Kiszáll a Holokauszt-emlékévből a Mazsihisz. Jézusom! Most mi lesz?

"Igen, de itt most arról van szó, hogy a kormánypárti magyar politikusok sajnos TÖRTÉNELEMHAMISÍTANI IS TUDNAK, ami talán nem volna akkora baj, de TESZIK IS, EZERREL."

Ismét mutatom: [link]

Attól mert ennek emlékművet állítanak, miért hamisítanak történelmet?

" [link]

Ezt meg elolvastam. Vak az aki nem látja, hogy csak magát mentegeti Eichmann. Tény, hogy a magyar hatóságok segítettek a zsidók deportálásában, de a Horthy rendszer politikai elitje ezt végig próbálta megakadályozni, csak hát ugye meg voltunk szállva. Az marhaság, hogy még önálló lett volna az állam. Úgy rakták félre Horthy-t, az első kis stiklije után, mintha nem is lett volna magyar hadsereg.

A francba, hogy mindig akad valaki, aki akár tudatlanságból ( ahelyett, hogy utánaolvasna ), akár csirkefgászatból kilóméteres magyaazatokra és idézetekre kényszerít! grrrrrrrr

"Attól mert ennek emlékművet állítanak, miért hamisítanak történelmet?"

Abból a célból, hogy kimosdassák a ( szerecsen ) akkori politikusokat.

És az okból tudjuk, hogy TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS, hogy HAZUGSÁG, hogy a mexállás arra kényszerítette a politikai vezetést ami történt.

Ezt pl onnan tudjuk, hogy Dániát 1940-ben szállták meg, '41-ben akartak deportálni, de a kb 7000 dán zsidó közül csak kevesebb, mint 200-at sikerült.

Mert a Többit a dánok - lakosság és hatóság együttmûködve - kimenekítették Svédországba.

Egy jellemzõ különbség:

"1941. szeptember 10-én, hónapokkal Dánia német megszállása után Staunig dán miniszterelnök egy magánbeszélgetés során a következő kérdéssel fordult X. Keresztély uralkodóhoz: “Felség, mit teszünk akkor, ha a németek a mi zsidóinkat is kötelezik arra, hogy viseljék a sárga csillagot?” “Ebben az esetben mindannyiunknak sárga csillagot kell viselnünk,” hangzott a király határozott válasza."

Egyébkén Bulgáriából sem deportáltak a 48 000 zsidóból EGYET SE. Legalábbis sem a NÉMET Történelmi Múzeum holokauszt oldala ( [link] ), sem a wiki [link] nem tud a holokauszt bulgáriai áldozatairól. Egyrõl sem.

Hogy a dán király sárga csillaggal sétált volna Koppenhágában, az csak legenda, de ez a párbeszéd TÉNY.

Ha mutatsz ilyesmit Horthyról is, akkor elhiszem, hogy nem voltak akkora gazemberek, amekkorák.

"magát mentegeti eichmann" ??

1956-ban Délamerikában? Amikor egy volt nácinak nyilatkozik? Minek? Biztos volt benne, hogy elkapják? Ha igen, azt hitte, hogy van esélye bármennyi mentegetõdzéssel is? pfffff ...

Egyébként

1) Lényegében ugyanezt írja a börtönnaplójában, ami megjelent magyarul is.

2) Még David Irving is elismeri hitelesnek, mivel még teljesen szabadon mondta.

"csak hát ugye meg voltunk szállva"

Lásd fentebb. Továbbá: a Románok is, jóval nagyobb erõkkel, nekik mégis sikerült a kiugrás.

"Úgy rakták félre Horthy-t, az első kis stiklije után, mintha nem is lett volna magyar hadsereg."

Nem is volt. Pontosabban a tisztek többsége ugyanolyan barom nácibarát volt, mint a mai jobbikosok és sajnos rajtuk kívül is meg néhányan.

Így azután a pancser módra elõkészített ( vagy inkább elõkészítetlen ) októberi kiugrási kísérlerõl a németek már augusztusban tudtak mindent.

"a Horthy rendszer politikai elitje ezt végig próbálta megakadályozni"

Ja. Csakhát ugye szegénykéknek nem volt semmi befolyásuk, teljesen tehetetlenek ( impotens ) voltak ugyebár. Mert Mexállottak voltak. Háápppeeersze. Bezzeg a dánok, bulgárok, ott valahogy biztos játék volt az egész.

érdekes, hogy eichmann Dániára vonatkozólag meg a nácik elõtt mentegette magát: "... én, mint német, nem kérhetem hogy a magyarok adják ki nekünk a zsidókat. Ezt tettük ugyanis Dániában, s rengeteg bajunk lett ebből."

