Miért nem tudott Orbán még pár hónapot várni a paksi megállapodással?

Grippen és az atomról... lobbi nélkül szakértői véleményeknek helyt adva mindkettő jó választás.

Orbán is készül a választásra kell egy stratégiai partner (baloldal már felsorakozott valaki előtt), illetve bizonyára kölcsönös előnyökkel járó keret szerződés, akár új piacokat is jelenthet (mezőgazdasági termékek, feldolgozott termékeknek új piacok) .

Grippen ügyben egyértelműen érezhető volt a lobbi. Grippenek egy ilyen kis légterű országnak jobb választás. Szándékosan olcsó kompakt multifunkciós célokra lett kifejlesztve, az f-16-s nem. Ráadásul jóval olcsóbb is a fenntartása, üzemeltetése.

10# ellenben a legveszélyesebb és instabilabb is.

Hogy megértsük egymást hasonlítsuk össze ( saját vélemény ):

Atomerőmű:

-instabil, veszélyes: Fukusima, Csernobil + a fertőzések és egyéb problémák miatt megfelelő felszerelés

-drága ( nem csak a gyár, hanem a karbantartás, felszerelés, stb. )

-veszteséges: bár megfelelő energiát termel, mégis ha bármi probléma / korszerűsítés közbejön már éveket vesztett a költségek visszahozásából

-sok energiát termel

-tiszta energia

Környezetbarát megoldások:

-nagy választék: víz-, szél-, nap-, geotermál energia

-többségük végtelen

-sok költség

-megtérül

-környezetbarát

-lassan avul el, ill. az elavult is használható

-energia veszteséggel jár az átalakítás, hogy pl. a szélből olyan energiám legyen, amin most írok

Ezt összegezve én mégis inkább a környezetbarátot mondom. Szeretném meghallgatni ( nem ironikusan / gúnyosan mondom, hanem tényleges kíváncsisággal ) a te érveid / összehasonlításod az atomerőmű mellett kiállva.

Hát éppen tudott volna, de nem akart. Ez része a hatalmi stratégiának. Annak meg része, hogy 1. mennyi a családi vagyon 2. hány embernek dirigálhatunk, és hányat tarthatunk sakkban.

A többi már igazán lényegtelen - neki.

"én atomerőmű helyett megtérülő energiába fektettem volna: szél-, nap- és geotermál energia "

NEm csak te az EU is, mert erre írtunk alá szerződést. Most az EU el akarja venni a pénzt közel 3000 milliárdot. Újabb pályázati pénzek esnek ki. Már így is elvettek 1000 milliárdot.

12-es

-Csernobilban szánt szándékkal idézték elő a veszélyes helyzetet amit nem tudtak kontrollálni, Fukusimában pedig ha nem tengerpartra teszik a reaktort, nem lett volna semmi baj (rádásul ott voltak tervezési hibák is, nevezetesen alultervezték a cunami ellen védő falat. Egyszerűen túl kicsit csináltak mert úgy olcsóbb volt.)

-veszteséges. Persze. Minden energiatermelő/átalakító folyamat veszteséges... Napenergia ~20%-os hatásfok, szélenergia szintén "turbina" forgatásával működik, rengeteg energia veszik el a lapátok mozgásban tartásával. Ez nem igazán érv.

-a zöld energia egyáltalán nem olcsóbb az atomnál. Két példa: Fr dugig van atommal, áramár alacsony. Németország leállította az erőműveket és az áramár az egekbe szökött.

Azért azt sem ártana elfelejteni, hogy a szélerőműveket 20-25 évente egy az egyben cserélni kell.

Kicsit számolgattam:

2012-es árakon egy 2MW-os szélerőmű ára kb. 3.5 millió usd. Ha 2.4Gw-tal számolunk akkor kell belőle 700 db. Azaz a telepítés ára 540 milliárd huf. Karbantartás ennek kb. 2%-a: 54 milliárd. Vagyis összesen mintegy 600 milliárd. Az új atomerőmű 60 évig bírja, a szélerőművek 20-25-ig. Vagyis 3x kell őket felhúzni. Már 1800 milliárdnál járunk.

Számolni kell a változó szélerősséggel, azaz nem lehet arra számítani, hogy mindig 100%-on pörögnek ezért kell tartalék is. Ez kb. 20%.

Ezzel úgy 2200 milliárdnál járunk.

Felmerül egy újabb tétel. Nevezetesen ha karbantartás van, azalatt a szóban forgó erőművek állnak. Ha atom helyett akarjuk őket használni, azaz alaperőműként, akkor nem hagyatkozhatunk arra hogy éppen jó idő lesz és a 20% tartalék erőmű majd kompenzálja a kiesést ezért célszerű egy kicsi, kb. 5-10%-os tartalék beépítése. Ez már csak azért is kell mert nem szabad arra építeni, hogy minden flottul megy és egyik sem fog idő előtt ezért vagy azért tönkremenni. Ez újabb 110-220 milliárd huf.

