az alacsony értelmi, érzelmi szinvonalú emberek hasonlítják a Holokauszthoz. Senki nem halt bele abba, hogy területeket csatoltak el. A másik esetben viszont rengeteg embert kínoztak meg, küldtek a halálba, még csecsemőket is. Undorító, hogy valaki szerint ez semmiség. Számomra az ilyen nem magyar, de még csak nem is ember.

Az igazság pedig nem élvezkedés. Trianon elkerülhető lett volna, ha nem lettünk volna olyan kapzsik, telhetetlenek.

Még egy pont, ami mellett nem megyek el, azután úgy ölitek egymást, ahogyan akarjátok:

"Inkább a háborús bűnösök mosdatása helyett arra szólj valamit, amit a 10. hsz-ban írtam. Ahhoz nincs hozzáfűzni valód?"

- A "háborús bűnös" fogalmát az dönti el, hogy ki győz.

Horthy Miklós kormányzó háborús bűnös, tömeggyilkos, minthogy "a hazától több ezer kilométerre kiküldte harcolni a katonákat a Donhoz, majd hiányos felszerelésben, ellátmány nélkül magukra hagyta őket a télben a bekerítésben.

Az Oroszország elleni háborúnak több tízezer ártatlan polgári áldozata volt a magyar katonák elkövetésében.

Hitler szövetségese volt. Deportáltatott több százezret a haza állampolgáraiból, pusztán származásuk miatt."

Akkor most ugyanezt Roosevelt nevével:

"Belevezette a népét egy háborúba. Több százezezer ember halála szárad a lelkén. A haza érdekeit szolgálta több ezer kilométerre az óceánon túl, egy olyan országgal szemben, amelytől nem érte támadás (mivel Japán bombázta le Pearl Harbourt)?

Aztán megfelelő téliruha, lőszer és támogatás nélkül magára hagyott százezernyi katonát a csikorgó fagyban az Ardennekben.

Emellett táborba záratott rengeteg amerikait pusztán japán származása miatt, sok esetben harmadik, negyedik generációs amerikai állampolgárokat!

Lebombáztatott több százezer ártatlan civilt hadászati cél nélkül Németországban."

Ugye, mennyi a megdöbbentő párhuzam?

Mind a koncentrációs táborok (csak 1946-ban szüntették meg), mind a százezernyi civil halála (bombázások) felróható Rooseveltnek, ráadásul nála ez külső kényszerítő hatalom nélkül történt.

És tisztelet övezi a New Deal miatt, de ugyanez elmondható Bethlen István gazdasági csodájából, amely egy szétdarabolt, gazdaságilag kivérzett, ellenséggel körülvett és súlyos jóvátétel fizetésére köteleztetett országból teremtett prosperáló államot a világgazdasági válság ellenére is. Akik tisztelik a Horthy nevével fémjelzett korszakot, az ilyeneket tisztelik, ugyanis nem Horthy volt egyszemélyben az államapparátus, hanem miniszterei, mint Klebelsberg Kunó, vagy a fentebb említett Bethlen István, akit nem véletlenül hurcoltak el '45 után a Gulágra, ahol meg is halt. (Pedig Istenem, mennyire, mennyire kellett volna az ő szaktudása és keze az összeomlás után...?)

Tegyük hozzá: amíg az USA-nak nem jelentett veszélyt Hitler terjeszkedése, addig Magyarországnak igen a Szovjetunióé. Ebben volt a szülőföldünk védelme.

Tegyük hozzá azt is: amíg a magyar csapatok partizánharcokban vettek részt, és ennek volt következménye a nagyjából 20 ezer polgári lakos egy Ukrajna nagyságú területen, és amelynek fő tulajdonsága éppen az, hogy nem tudni, ki ellenség, és ki civil, mert a nő, aki - megtörtént eset - nappal még a kenyérosztáshoz áll be, másnap már egy lelőtt vöröscsillagos gép pilótafülkéjéből kerül elő (éppen ez az a gerillaharc, amelyet most az USA vív a közelkeleten, és ami miatt folyton magyarázkodnia kell), addig ellenpólusként az UAF valódi terrorbombázást hajtott végre civil lakosok ellen, amelynek célja tényszerűen a félelemkeltés, a megtörés volt, semmilyen más katonai szempont nem igényelte. Az előbbi a háború - minden szempontból szörnyű - velejárója, az utóbbi emberiségellenes bűntett.