Ja, igen, ez is biztos mentegetõdzés: "találkoztam dr. Endre Lászlóval, egy fővárosi közigazgatási tisztviselővel, aki égett a vágytól, hogy megszabadítsa Magyarországot a zsidó “járványtól” ahogy ő fogalmazott."

Ju is eszembe, jól tennéd, ha legalább Braham, Randolph L. : A népirtás politikája : a holocaust Magyarországon c. könyvét elolvasnád ( - 2. bőv. és átd. kiad. - Budapest : Belvárosi Kvk., 1997. - ill. megjelent "A magyar holocaust" címmel is. - Ford. Zala Tamás et al. ), talán akkor kevesebb zagyvasággal bosszantanál ( bár, lehet, a bosszantás a perverziód ).

Két idekívánkozó részlet ebbõl ( sajnos a második kicsit hosszú, de legalább jellemzõ ):

"Ottó Winkelmann 1950-ben azt állította, hogy Baky László a megszállás napján már a német követségen várt rá, és „csendőreit a rendelkezésére bocsátotta", hozzásegítve a Gestapót programjának végrehajtásához.49 Baky tevékenyen élősegítette a német katonai és rendőri egységek, valamint a magyar csendőri és rendőri szervek zökkenőmentes együttműködését is, mert röviddel a megszállás után több ilyen értelmű utasítást is kibocsátott" Randolph L. Braham: A népirtás politikája, 419. old. - [link]

( Ottó Winkelmann, az SS és a német rendőri erők magyarországi főparancsnoka - id. mû 901. old. , Baky László belügyminisztériumi államtitkár volt. - [link] )

A másik:

Endre június 21-i írásos nyilatkozatában - melyet a minisztertanács ülésén olvasott fel - még arcátianabbul „magyarázta meg" az egész get-tósítási és deportálási folyamatot. Jóllehet a nyilatkozat célja a minisztertanács mérsékeltebb tagjainak megnyugtatása volt, egyúttal rávilágított a zsidóellenes hadjárat mechanizmusára és saját antiszemitizmusára is:

Az ország területének zsidóktól való megtisztítása folyó évi [olvashatatlan dátum] megkezdődött, és a mai napig folyamatban van. A vonatkozó kormányrendeletek értelmében az ország egész területén megkülönböztető jelzés viselésére kötelezett zsidóság részére elkülönített helyek (gettók) jelöltettek ki, és ezen elkülönített helyekre a zsidóság összeköltöztetésé - Budapest kivételével - folyó évi május hó 31 -ig befejezést nyert. A székesfőváros területén az elkülönítés jelenleg folyamatban van, s ezt folyó évi június hó 21-én, 24 óráig be kell fejezni.

Az elkülönítést közigazgatási hatóságaim hajtották végre közbiztonsági szerveim támogatásával. Általános irányelvként állapítottam meg, hogy az összeköltöztetést a keresztény érdekek lehető legkisebb sérelmével hajtsák végre. Főként vidéken azonban történtek kisebb sérelmek, melyek azóta már orvoslást nyertek. Ott, ahol teljesen elkülönített városrész a zsidóság részére kijelölhető nem volt, közigazgatási szerveim egyes házakat jelöltek meg, mint olyan lakásokat, ahova zsidók összeköltöztethetők. Ahol az elkülönítés végrehajtása különösebb akadályokba ütközött, ott részben magam, részben kiküldött szaktanácsadó szerveim a helyszínen adták meg a szükséges útbaigazításokat és felvilágosításokat. Általában gettóköteles minden olyan személy, aki sárga csillag viselésére kötelezve van. A legtöbb zavart, a legtöbb egyéni sérelmet a vegyes házasságok különböző bonyolult variációi okozták. E kérdésnél mutatkozott meg valójában a zsidóság óriási vérbeütése, és hogy a magyar társadalom milyen szörnyű módon van átitatva a zsidó vérrel. Ezen fenti oknál fogva elvileg fel kellett állítani azt a tételt, hogy a családok a lehetőséghez képest ne szakíttassanak szét. A vegyes házasságok miatt igen sok esetben kellett a törvény szellemével ellentétes intézkedéseket tenni; a vegyes házasságoknál, ott, ahol az egyik házastárs keresztény volt, a másik házastárs fajilag és hitfelekezetilég is zsidó, csak a csillagviselésre kötelezett fél kényszeríttetett a gettóba. Ilyen eseteknél azonban legtöbbször előfordult, hógy a keresztény házastárs önszántából bement a gettóba zsidó házastársa után.

( folytatás )

Az összetömörítéssel kapcsolatban az egész országban mutatkozó lakásínség kérdése egyelőre megoldottnak látszik. Bár statisztikailag még nem mutatható ki, mennyi lakás szabadult fel, a már beérkezett jelentésekből ezen kérdés az összetömörítéssel megoldottnak látszik.

