Halálos ágyán van a szabad piacgazdaság?
müködhet e, a szabad piacgazdaság ebben a formában tovább, vagy a rendszer egy önmegsemmisítö mechanizmust hordoz magában? hogy müködhetne a végtelen termelés/növekedés, egy véges rendszerben (a véges rendszer a földünk). a pénzrendszer, önmegsemmisítö hatása (pl. richard price, josepspenny elképzelése).
hogy müködhetne egy piacgazdaság, ha nincsen szükség termelöi munkeröre (technologia fejlödés)...
ha ezeket figyelembe vesszük:
- müködhet e a piacgazdaság
- meddig tud így müködni a piacgazdaság
- milyen alternativák léteznek
válasza:A válasz: működhet véges rendszerben, már megtalálta rá a megoldást.
A gazdaság ugyanis egyre inkább kezd áttolódni a fikció világába. A kereskedelmi forgalom elképesztően nagy része algoritmikusan történik, számítógépek által. Maga az áru egy másodperc alatt van, hogy többször is gazdát cserél. Ráadásul, maga az árucikk is fiktív, hiszen elképesztően nagy üzletelések mennek magával a pénzzel, illetve egyéb hasonló koncepciókkal (államadósság, környezetvédelmi kvóta, stb.) Vagyis, egyszerűen a piaci növekedés nagy mértékben áttolódik a fikció világába, nincs már többé szüksége egyáltalán természeti erőforrásokra sem, tulajdonképpen a semmivel kereskednek. Ez egy egyre erősebb tendencia.
Hogy ennek mi értelme? Ezt ne kérdezd. Szerintem semmi. De az ilyen jellegű piacgazdaság az informatika vívmányainak köszönhetően szinte a végtelenségig tud növekedni.
ez igaz is meg nem is, mert minden fikció mögött kell, hogy legyen reál érték, vagy legalább is a hit, hogy a virtuális tulajdonomat realra cserélhetném.
erre az egyik példa a pénz. csak azért fogadok el papírt -valószínüleg te is így vagy vele :)- mert (még) elhiszem, hogy kapok érte kenyeret, de abban a pillanatban, ahogy ez a hitt megszünik, abban a pillanatban az már csak papírt...
a dollár a legjobb példa erre. richard nixonig, a dollár mögött volt arany fedezet. bármikor az értéktelen papírokért, realis aranyat lehetett kapni, míg nixon ezt a arany-kötöttséget megszüntette, mert már a világ aranya nem lett volna elég, az összes kibocsálytott dollárt aranyra váltani.
és ezt a szenvedélyét -mármint a dollárnyomtatást- az egyesült államok, azóta egyre gátlástalanabbul éli ki. és mi hiszünk, benne - a dollárban. tehát az usa a mi számlánkra élösködik.
abban a pillanatban, ahogy megszünne az igény az olaj iránt, abban a pillanatban megszünne a dollár iránti igény.
ha nem kell az árú, nem kell már az a fizetöeszköz se, amiben kizárólagosan, ezt az árút meg lehet vásárolni.
tehát az usának nem is az olaj kell, nem azért szállja meg irakot, nem azért bujtogat tunéziában, libiában, venezuellában, nem azért ügyel a saud barátságra és hogy a saud diktátor banda a hatalmon maradjon, hanem, mert ha az olaj rendszer megingana, akkor az egész usa-kártyvár összedölne.
és az eredménye hiperinfláció és nyomor lenne, amiböl a látszólagos vesztes tökések szállnának ki megint gyöztesként és a plebszet meg nyomorba taszítanák...
igaz, hogy egy virtuális gazdaság alakult ki -nem tegnap- de amikor a virtuális kártyavár összedöl, akkor jön rá mindenki, hogy a virtuális búzát, amit a termék piacokon adnak vesznek, nem lehet megenni, csak a megtermeltet.
viszont egy végtelen termelés (végtelen nyersanyag kizsákmányolás), nem müködhet egy véges rendszerben.
válasza:Működhet, éppen azért mert a piacon mindig helyreáll az egyensúly.
Ha a tőzsdén a részvények, kötvények, arany túlértékelt, akkor jön egy válság, visszaesnek az árak és ismét helyreáll a rend.
Ha túl sok az adósság, akkor megint csak a válság hatására az emberek visszafogják a fogyasztást, kevesebb hitelt vesznek fel, akinek hitele van, az arra törekszik, hogy leépítse az adósságait.