Nézzük a másik sarkalatos pontot, a numerus clausust. Ilyen törvény, mint Ungváry Krisztián írja, "1920 előtt Európában másutt is létezett. Romániában nemhogy numerus clausus működött, hanem a zsidóság egyenjogúsítása is csak 1918 után és csak az antanthatalmak határozott követelésére történt meg (ezt Magyarországon az emancipációs törvény már 1867-ben kodifikálta). Oroszországban 1887-től, Romániában 1893-tól létezett numerus clausus, igaz, Oroszországban 1917-ben, Romániában formálisan 1920-ban ez megszűnt, de a zsidók diszkriminálása továbbra is létező gyakorlat volt. Lengyelországban 1922-től az egyetemi karok fele vagy teljesen elzárkózott zsidók felvételétől, vagy saját hatáskörben korlátozta azt."

Ebből az amerikai egyetemek sem maradtak ki. Sőt, bevándorlási kvóta is vonatkozott a zsidókra az Egyesült Államokban.

Egy olyan ország foglalta a békediktátumba velünk szemben 1946-ban, hogy ezentúl kötelesek vagyunk az emberi jogokat biztosítani, és semmiféle vallási, nemi, szexuális, etnikai kisebbséget nem elnyomni, valamint minden ilyen jellegű mozgalmat betiltani, amely a fekete bőrűeket egészen a modern korig másodrangú állampolgárokként kezelte, és nem egyenjogúsította. Csak jóval a második világháborús befejezése után történt meg az integrálás ott.

Mondják, a Horthy-korban Magyarországon csak a felnőtt lakosságnak 30%-a volt jogosult szavazni. Ugyanekkor a köztársaság Franciaországban 28%-volt ugyanez. A nők a "demokratikus őshazaában", az USA-ban sem élveztek szavazati jogot. Ez a kor szellemisége volt, nem Magyarországé.

A '20-as, '30-as évek Magyarországa semmiben sem volt elmaradottabb, sem kirekesztőbb, sem rasszistább, antiszemitább, sem kevésbé demokratikus (a királyság intézménye önmagában nem gátja ennek, a legtöbb nyugat-európai ország - Spanyolország, Anglia, Dánia, Luxemburg, Hollandia, Belgium, stb - ma is monarchia, nemde?), mint a "demokratikus szövetség". Amelyekről _pontosan ugyanezek a faji kirekesztések, vallási korlátozások, nők másodlagos kezelése, korlátozott szavazójog - megtalálhatóak voltak, talán még súlyosabban is, és jóval azután is, hogy nálunk már - általuk - felszámolásra kerültek.

Miért lenne tehát háborús bűnös állam Magyarország? Mert Németországgal szövetségben harcolt? Az USA pedig a Szovjetunióéban.

Akkor, amikor Hitler még hatalomra sem került, Sztálin már 1932-'33-ban közel tízmillió ukránt gyilkoltatott le (egyetlen rövid év alatt!), mert nem voltak hajlandóak "nemzetköziesedni", vagyis beolvadni az orosz hegemóniába.

Hitler expanzív, a világra veszélyt jelentő birodalmat épített, mondják. Lerohanta Dániát, Norvégiát, a Benelux államokat és Franciaországot. Ám mintha elfelejtenénk, hogy a Szovjetunió ugyanezen idő alatt lerohanta Finnországot, Észtországot, Lettországot, Litvániát, és Besszarábiát.

Németország megtámadta Lengyelországot, ezzel kirobbantotta a II. Világháborút, és hadatüzentek neki a demokratikus országok. Ám nem tették meg ezt Sztálinnak, noha Lengyelországot a németek és a szovjetek közösen(!) támadták meg, és osztották fel egymás között.