A gettóba kényszerített lakosság a magával viendő vagyontárgy tekintetében nem vonatott korlátozás alá. Gyakorlatilag azonban ez úgysem volt végrehajtható, így a zsidóság ingóságai legnagyobbrészt visszamaradtak eredeti lakásukban. Ezeknek az összegyűjtésére, leltározására, raktározására a Pénzügyminiszter Úr kapott felhatalmazást. A gyűjtés és leltározás az egész országban folyamatban van, és közbiztonsági szerveim utasításaim alapján a

Pénzügyminiszter Urat ebben a munkájában támogatják. Egyébként a zsidó vagyon likvidálására kormánybiztos neveztetett ki.

A gettóba való tömörítés elrendelése után a zsidóság mindent elkövetett, hogy onnan meneküljön. Minden összeköttetését, befolyását, anyagi erejét igyekezett latba vetni, hogy innen meneküljön. Közbiztonsági szerveim valóságos okmányhamisító gyárakat lepleztek le, ahol zsidók részére gyártottak hamis okmányokat. A zsidóság mentésében, sajnos - ezt őszintén meg kell mondani -, első helyen állnak a keresztény hitfelekezet minden rendű és rangú lelkészei. A protezsálás, a kijárás, a közbenjárás soha ilyen nagy méretet nem öltött, mint éppen ma. A lelkészek a keresztény és felebaráti szeretetre hivatkozva [végzik] a zsidóság mentési akcióját.

Felállíttatott a Magyarországi Zsidók Szövetségének Intézőbizottsága, amely mint egyetlen központi szerv képviseli a zsidók érdekeit, és összekötő szervként működik a zsidóság és a kormánytényezők között. Megfelelő gondoskodás történt arról, hogy ezen bizottságban a keresztény hitfelekezethez tartozó zsidók érdekei megfelelő módon képviseltessenek. A gettósítás elől megkezdődött a zsidóságnak külföldre, főként Romániába való átszökése. Szomszéd államaink közül Románia volt az, amely az enyhe határőrizet miatt lehetővé tette zsidóságunknak a beszivárgását. Ezzel, úgy látszik, az angolszászok felé való titkos külpolitikai céljait kívánta előmozdítani. E tárgyban a Külügyminiszter Urat fel is kértem, hogy külképviseleti szerveit utasítsa a szükségesnek mutatkozó diplomáciai lépések megtételére.

( folyt. köv. )

( folytatás )

A zsidó vagyontárgyak bejelentési kötelezettségét, valamint ezeknek zár alá való vételét, mint természetes kísérőjelenség, követték a különböző visszaélések: a vagyontárgyak elrejtése, megvesztegetés, közhivatali visszaélés stb. stb. A tudomásomra jutott eseteknél azonnal megtettem a szükséges intézkedéseket, és minden értekezleten külön hangsúlyoztam a visszaéléseknek vaskézzel való irgalmatlan letörését. A gettósítás megkezdésekor a honvédelmi kormány 80 000 zsidót hívott be részben behívójeggyel, részben hirdetmények útján katonai munkaszolgálatra, akik jelenleg nem esnek bele a külföldre irányuló zsidó munkásszállítmányok csoportjába. A gettóban tömörített zsidókat, valamint a keresztény hitfelekezethez tartozó zsidókat vallásfelekezetük papjai intézkedésemre akadálytalanul látogathatják, és őket valláserkölcsi oktatásokban részesíthetik.

A gettókban az egészségügyi szolgálatot az ottani zsidó orvosok látják el. Súlyt helyeztem arra, hogy a tisztálkodásra nem túlságosan hajlamos zsidóság a lehetőséghez képest állandó orvosi ellenőrzés alatt álljon, és a járványos betegségek elfojtassanak. A súlyosabb betegek, szülő nők kórházba való elhelyezését elősegítettem, élelmezésük a gettóban kielégítőnek volt mondható, mert az alsó fokú hatóságok által megállapított gettórend értelmében a nap bizonyos óráiban piacokra és üzletekbe bevásárlás céljából kijárhattak. A gettók rendjét és fegyelmét minden eszközzel biztosítottam, részben közbiztonsági szerveim útján, részben az általuk megszervezett zsidó rendőrség útján. Általában a gettó hangulata és rendje nyugodt és kielégítő volt. Öngyilkosság alig fordult elő, ez is inkább már az elszállítás előtt lévő táborokban történt. Mióta azonban a zsidóság körében mindjobban elterjedt a hír, hogy külföldre irányuló szállításuk angliai hadifogolycserével, valamint Amerikában kinn ragadt magyarok visszaszállításával áll kapcsolatban, magatartásuk mindinkább kezdi visszanyerni a zsidóság számára a teljes gondtalanságot jelentő liberális békeévek hangulatát.