Ha pénzből van túl sok, nincs mögötte valós érték, gazdasági teljesítmény, akkor a pénz leértékelődik.
A gazdasági növekedés jelentős részét éppen az automatizálás, gépesítés adta. Igaz, hogy ez miatt rengeteg ember elveszíti munkáját, de mivel felszabadul az idejük, elkezdhetnek mással foglalkozni, bővülhet a szolgáltatószektor.
A környezetszennyezés valóban probléma, de erre is lehet piaci alapon megoldást találni. Nagy adók a vízszennyezésre, levegő szennyezésre, hogy az emberek, cégek fizessék meg az általuk okozott kárt. Ennek hatására inkább megéri nekik beruházni, környezetbarát technológiát alkalmazni.
A szegénységre, nagy társadalmi különbségekre ez a rendszer nem tud megoldást adni, mivel a munkaerő, az áruk értéke között is óriásiak a különbségek. De a fejlődés a szegények életét is jobbá teszi. A tömegtermelésnek köszönhetően a 20. században estek az élelmiszerárak, Európában megszűnt az éhezés, olcsó lett a ruha, műszaki cikkek, mindenki számára elérhetővé váltak a telekommunikációs eszközök stb.
válasza:Elsiklasz amellett, hogy reál fedezet sohasem volt semmilyen pénz mögött, de főleg nem aranytartalék formájában. Ugyanis lehet, hogy aranyat kaptál a pénzért, de ez nem garantálja, hogy az aranyért valóban értékes dolgot is kapsz, mert az arany nem az. Az aranynak semmilyen szempontból nincs értéke, leszámítva azt, hogy bizonyos iparágakban ma már nagyon fontos alapanyag. Viszont a sivatag próbán elbukik, azaz nem lenne szükséged rá a túléléshez, ha egy sivatagban lennél. Halmozhatod tonnaszámra, attól még éhenhalsz. Tehát az arany értéke hasonló, mint ma a pénzé: hittek benne, hogy kapnak érte valami valóban értékes dolgot.
Igaz, hogy a pénz mögött erős motiváció az, hogy beválthatod, de ennek a jelentősége egyre csökken, minél nagyobb pénztartalékról beszélhetünk. Márpedig a pénz nagy része tartalékban van, nem pedig tényleges használatban. Tehát, a valós értékre való átváltás jelentősége is csökkenőben van. Jó példák erre az olyan gazdasági anomáliák, mint a körbebiztosítás. Sokszor van, hogy biztosítók komoly pénzeket vesztenek, vagy esetenként csődöt is jelentenek pusztán azért, mert biztosítottak egy biztosítást, ami biztosított egy biztosítást, ami .... biztosította őket egy biztosításukban. Mivel egy természeti katasztrófa következett be, kárigény merült fel, viszonylag kis összegben, de a több száz biztosítón keresztüli körbebiztosításon keresztül ez az összeg a költségek, díjak miatt a több ezerszeresére duzzadva jutott vissza az eredeti biztosítóhoz.
az, hogy a piac regulálja az egyensúlyt, az addig müködik, ameddig a jelen viszonyaiból indulunk ki.
de a humán eröforrásra, azaz a munkára egyre kevesebb szükség van, ha csak a technologiai oldalát nézzük a dolognak, akkor ki lehet jelenteni, hogy a termelö szektorban nincs szükség munkaeröre. az, hogy ma még valaki is dolgozik a termelö szektorban, az pont a piaci mechanizmusnak köszönhetö, mert a cégek, addig alkalmazzák a munkást, ameddig az olcsóbb mint a gép. a másik ok, hogy az egyes régiók, országok versengenek egymással, hogy a maradék munkeröt felhasználó ipart, mindenféle szubvencióval és adóengedményekkel az országukba csalják... de ha munkára nem lesz szükség -és ez hisszútávon kikerülhetettlen, akkor egy piacgazdaság nonszensz, ha nincs munka, nincs bevétele az embereknek, nincs bevétele az embereknek, nem tudnak konzumálni, ézért csökken a kereslet, csökken a gazdaság, csökken a munkaerö és az ördögi kört, újjabb spirálban lefelé megy.