Katynról pedig, amelyet sokáig a németeknek tulajdonítottak, nem is beszélek részletes kitérőben.

A következő államok, amelyek a Szovjetunió látóterébe kerültek: a félbemaradt Finnország, Szlovákia, Magyarország, és Románia. Kik álltak be a németek Szovjetunió ellen indított háborújába? Ezek az államok. Nem véletlen. Ahogyan az sem, hogy a balti államokból tömegével jelentkeztek a Waffen-SS külföldieket felvonultató önkéntes alakulataiba.

A kommunizmusról kimondatlanul is nem vagyunk olyan negatív véleménnyel, mint a nácizmusról.

Véljük, az legalább csak a politikai ellenfeleit tette el lábalól - gyakran elhangzik -, míg a nácik kezdettől gyerekeket és nőket akartak irtani. Nos, a kommunizmus ugyanúgy kijelölte az elpusztítandók rétegét, csak a nacionalista Németország "nemzetidegen", míg az internacionalista Szovjetunió "osztályidegen" jelzővel minősítette a legyilkolandók millióit.

Mondhatjuk: de legalább a társadalmi rétegben lehet "átvándorolni", míg a másik vallási közösségeket pusztított. Hiába, mert mint ahogyan Radnótit sem mentette meg, hogy kikeresztelkedett, úgy a "kulákot" sem, ha már nem volt semmi vagyona.

Gondoljuk: az egyik nem csak vallást nézett, hanem származást is. Valóban, származást nézett, de mind a kettő. Ugyanis a "kutyabőr" ugyanúgy származás, mint a keresztlevél, ugyanúgy kislányokat, nagybácsikat kollektíven érintett a Gulágra való deportálás, felmenőik által meghatározva megölésüket, mint a zsidóság.

Mérlegelünk: de a "nemesek, kulákok, és burzsujok" ellen legalább volt némi valós oka a haragnak, míg a zsidóság ok nélkül vált áldozattá. Pedig okot a zsidóság ellen is lehetett találni (elég csak az 1873-as sok százezernyi embert, családok ezreit megnyomorító banki eseményekre gondolni, amely jellemzően zsidó bankárcsaládok kezei alatt zajlott le, vagy alapvetően a mindennapokban a falu és kisközség szintjén megeső pénzügyleteket, hitelezéseket és pénzváltásokat, mely történelmi tény erre a közösségre vonatkozólag, mint Ungváry Krisztián megfogalmazta, nem véletlen, hogy a zsidókkal szemben alakult ki az az ellenszenv, ami), és a nemességet sem vehető kollektíven egykalapalá, Döbrögi-féle népnyúzókká degradálni őket. Csak a reformkorban 700 ezer nemes élt Magyarországon! Kölcsey, Kazinczy, Vörösmarty, Arany, Deák, Kossuth, Széchenyi, Körösi-Csoma, Bartók, Székely Bertalan mind nemesek voltak. Amit ez az ország elért, az mind ehhez köthető, hiszen parasztok, munkások nem politizáltak, élték saját mindennapi életüket.

Külön ironikus, hogy a szocializmus éveinek ikonikus alakja Dózsa György volt, a székely(!) származású nemes(!) ember. Mindjárt két tulajdonsága is volt, ami megtagadásra méltóvá tehette volna - de mivel nem tudtak miből építkezni, ezért kénytelenek voltak így hagyományt építeni maguknak. Rákóczival és Kossuthtal, nemesi származású és nacionalista történelmi szereplőkkel, valamint olyan népi költőkkel, mint a maga korában nem nagy feltűnést keltő József Attila, vagy az addig is ismert, de később indokolatlan magasságokba emelt Petőfi, Ady.

(Ha már arra a paradoxonra hivatkozunk, hogy a zsidóüldözés ellenére zsidó származásúakat tisztelünk, mint magyar nobeldíjasok.)

És még sok más tömeges emberölést lehetne felsorolni, akár személyes érintettségemmel is, de az nagyon messzire elvinné a témát, ezért álljunk meg ennél az egy párhuzamnál.