A tisztogatási akció másik fázisa a gettókba tömörített zsidóságnak koncentrációs táborba való összegyűjtése, ahonnan a tulajdonképpeni elszállítás, be-vagonirozás megkezdődik.

A kassai VIII. és a kolozsvári IX. honvédhadtestek, valamint az ország déli határsávjában már a gettózás megkezdése, illetve befejezése előtt - tekintettel ezen területek hadműveleti jellegére - a zsidóknak az országból külföldi munkára való elszállítása már [május 14-én] megkezdődött. Az egyre növekvő partizánveszély, a háborúnak mindjobban az ország határai felé való áthúzódása feltétlenül szükségessé tették a gyors és halaszthatatlan intézkedéseket. Különösen a kárpátaljai és erdélyi részek voltak azok, ahol a zsidóság a szovjet ejtőernyősök és partizánok bújtatását és ezek működését elősegítette. Ezen területeknek azonnali megtisztítása tehát halaszthatatlan kötelesség volt. A két hadtest területén koncentrációs táborok állíttattak fel, a zsidóságot ide tömöríttettük, majd a menetrend szerinti elszállításuk megkezdődött. Ezen táborokba a zsidók csupán 50 kg útipoggyászt, valamint 14 napra szóló élelmet vihettek magukkal személyenként. A táborok őrzését, valamint a táborok élelmezését a német biztonsági rendőrség intézte, a magyar közigazgatási hatóságok közreműködésével. Fenti VIII. és IX. hadtest területéről a táborokba gyűjtött zsidóság elszállítása megtörtént június hó 7-ig, amikor is 275 416 zsidót szállítottak el. A déli határsávból 340 162 zsidó hagyta el eddig az országot. Tehát a fenti három hadműveleti területről kiszállítottunk 615 577 (sic!) zsidót.

( folyt. köv. )

( folytatás )

Időrendi sorrendben a székesfehérvári II. és a miskolci VII. honvédhadtest területén gettóba tömörített zsidóknak táborokba való szállítása következett. Innen a kitelepítés június hó 15-én nyert befejezést és összesen 50 805 zsidót szállítottunk ki külföldi munkára. Tehát a II., VII., VIII., és IX. hadtestek, valamint a déli határsáv területéről összesen 666 382 (sic!) zsidót szállítottunk ki.12

Jelenleg folyamatban van a szegedi V. és a debreceni VI. hadtestek területén a gettózott zsidóság táborban való tömörítése, illetve elszállítása.

Az egyes hadtestek területéről történő elszállítást értekezletek előzték meg, melyen részt vettek az illetékes hadtestparancsnokok, a hadtestek területén levő főispánok, a rendőri és csendőri szervek. Az értekezleten részben Baky államtitkár úrtól, illetve tőlem kapták meg a részletes és szükséges utasításokat. Ezeken az értekezleteken mindig jelen volt a német biztonsági rendőrség képviselője is.

A berakodóállomásokról történő elszállítások általában nyugodtan és zavartalanul folytak. Egy esetben történt, hogy Kárpátalján az egyik ilyen szállítmányt kisebb csoport partizán támadta meg, ezeket azonban a kísérő karhatalmi erők szétszórták.13

Szökések természetesen úgy a táborból, mint a vagonokból a szigorú őrizet ellenére is előfordultak, a szökevények felkutatása folyamatban van.

Csendőri fegyverhasználat a tisztogatási akció folyamán, egy-két szórványesettől eltekintve, nem volt. A megtörtént fegyverhasználat jogosságának kivizsgálása folyamatban van. A táborokban a bevagonírozás előtt a zsidók szigorú csomagvizsgálaton és motozáson esnek át. Még így is a leglehetetlenebb helyről kerülnek elő értéktárgyak. A gettókból táborokba és a táborokból vagonokba való berakás után közigazgatási hatóságaim a lehetőséghez képest a fertőtlenítést azonnal elrendelik. A tábort és a gettót pedig az eredeti rendeltetésének azonnal visszaadják. A táborokból a nőtlen zsidó orvosok, mérnökök és állatorvosok kivétetnek és a hadtestek székhelyére szállíttatnak, ahol a honvédelmi orvosi, illetve hadiüzemi szolgálatra osztatnak be.

Az Igazságügyminiszter Űr rendelkezése alapján letartóztatási, valamint javítóintézetekből a sárga csillag viselésére kötelezett zsidók ismét beszállíttatnak. Elmegyógyintézetek, kórházak, szanatóriumok, üdülők és más egyéb, a zsidók megbüvására alkalmas helyek is kiüríttetnek.

( folyt. köv. )