és ez az abszurd az egészben, nem az igény esik vissza, hanem a pénzcirkuláció bénítja meg a termelést, taszítja az embereket nyomorba, holott, ha nem pénzmotivált piac lenne, a termelés menne tovább és ez a kérdés nem is adódna.
kérdéses, hogy az önmagát civilizált ember, abban látja e a létét, hogy a gazdaság szereplöjeként definiálja önmagát, tehát, hogy nem a gazdaság szolgálja az embert, hanem az ember szolgálja a gazdaságot.
persze majd több szellemi munka adódik, ahogyan írod és így minden folytatódhat, mint ha mi sem történt volna. ebben 2 problémát látok, egyrészt, nem mindenki képes ill. nem mindenki akar szellemi munkát végezni -tudom ezeket a szociál darwinizmus kiszórja... majd éhenpusztulnak, vagy odadobunk nekik egy kis alamizsnát és szociális alacsony státuszuk miatt kihalnak... a másik problémát, ennek az elképzelésnek az etikai romlottsága elképesztö. képesek lennénk, egy virtuális javakra épülö piacgazdaságot fenntartani, csakhogy a tarthatatlan rendszer ne valljon kudarocot?!
a piacgazdaság nem akar megjavítani dolgokat (pl. a környezetet), pont az ellentétje a cél.
tarsadalmi szempontból pl. a rákos megbetegedés egy átok, de gazdasági szempontból, egy áldás. hogy miért?
mert egy jelentös gazdasági növekedés forrása.
gondoljunk, arra, hogy külöféle ágazatok épülnek egy ilyen társadalmi kártevöre. vegyiipar, gyógyszeripar, gyógytechnikai ipar (computertomográfok, ultrahang készülékek), szállítmányozási szektor, közalkalmazottak (orvosok, ápolók, technikusok, takarítási személyzet, ellátás...)
ugyanígy a környezetszennyezés. ne hidje senki, hogy ezek véletlenek. a szennyezések helyreállítására is komoly ipar épült, minnél több szennyés, minnél több beteg annál jobb.
gondoljuk, a -nállunk már- a 60as években müködö méh rendszerre. mennyi hulladék termelödött 20 évvel ezelött és mennyi ma? régen vagy vissza lehetett váltani, vagy mellözték azt a csomagolást. ma a csomagolás alatt csomagolás, ami alatt csomagolás. de ez jó a gazdaságnak.
az meg, hogy mekkora jólétet hozott a piacgazdaság?! annyit amennyit meg tudsz fizetni, ha nincs pénzed nem részesülsz az össztermékben. persze lehet itt az ismert "aki nem dolgozik, ne is egyék"-et bevetni, de ha megváltozik a munkapiac és még inkáb meg fog, ha már nem 10% munkanélküli van, hanem 80% és egy kis elit magáénak mondja a javakat, akkor mi van. az emberiségnek, mint homogén közeg, nem kéne rajta elgondolkoznia, hogy a lét alapjait, a tulajdon elképzelését, újradefiniálja, új szempontokat vesz figyelembe?
mégegyet, a jóléthez, étkezéshez. biztos még mindekinek a fejében van a gazdag cilinderes, szivart szívó, dagadt iparos és a vékony szegény munkás. ha matölünk nyugatra nézünk, akár európában, de föként a tengeren túl, ez a klisé pont 180°ban fordult. ma a szegény a túlsúlyos, és a gazdag a vékony, mert a szegény föként az usában olcso selejt, meserséges élelemmel táplálkozik és a gazdag megengedheti magának, hogy a magas minöségü, egészséges táplálékot vegye meg magának. igen az elit is tanult a hibáiból. pont helyesen ragadtad ki amit ma már mindenki megengedhet magának.. hála a piacgazdaságnak... kenyeret és játékot a plebsznek. de azért egyetemre pl ne járjon!
válasza:A piacgazdaságak a verseny a lényege. A verseny nagyon sok problémát megold. Elég csak megnézni, mi volt nálunk 25 éve... Nem old meg mindent. Leginkább ott szokott probléma lenni, ahol valamilyen fizikai ok miatt korlátozott a verseny. A környezetvédelem is ilyen.
De soha senki nem mondta, hogy a piacgazdaság mindent megold *önmagában*. Ha a műhelyedbe csak egy kalapácsod van, akkor kevés dolgot tudsz készíteni. De nem az megoldás, hogy kidobod a kalapácsot is, hanem hogy veszel néhány szöget.