Azt is mondják, a kommunizmus legalább nem kódolta magába a hódítást, míg Hitler kezdettől azt szándékozott. Pedig de, mint ahogyan valamivel fentebb be is mutattam tényszerű megvalósulását, csak az egyik Világforradalomra, míg a másikuk Lebensraum-ra hivatkozott. Ahogyan a nemzetidegen - osztályidegen esetben, úgy itt is ugyanaz az irányvonal, más a hozzá rendelt eszmeiség. Az egyik nacionalista, a másik szocialista.

Felmerülhet, hogy "de legalább a Szovjetunió nem irtotta a meghódoltatott népeket", ám de, és jóval nagyobb mértékben, mint amit Hitler teljes fennállása alatt elkövetett a zsidóság ellen. Az említett ukránok mellett a tatárokról, kaukázusiakról még nem is volt szó... Vagy a már felületesen érintett Katyn.

És de, a Szovjetunió is nacionalista birodalom volt, az orosz nyelv kötelezővé tételével, agresszív oroszosítással, a nemzeti jellegű felkelések azonnali leverésével. "Sok nép így akarta, s megalkotta így."

A megszállt - nem felszabadított - országokban, egész Kelet-Európában pedig megtörtént a "degermanizálás" emellett, hogy még egy epizódot emeljek ki a kommunizmus soktízmilliós áldozatából, amelynek során csak Magyarországról több százezer németnek minősített embert, nőket és gyerekeket vittek el a Gulágra. És pontos számukat ma sem tudjuk, csupán annyit: nagyságrendi eltérés van bármely korábbi népirtáshoz hasonlítva.

Azt mondjuk: Hitler táborai konkrét haláltáborok voltak, ami a tényszerű fizikai megsemmisítést, népirtást szolgálta, míg Sztálinéi kegyetlenek voltak ugyan, de mégsem ipari emberirtást hajtottak végre, hanem csak kényszermunkatáborok voltak.

Nos, tévképzet, ugyanis a náci táborokban sem futószalagon hajtották a húsdarálóba az embereket, hanem "csupán" éheztetés és verés mellett halálra dolgoztatták a szerencsétleneket (hiszen ha az előbbi lett volna, nem maradt volna kiket felszabadítani az amerikaiaknak, nem lettek volna csontsovány táborlakók, mert nem lett volna módjuk-idejük lefogyni, csak több éves rabság mellett) - pontosan ahogyan a Szovjetunióban is, csupán ott még borzalmasabbá tette ezt a szibériai fagy is.

A gázkamrák azt szolgálták, hogy a gyengéket és betegeseket már az elején kiszűrve megöljék közülük - Sztálin deportálásaiban ezt a több ezer kilométeres gyalogmenet, és a lemaradók után hallható PPS-ropogások "olcsóbban" kivitelezték, ugyanazzal a hatással.

Miért voltunk tehát háborús bűnösök? Tetteink, tulajdonságaink alapján nem érdemeljük ezt a jelzőt. Szövetségeseink alapján pedig nem csak mi, de az USA is ugyanebbe a borzalmas, szörnyű kategóriába esik.

Ahogyan mi nem Németországért, hanem a Szovjetunió ellen harcoltunk, úgy az amerikaiak is, fordítva.

A háború pedig mindenkiből a legrosszabbat hozza elő. Ahogyan az emberiség történetének legpusztítóbb fegyverének, az atombombának a ledobása civilekre (nem katonai célpontokra) után is egy amerikai légierőtábornok megjegyezte: ha veszítenénk, minket elítélnének, mint háborús bűnöst.