Aztán újabb tétel a terület kiválasztása. Ennyi erőművet legjobb esetben is két helyre lehet telepíteni. Vagyis állam bának meg kell vennie a földet.

Aztán ehhez megint hozzájön az áramhálózat átalakításának költsége. Ki kell építeni olyan transzormátor állomásokat amik képesek gigawattos energiák továbbítására. De ez nem elég. A teljes magyar áramhálózatot át kell alakítani/tervezni, hogy a túltermelő/hiányos időszakokban ne kezdje el rángatni a környező országok áramhálózatát (a németeket rendesen csesztetik emiatt). Csakhogy. Ha áramhiány van, mese nincs valahonnan pótolni kell. Két lehetőség van: vagy nekiállunk szenet/gázt/olajat égetni a tervezett mérték fölött vagy hirtelen megrángatjuk a külföldi hálózatot. Előbbi piszkosul költséges utóbbit a körülöttünk lévők nem tolerálnák.

Számolni kell azzal is, hogy itthon nincs kapacitás ilyen mértékű karbantartásra. Vagyis vagy külföldre megy a pénz vagy jó adag pénzt kell fordítani a support kialakítására.

Ezek olyan költségek amiket még csak fel sem becsültek és rájönnek a 2300-2400 milliárdra.

Szóval ha elmerülsz a számok világában is, már egyáltalán nem olyan olcsó a szélerőmű.

Kb. ugyanezek igazak a naperőművekre is.

-Pakson az üzemidő hosszabbítás ára a 4 blokkon kb. 100 milliárd ft volt. A beruházás költségeihez viszonyítva kb. aprópénz és ezzel valami 20-30 évvel tolták ki az üzemidőt.

Egy 2009-es doksi szerint egy teljes épületgépészeti karbantartás/felújítás ára 600 millió forint volt, ezt se 10 évente kell elvégezni. Ráadásul magyar cég végezte, szóval ha nem "offshor-olták" el akkor jó része visszafolyt az államkasszába.

Ezeket még az mvm profitjából is ki lehet gazdálkodni.

Esetleg szóba jöhet az urán ára. Erről korábban találtam egy kimutatást, ott az jött ki, hogy az urán árának 800-1000%-os emelkedése mindössze 1-3%-os változást okozott az áram árában.

-stabilitás: egyedül a vízenergia stabil, viszont itthon erre nincs megfelelő hely. Vagy a külpolitika teszi lehetetlenné. A szél és napőművek elég nagy ingadozással működnek épp ezért alaperőműként nem lehet használni őket. Ráadásul a naperőművek kizárólag nappal működnek.

A zöld energiák kiegészítőnek jók de alaperőműként nem lehet használni őket. Pont azért mert nem tervezhető az energia termelésük még a fent említett tartalakékokkal együtt sem. Egyéb forrásokból biztosítani kell a kieső kapacitást.

Most látom csak, hogy elszámoltam a szükséges szélerőművek számát. 2400 Mw-hoz 2 Mw-os turbinával számolva nem 700 hanem 1200 kell. :)

Vagyis az egyszeri telepítési költség nem 540 milliárd hanem 930 milliárd huf.

Átszámolva az egészet a végeredmény nem 2100-2300 milliárd huf 60 évre vetítve hanem háromszor 1100 milliárd.

Összesen 3300 milliárd.

Most jót kérdeztél, erre nincsenek konkrét számaim. :)

Az atomenergiát egy az egyben áram előállítására használják, vizet nem melegítenek vele.

Sok helyen simán lehetne kiépíteni geotermikus távhőellátó rendszert, ha minden igaz, tíz év alatt be is hozhatja a befektetési költséget a távhő árának csökkenése de ezt az önkormányzatoknak kell finanszírozniuk és nem az államnak. Ilyen felhasználás során a vizet vissza is kell tolni a talajba és csak a fúrások simán elvisznek 30-80 milliót kutanként (szorozva a szükséges kutak számával, Miskolcon 5-öt fúrtak) plusz maga az erőmű épülete, berendezései, a vízcsőhálózat átalakítása ha nem lehet a régi erőmű helyére felhúzni az újat (nem hiszem, hogy két fűtési időszak alatt végeznének a munkálatokkal; nem lehetetlen csak itthon nem tudom elképzelni).

Gondolom elég sok önkormányzat nem tudja/akarja kifizetni a kezdeti költséget. Az igényelhető támogatások kapcsán sem vagyok képben, gondolom nem rózsás a helyzet az alapján ítélve, hogy hány helyen van kiépítve és hány helyen lehetne kiépíteni.

Hosszú távon olcsóbb lehet a gáznál persze ez függ a gáz árának változásától is de nem hinném, hogy sokkal olcsóbb lesz a jövőben a jelenleginél de az ehhez szükséges pénzt valahonnan át kellene csoportosítani.

Ha minden igaz Mo. 2020-ig tervezi a megújuló energiaforrások arányát 14%-ig emelni, amiben a Miskolci Geotermikus Projekt önmagában 10%-ot jelent így ezen a téren nem várható érdemi előrelépés.