A környezetvédelmet könnyen meglehetne oldani azzal, hogy a szabadpiacot kiegészítik egy kis környezetvédelmi szabályozással. A problémát - ha van egyáltalán - nem a piacgazdaság okozza. Hanem hogy a környezetvédelem pontos módja - jogosan - vitatott, és az egyes országoknak különbözik az érdekük.
A gépesítéssel felszabaduló munkaerő még bőven talál magának új munkahelyet a következő évtizedekben a szolgáltatásoknál. De valóban eljön majd az idő, amikor az emberek többsége nem fog dolgozni, hanem alanyi jogon kap egy minimális - vagy nem is olyan minimális - ellátást.
A környezetszennyezést meg tudja oldani a piacgazdaság? A piacgazdaságnak semmiféle morális indítéka nincs. A piacgazdaságnak nem az a feladata, igénye vagy érdeke, hogy bármilyen célt szolgálna, ami eltér a profitorientációtól. Ezt soha senki nem is állította. Semmilyen társadalmi, közérdekű cél, nem célja a piacgazdaságnak,ha abból nem tud hasznot húzni. Se egy iskola üzemeltetése, se kórház, se színház működtetése. A legiszlatura tudja egyáltalán a privátszektort felelősségvallásra kötelezni.
Pont ez az, a piac motivációja csak és kizárólag a haszon, még ha emberéletbe is kerül. Erre számtalan példa van.asbest, contergan, dohány, alkohol, valószínűleg telekommunikáció sugárzás, rákkeltő permetanyagok, formaldehyd bútor tartositoszer....
válasza:
válasza:Egy apróságról mindenki - mint vaskosan látjuk manapság, legfőképpen a politikusok, a piacgazdaság szereplői - szeret megfeledkezni. Vagy szeretne nem tudomást venni róla. Hogy a piacgazdaságot és minden mást az ember csinálja a saját élete érdekében. Ki ki másképpen, a saját ismeretei és beállítottsága szerint. De az ember egyúttal a természet része és ezért érvényesek rá a természeti törvények (akkor is, ha igyekszik nem tudomást venni róluk).
Alapvető természet- (és nem piaci) törvény az egyensúly. A válság azért van, mert a szabad verseny (a piac működése) túlságosan kitért az egyik irányba. Persze az az emberek valós cselekedetei formájában jelenik meg, de törvényszerűen, akkor is, ha nem akarják.
Az ember gondolkodni képes ezért akarata van. Az elképzelt érdekei szerint. A piac erős szereplője hajlamos azt gondolni, hogy ő ki tudja védeni a saját cselekménye káros következményeit. Egy darabig tudja is, mert a nagy rendszereknek nagy a tehetetlenségük. Aztán egyszer csak nem tudja, mert a természetet - bármennyire szeretné - nem tudja meghágni. Legfeljebb káoszt teremteni.
Éppen ezért a piacgazdaság addig működik, amíg ember létezik. Merthogy az ember életéhez szükséges. Viszont a formája változik a természet egyensúlyra törekvésének megfelelően. Az ember időnként torzítja, a vég (az embernek) akkor jön, ha sikerült neki annyira, hogy a természet az egyensúlyt már az ember nélkül hozza létre. Mondjuk egy féktelen nukleáris háború miatt. Az is a piaci igény (egyes piaci szereplők félreértett hamis igénye) miatt tör ki. Ha egyesek - más gondolatuk nem lévén - úgy képzelik, hogy az atombomba lehet még a profitnövelésük további eszköze.
Éppen ezért a féktelen (azaz szabályozatlan)szabad piacgazdaság rendkívül veszélyes, hiszen mindig akadnak ostoba őrültek, kiknek viszont önpusztító eszközök állnak a rendelkezésükre. Egyelőre ez a harc folyik, még túl sokan vannak a totális szabad verseny hívei (akik azért a "totálist" úgy képzelik, az csak rájuk vonatkozik). Ideje markánsabban fellépni.
ezt is egy vicces megnyilvánulásnak tartom:
"Éppen ezért a piacgazdaság addig működik, amíg ember létezik. Merthogy az ember életéhez szükséges."