Emellett már feleslegesnek tartom felhánytorgatni Köln lakóinak egy hétig tartó, folyamatos bombázását, mely legalább 45 ezer civil ember életét követelte bármiféle katonai szempontot nélkülözve, melyet még így is felülmúlt az áldozatok számában Hamburg gyújtóbombákkal való elpusztítása, amely ezzel szemben csupán egyetlen egy támadás alatt eredményezett félszázezer polgári áldozatot, és még ez is csak előpróbája volt a drezdai gyújtóbombázásnak, mely hadászati célt nem jelentett, csupán a lakosság megfélemlítését, terrorizálását akarta szolgálni. Az egész németországi bombázás – mely sokszorosan felülmúlta a korábbi, németek által Anglia ellen végrehajtott hasonló cselekményeket, ennek ellenére méltatlanul kisebb hangsúlyt kap. De nem is érdemes a múlt sebeit újra és újra feltépni.

Viszont érdemes bemutatni, hogy ebben a háborúban nem volt egy "demokratikus, szabadságszerető jó oldal" (mitől lett volna az ugyanolyan antiszemita törvényekkel, japán származású amerikaiak koncentrációs táboraival, a feketék '60-as évekig is tartó diszkriminációjával, a nők választójogának nem megadásával?), és egy "háborús bűnös autoriter totalitariánus fasiszta oldal", akkor, amikor olyesmiket még jelenünkben sem tudunk meghaladni, hogy Krausz Tamás könyvet ad ki - egyébként kiváló történészek részéről szétcincálva - arról, hogy a magyar katonák népirtás szereplői voltak a megszállt területeken a világháborúban, és Németországban levetetik Rommel emléktábláját egy laktanya faláról, vagy épp az amerikai népszaván ízléstelen levélben kelnek ki annak okán, hogy a honvédelmi miniszter második világháborús magyar pilóta sírját koszorúzta meg, de a "demokratikus világ" képviselői gond nélkül parádéznak a Vörös téren a jelenkori szovjet katonai parádékon.

És itt a vége a történetnek.

"Senki nem halt bele abba, hogy területeket csatoltak el."

- Hmmm? Vasgárda, Malinu-gárda? Beneš-dekrétumok kollektív jogfosztása, sok százezrek vagonizálása, hontalanná válása?

Olvastad Teleki Júlia beszámolóját?

"Voltak akiket kettéfűrészeltek vagy karóba húztak, másokat elevenen elégettek vagy eltemettek. Egyeseknek leszaggatták a körmüket, felhasogatták a bőrüket, majd besózták. Láttam egy csecsemőfejet a falhoz vágva, az agyveleje szét volt loccsanva. Az egyik asszony terhes volt, mikor kitaposták belőle a gyereket. Sok esetben meggyfabotra kötött tízkilós ólommal verték agyon az áldozatokat; volt, akinek az orra is leszakadt az ütéstől. Legtöbbjüknek azonban egyszerűen csak fejszével levágták a fejét. Az asszonyok sírva keresték fiaikat, férjüket a holttestek között. Mindenütt vértócsában feküdtek az emberek. Szörnyű látvány volt."

Linkelhetnék videófelvételeket is baltával lefejezett székelyekről. De _én_ nem szeretek a rosszra emlékezni!

"Undorító, hogy valaki szerint ez semmiség. Számomra az ilyen nem magyar, de még csak nem is ember."

- Akinek ilyen szemellenzője van, és képes minden más etnikai tömeggyilkosságot marginalizálni, csak hogy saját szíve fájdalma nagyobb hangsúlyt kapjon, az a nem ember. Aki ember, annak az emberek halála fáj. Neked nem ez fáj. Neked saját érintettséged fáj. Ha nem úgy esett volna meg a holokauszt, mint ahogyan, pont annyira érdekelne téged, mint a burmai népirtás. Undorodom ezektől az álnaiv krokodilkönnyektől. Ti nem az emberiség pártján álltok. Önzőek vagytok, de mindezt jótékony fedést adó palástban.

Aki pedig megtagadja azokat, akikkel egy az anyanyelve, nem a magyar nemzet része, mindegy, mi van a személyiébe írva.

"Az igazság pedig nem élvezkedés. Trianon elkerülhető lett volna, ha nem lettünk volna olyan kapzsik, telhetetlenek."

- Hmm?? Most ezt értsem úgy, hogy előkerült a sokszorosan meghaladott toposz a "miért robbantottuk ki az első világháborút" kártyájával?

