Paksi bővítésről mit gondoltok?

"Erre az olcsóbb behozatalra nem szabad alapozni, mert ha beintenek, akkor meg csak pislogunk, hogy nincs áram. Ugye emlékszünk még arra, amikor az ukránok elzárták a gázcsapot, pedig arra sem volt példa 50 évig."

Pont leírtam azt, miért nem necces a dolog, ugyanis ez esetben nem vagyunk kiszolgáltatva úgy, mint a gáz esetén, mivel nem egy országtól tudunk vásárolni, Ausztria kivételével az összes szomszédunk áram exportőr.

A rendszerváltás óta végre építünk is valamit, nem csak szétszedünk, eladunk, tönkreteszünk.

Habár igaz, stadiont is építünk, de attól nem fog jobban teljesíteni a haza, ám az energia kapóra jön majd a jövőben.

Megpróbálom röviden pontokba szedni. Szigorúan magánvény. (Az előző válaszokat nem olvastam)

1. Magyarországnak muszáj erőműve(ke)t építeni. Hogy pontosan milyet, arról lehet vitatkozni, de az biztos, hogy már most is 25% körül van az import és egy csomó öreg erőmű van amit le kell állítani. Hosszú távon importra alapozni nagyon kockázatos játék. Sőt, azt mondanám: felelőtlenség.

2. A fenti igény kielégítését legjobb többféle forrásból megoldani (ahogy az tervben is van) aminek csak egy része az atom, de úgy gondolom, az atomnak igenis helye van az energia-mixben.

3. Az atomenergia hosszú távon a legbiztonságosabb, a legolcsóbb, és a legkevésbé függ az ára geopolitikai bizonytalanságoktól. A hosszú távon való gondolkodás elengedhetetlen ebben a kérdésben, mert ezeknek a blokkoknak 60 év a tervezett üzemideje.

3a. Biztonság. Igen, lehet jönni azzal, hogy Csernobil meg Fukushima. Csakhogy míg ezek rendkívüli és a jövőben vélhetően egyre ritkuló esetek, addig a fosszíliák égetése üzemszerűen (bár kevésbé látványosan) öli meg emberek millióit. Ha hozzávesszük a globális felmelegedés várható következményeit, akkor a fosszília-égetés áldozatainak a száma rövidesen milliárdokban lesz mérhető. Ezt érdemes észben tartani, amikor a biztonságról szó van. Igen, az atomenergiának is van kockázata, de mégis az atomenergia az a technológia, amellyel a legkevesebb emberéletbe kerül villamosenergiát előállítani.

3b. Ár. Itt azt fontos tudni, hogy az atomenergia árának legnagyobb részét a beruházás, illetve az ehhez szükséges hitel költsége teszi ki. Ha már felépült, olcsón üzemeltethető, és az üzemanyag ára csak kb. 10%-ot tesz ki a teljes költségből. A gáznál pl. pont fordítva van. Ott relatíve olcsó a beruházás, de az üzemanyag drága és ráadásul volatilis. Politikai konfliktusok nagy hatással lehetnek a gáz árára. És amíg atomerőművi fűtőanyagot a világ sok országából is beszerezhetünk, addig a gáz szállítása jelenleg nem nagyon oldható meg az oroszok megkerülésével. Megint csak hosszú távon szemlélve a dolgot az jön ki, hogy az atommal vállaljuk a legkisebb kockázatot.

4. Ha a fentiek alapján eldöntöttük, hogy atomerőművet építünk, akkor az a következő kérdés, hogy kivel. Több gyártó is szóba jöhet, de Oroszország az egyetlen közülük, aki finanszírozást is tud nyújtani az erőművéhez. Én azt állítom, hogy HA már egyszer eldöntöttük, hogy atomerőművet építünk, AKKOR Magyarország számára a Roszatom az egyetlen ésszerű választás. Máshonnan ugyanis nem tudnánk a szükséges tőkét előteremteni rá. Vagy csak sokkal drágábban. (Amitől a villany ára is sokkal drágább lenne: lásd 3b. pont)

5. Eddig hallgattam a megújulókról. A megújulóknak is van helye a fent emlegetett energia-mixben, de az atomenergia mellett, és nem helyette. (Megújulók vonatkozásában most szélre és és fotovoltaikus energiatermelésre gondolok. Meggyőződésem, hogy a biomassza égetése összességeben több kárt okoz mint hasznot.) Megújulókkal nem lehet egy atomerőművet kiváltani. Az atomerőmű idejének úgy 95%-ában változatlan teljesítményű, nagy mennyiségű áramot állít elő, ami független a napszaktól, az évszaktól és az időjárástól. A megújulók teljesítménykihasználási tényezője ezzel szemben csak 20% körüli. Nem igaz tehát az a képlet, hogy 1 db 1000 MW-os atomerőművi blokk egyenlő 1000 db 1 MW-os szélturbinával. Hosszú távú átlagban 5000 db kellene, de az sem termelne egyenletesen. Vagy az áram tárolásáról kellene gondoskodni (amire nincs igazán jó technológia) vagy hatalmas tartalékkapacitásokat kell a rendszerbe építeni (pl. gáz alapon) ami üzembe tud lépni, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap. Az ilyen tartalék erőmű, épp azért mert idejének egy jelentős részében csak vár, és nem üzemel, meglehetősen drága, és ez az ami nagyon drágává teszi a megújulók nagy arányú használatát.

Lásd még a 18-ast itt:

http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__531..

Ajánlom ezt az előadást megtekinteni. Nagyjából fedi az én véleményemet, de bővebb és vannak benne grafikonok is :)

http://www.youtube.com/watch?v=cXjYqJC0qC8&feature=youtu.be

Érdekes lehet még ez az interjú is (szintén Aszódi)

[link]

A legfontosabb üzenet belőle szerintem az, hogy az elmúlt 30 évben az oroszok nagyon is kiszámítható és megbízható partnerei voltak a Paksi Atomerőmű üzemeltetésében, üzemanyag-ellátásában stb.