a nemcivilizált kulturák, szinte kizárolagosan nem piacgazdasági rendszerben élnek. természetnépeknél, általában a férfiak vadásznak és nök gyüjtögetnek. ha egy ilyen embernek megprobálnánk a pénz értelmét és állitolagos fontosságát elmagyarázni, valószínüleg meg sem értené, mert számára az egész koncepció abszurd. persze, ha civilizálnánk egy ilyen csoportot, hamar egy önellátó, egalitáris társadalomból, egy függö, hierarchikus, nyomorgót varázsolnánk, mint, ahogy ez nap mint nap megtörténik. (aki tud németül, annak ajálom ezeket a videókat: http://www.youtube.com/watch?v=Uv2ngi5fDLU )
egy természettársadalomban, mindenki (ragnja szerint, persze ott is van hierarchia) részesül a csoport javaiból, ha a csoport vadászai elejettek egy állatot, akkor mindenki kap belöle, az is aki nem tudott a vadászatban részt venni. ennek a csoportnak, eszébe se jutna, egy tagot kirekeszteni, a jutalomból, aki pl. eltörte a lábát vagy bármi okból nem tud hasznot termelni a csoportnak, vagy csupán öreg, és már nem is fog hasznot termelni.
a vadkapitalizmusban, azaz a piacgazdaságban, a szociális ellátás szintén privát ügy. azaz a nyugdíj-, betegellátás ezenfelül a már említett kulurális berendezések.
de elég szomorú, hogy már ennyire indokrináltak vagyunk, hogy a piacgazdaságot természetesnek tekintjük.
és amikor egy ilyen versenygazdaság abszurdumba fordul, értelmetlenné válik, mert a nincstelenek, egyetlen fizetési eszközüktöl, a munkájuktól, megfosztják öket. itt adódik az a pont, hogy az egész rendszert megkérdöjelezzük.
ha gépek termelik az árút, az emberek már nem kényszerülnek dolgozni, akkor a társadalom, új koncepciókat kellene kitaláljon, a közhaszon elosztására. ez elöbb utobb be is fog következni. kérdéses, hogy békés uton vagy guillotine-nal...
a másik mese, amit nagyon szeretek hallani, a piaci verseny áldása :)
vegyünk ehez egy konkrét példát:
mondjuk csokigyártás. egy néhány gyártó verseng a piacon és a gyártók, ahoz hogy a legtöbb csokit tudják eladni, lejjebb viszik a csokiujk árát. elöször az egyik, ami álltal a másik kényszerhelyzetbe kerül, mire az is csökkenti az árakat, majd a harmadik és igy tovább.
jaj de jó ez a vevönek gondolhatnánk.
odaáig csökkentik az árat, hogy evvel az alacsony áral, már nem lehet tisztességesen keresni. tehát most jön a második lepcsö csökkenteni kell a kiadást!
milyen kiadásai vannak egy termelönek?
az ingatlankiadás, ezen nagyon nem lehet csökkenteni.
a humán eröforrás... hopp ezen viszont igen. két lehetöség vagy lejjebb viszem a munkás árát, tehát effektive az árcsökkentést, megint csak akonzumens fizeti meg vagy elbocsájtok.
és van még egy lehetöség, az anyagáron is lehet sporolni, ne rakjunk bele annyi kakaót, helyettesítsük vegyi anyagokkal...
és megint tekerhetek az árprésen, még olcsóbban adhatom a termékemet...
ez addig addig megy, míg egyesek kibuknak és már a tönkretett piacon nem tudnak megélni, bezár az egyik bezár a másik, míg a piaci csoki túlkinálat, helyett hiány keletkezik. máris feljebb lehet vinni a termék árát, ellenben a romlott feltételeket megtartjuk és több profitot termelhetünk, mint elötte.
ja persze a vevö dönti el, hogy milyen minöséget akar, és ez máris több okból is nem igaz.
elöször is, a hozzávalók listájában a vevöt tudatosan tévesztik meg, ahoz, hogy azokat a szakkifejezéseket értelmezni lehesse tanult élelmiszer vegyész kell legyen az ember. tudatosan használnak kifejezéseket, amit egy átlag müveltségü ember, meg se érthet. a másik, hogyan válasszak, ha az összes gyártó ezt csinálja és nincsen választási lehetöségem, a harmadik, még ha akarnám is a jobbat választani, hogy válassza az, aki ezt nem engedheti meg magának.
de nem mindennap eszünk csokit :) viszont ez minden másra is érvényes,
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!