1) Magyarország nem volt független. Bécs irányított.

2) A magyar miniszterelnök, Tisza István gróf volt az egyetlen, aki ellenezte a háborút, míg végül a nyomásnak engednie kellett.

3) Egy szerb merénylő gyilkolta meg a trónörököst, amely után nem azonnal hadüzenetet küldött a Monarchia, hanem ultimátumot, hogy Szerbia adja ki az elkövetőt, vagy engedje, hogy a területén folyjon a nyomozás, különben háború lesz. Nem adta ki, és megtagadta az engedélyt is.

4) Az Osztrák-Magyar Monarchia csakis(!) Szerbiának üzent hadat (persze elhiszem, egy főherceg, egy trónörökös meggyilkolása erre nem volt elegendő ok), majd pedig a nagyhatalmak pedig kapva-kaptak az alkalmon, és egymás torkának estek, Oroszország, velük Anglia és Franciaország Németországnak, csupa olyan, akiknek semmi közük nem volt ehhez.

Ez a meghaladott, poros tézis tehát egy több sebből is vérző, sok ponton cáfolható állítás.

"Akármennyire is próbáljátok ezt valami, a világon soha nem látott skandallumnak beállítani, az, hogy népek az anyaországukkal szomszédos országban kisebbségként élnek annyira különleges, mint az, hogy én ma gombapaprikást ebédeltem."

- Igen. Csak az a nem normális, ha ezek egy tömbben, milliós nagyságban élnek, közvetlenül határosan az anyaországgal, ráadásul olyan napi szintű jogfosztásokkal, amik esetében itthon már százas terjedelemben írnátok ki a kérdéseket az "orbáni diktatúráról".

Ma pedig Európa legnagyobb nemzeti kisebbsége a magyar. (Ennél nagyobb számú már csak az orosz, de ők betelepedtek Ukrajnába a Szovjetunió alatt, nem saját szülőföldjükön váltak azzá.)

Akik pedig akkor, vagy a '38-as visszacsatolások és '45 között születtek szintén Magyarországon, lehet, hogy már kevesen élnek, de amíg a holokauszt leszármazottjai megkapták ezért a kárpótlást, a bocsánatkérést és a fájdalmuk elismerését, addig ugyanez nem történt meg a kint rekedt magyarokkal, (1) nemhogy kárpótlás nem lett, de jelenleg is helyrehozatlan a sorsuk (2), sőt, mindennek tetejébe még napi szintű jogfosztások érik őket (3) a mában is.

Egyelőre az első lépcsőfokot kellene meglépni: hogy ne érjék őket ma is atrocitások, mert a zsidótörvények már rég nincsenek, rájuk még mindig "érvényes", amihez nem tudom, neked milyen hozzáfűzni valód lenne fordított esetben. Azután pedig a sorsuk rendezése, és majd csak ezután jönne a messzi álmokban a kárpótlás, ha még merészkedhetünk ilyenért folyamodni. Ez ma is embermilliók élete. És az első lépéseket sem tettük meg, nemhogy a sokadikat.

"mint pl. azt, amikor magyarok gyilkolták le a besenyőket vagy öltek le 4000 szerbet megtorlásként Újvidéken a II. vh-ban?"

- Ehhez két részletet teszek hozzá. Az egyik: ez egy partizánellenes művelet volt, ugyanis előtte hónapokig sorozatos robbantások történtek templomok, iskolák, hivatalok ellen. (A drónokkal és légicsapásokkal végrehajtott ilyen támadások ugyanabba a kategóriába esnek Ciszjordániában, csak az eszközök finomodtak, de így is folyamatos megrovások érkeznek az ENSZ-től a civil áldozatok miatt).

Másfelől Titó partizánjai a bevonulásuk után tízszer ennyi, mintegy negyvenezer gyermeket, nőt gyilkoltak le, indokolatlanul, bestiális módon, mint azt láthattad is.

"Az ATV felemlegetésének annyi értelme van, mintha én liberálisként csak a Szent Korona Rádiót meg a Barikád TV-t nézném és sikoltoznék, hogy jajj a csapból is a náculás folyik."

- Nagyon nem. Előbbi ugyanis a "hivatalos" része a baloldalnak, az általad említett két blog viszont sokkalinkább az underground része.

"Én mocskosliberálisként az idejét se tudom, hogy átkapcsolásokat leszámítva hány éve nem néztem őket. Nektek ez miért nem megy, ennyire mazochisták vagytok?"

- Én pedig elvetemült hídépítőként próbálok nem szekértábort rakni magam köré, hanem minél szélesebb világra kiterjeszteni az ismeretszerzési lehetőségeimet, és ennek alapján mérlegelni, majd kialakítani a véleményemet.

"Azt meg jól értem, hogy te az állítólagos propaganda részének gondolod, hogy a II. vh. általánosságban a dokumentumfilmek egyik legnépszerűbb témája? Te teljesen megőrültél? Vagy csak szimplán egyetlen ilyen dokut se néztél meg az említett port.hu-s címeken kívül, mert kb. az összes harcászatról és haditörténelemről szól, nem másról."

- Hadtörténelemről... Hitler leszállt bal heréjétől egészen a nácik által kutatott Krisztus-lándzsáig.

"Senki nem halt bele abba, hogy területeket csatoltak el."

Honnét tudod, hogy senki? Talán ott voltál és láttad?

"Csak 2010ben volt 850ezer "árpádsávos" szavazó...

Szerintem mostanra az országban az ilyen árpádsávosok simán elérhetik majd az 1 milliót is. "

Aha...... akkor vigyük végig az érvelésedet: Neked a MAGYAR= jobbik szavazó

OK De akkor mi van a másik 9,15 M magyarral? Ők mik hazaárulók? Antimagyarok?

(Az már más kérdés, hogy a 850 e kb. 80% -a a c.gányozás , meg a "jókivánságszerű" "programjuk" miatt szavazott rájuk) Na mindegy.

Én megértem ezen emberek elkeseredettségét,de sajnos nagyon becsapták őket.

"2. Hogy merészelsz a magyarság , 10/15 millió magyar nevében nyilatkozni???"

Na erre még mindig nem jött válasz. :)

"Én mit ártok a magyarságnak? "

Például a közbeszédet a mindennapi emberek közötti kommunikációt rombolod/romboljátok.

Például a kisebbség ellen olyan gyülőletkampányt folytatok, hogy annak a normálisan viselkedő kisebbségiek látják kárát.

Képzeld el, mit kell "átélnie" egy normálisan dolgozó-tanuló kisebbségi családnak, ha kimegy az utcára. Te is lehetnél kisebbségi. És akkor hiába magyaráznád, hogy Te nem vagy olyan negatív. Tudom, hogy nagy részük tehet a sztereotipiákért,de erre nem kéne ezerrel ráerősíteni.

(félreértés ne essék nem védeni akarom mert nagyon sok hibájuk van, de nem kéne kollektíve büntetni)

Ezekre meg nem kaptam választ:

"És ha már a magyarságnál tartunk!

Mikor olvastál utoljára magyar verseskötetet, vagy egyáltalán könyvet?

Színházba voltál valaha?

Mit tettél eddig a magyarságért a zászlólengetésen és a jelvények kiaggatásán kívülkívül?

A magyar történelem nektek csak trianonból meg a vészkorszak tagadásából áll?"

És mégegyszer: Lehet, hogy az "árpádsávosoknak" a nap 24 óráját tölti ki a trianonozás "antimagyarozás, de képzeld el, hogy vannak itt ebben az országban akik csak a mindennapi teendőiket akarják békésen végezni, és nem foglalkoznak trianonnal meg az árpádsávokkal.

Ezért kellene őket "leantimagyarozni"?

Ja és kiváncsi lennék, hogy milyen nemzetről beszélsz amikor a magyarság millióit tulnyomó többségét lehazaárulózod "leantimagyarozod".

Remélem valamennyire elgondolkodtatalak ezeken. Hátha változik a hozzáállásodon valami.

Kedves 00:09-es válaszoló!

"Például a közbeszédet a mindennapi emberek közötti kommunikációt rombolod/romboljátok."

- Igen, rombolja. Ez a ti vitátok, mindkettőtök részéről már eljutott oda, hogy egy mondaton belül nyolcszor leírjátok, ki magyar, és ki s miért nem. Már gyakorlatilag csak kötőszavakat tesztek a "magyar" közé.

Nem kezdek bele itt ismét regények írásába.

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__536..

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__egyeb-kerdesek__5391..

Te is ék vagy a közös nemzettudat kialakításában.

"Például a kisebbség ellen olyan gyülőletkampányt folytatok, hogy annak a normálisan viselkedő kisebbségiek látják kárát.

Képzeld el, mit kell "átélnie" egy normálisan dolgozó-tanuló kisebbségi családnak, ha kimegy az utcára. Te is lehetnél kisebbségi."

- Tegyenek ellene ők. Az ő kezükben van a megoldás kulcsa. Mutassa meg, hogy ő nem olyan. Töredelmesen elismerem, nem vitatom, hogy egy cigánynak többet kell leraknia ahhoz, hogy elnyerje akár a társadalom, akár a munkáltató bizalmát (emiatt vonja felelősségre saját körét, azaz az okot, ne a tünetet). De el tudja.

Megismertem nemrég egy cigány srácot, igazi kopasz, tetovált izmos sztereotip alak. Három helyett dolgozott, hogy már végiggondolni is elfáradtam, amit ő végigfuttatott. Találd ki, előléptetéskor kire esett a választás?

Lehet ellene tenni, és eltűnik a rasszizmus.

"Ezekre meg nem kaptam választ:"

- Én jó leszek?

"Mikor olvastál utoljára magyar verseskötetet, vagy egyáltalán könyvet?"

- Legutoljára? Ma. Kora délután is, illetve most este pedig épp a hozzászólásomban szereplő egykét bizonytalanságom megerősítésére. Verset pont ezutánra terveztem. Arany János megfelel?

"Színházba voltál valaha?"

- Felsoroljam az előadások címeit és helyszíneit? Amiket most elő tudtam kaparni emlékeimből:

1) Imádok férjhez menni

2) Bob herceg

3) Egy szoknya, egy nadrág

4) Vesztegzár a Grand Hotelben

5) Borban az igazság, borban a vigasz - a magyar operett története

6) Zrínyi 1566

7) A fejedelem

8) Macskafogó

9) József, és a színes szélesvásznú álomkabát

10) Diótörő és Egérkirály

11) Acélmagnóliák

12) Marry Poppins

13) Pletykafészek

14) István, a király

15) Az utolsó hős szerelmes

16) Az Operaház fantomja

17) Egy, kettő, három

18) Édes bosszú

19) Miss Amerika

20) Tingli-tangli kabaré

21) 1x3 néha 4 avagy egyszerháromnéhanégy

"Mit tettél eddig a magyarságért a zászlólengetésen és a jelvények kiaggatásán kívülkívül?"

- Például megosztom azt a tudásomat, amelyet egyébként másnak is lenne lehetősége megszerezni, ha lenne rá igénye és akarata, annak ellenére is, hogy legtöbbször, tudom, elolvasásra sem kerül, csak esetleg raknak rá egy mínuszt.

"A magyar történelem nektek csak trianonból meg a vészkorszak tagadásából áll?"

- Nem. Sőt, Trianonról kifejezetten nem szeretek beszélni. Az ember - ha valami tényleg fáj neki -, nem szívesen beszél róla, nem akar szembesülni vele nap mint nap, és magában gyászol.

"képzeld el, hogy vannak itt ebben az országban akik csak a mindennapi teendőiket akarják békésen végezni, és nem foglalkoznak trianonnal meg az árpádsávokkal."

- És ez így is van rendben. A baj éppen az, hogy az emberek és a "felsők" között hiányzik az a réteg, amelynek viszont ez kellene, hogy kitöltse az életét. Ebben gyökerezik a magyar társadalom szinte minden mai problémája.