Kezdőoldal » Politika » Magyar politika » Akkor most hová tartozunk...

Akkor most hová tartozunk jobban, erősebben az úgynevezett finn-ugorokhoz vagy az íjfeszítő népekhez?

Figyelt kérdés

Ez a kérdés azért fogalmazódott meg bennem mert az Egyetemen(Erdély,Nagyvárad) ahová jártam bölcsész karra történelem szakra a román nemzetiségű történelem tanárnő egyik előadásában szóba kerültek a székelyek és a származásuk és váltig állította hogy különböznek a magyaroktól mert: - A tanárnő a finn-ugorsággal és finn-ugor elmélettel érvelt az mellet hogy a székelyek el lettek magyarosítva tehát nekik lényegében semmi közük a magyarokhoz mivel csak felvették azt a nyelvet és elvesztették "eredeti" nyelvüket. Azt monda hogy török, türk, turáni, jellegük és azért különböznek a magyaroktól mivel a magyarok finn-ugorok és ezt nagyon komolyan állította.

A poén a dologban az, hogy amíg nem fogalmazódott meg, nem jött létre finn-ugorság addig kétség sem férhetett a magyarok és a magyar népen belül a székelyek, jászok, kunok, stb. turáni, türk jellegére. Tehát a román történet tudományban a székelyek maradtak turániak, türk jellegűek.


Van egy vadabb elmélet is a székelyekkel kapcsolatban vadabb ultranacionalista román tudományos berkekben mégpedig, hogy elmagyarosított románok a székelyek, akiket Árpád magyarjai asszimiláltak a magyar népbe miután elfoglalták a "román" (hol volt akkor még román?) Erdélyt és így lettek székelyek. Tiszta őrület!

(Mit össze nem hordanak, hogy látszólagos jogot formáljanak egy bizonyos területre és nyugtassák vele a nyugtalan lelkiismeretüket.)


Hogy is van ez kérem szépen a finn-ugorizmussal most már könnyedén le lehet választani a magyarságról néprészeket e miatt az elmélet miatt?



#magyar #székely #finnugor #íjfeszítőnép
2013. dec. 11. 17:20
1 2 3 4
 21/36 hollófernyiges ***** válasza:
0%

"hajdani szkíta, szaka, hun, türk népek"


Na de a szkíták meg szakák indoeurópai nyelvet beszéltek, a türkök türköt, a hunokat nem tudni, talán türk, talán iráni, talán mongol. Ez a lovasnomád kultúra egy Közép-Ázsiában sikeresnek bizonyult életmód, amit sok nép átvett, ami a nyelvek változatosságából látszik. Nem látom be, hogy ha a szibériai tunguz mandzsuk meg tudták tanulni, akkor egy uráli finnugor miért ne tudta volna.

2013. dec. 12. 08:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/36 A kérdező kommentje:

"Na de a szkíták meg szakák indoeurópai nyelvet beszéltek,"


Ez honnan a búbánatból állapítható meg ilyen egyértelműen?

Sohase hallottuk őket beszélni, kevés az írott emlék ami megőrizhetett volna valamit is a nyelvükből, ami meg van azt is egy görög írta többnyire, szavak, töredékek maradtak csak meg nyelvükből, amiből nem lehet kétséget kizáróan állítani, hogy indoeurópai nyelvet beszéltek.

Az is lehet, hogy a magyar nyelv egy ősét beszélték vagy legalábbis egy nyelvtanilag ugyan olyan vagy nagyon hasonló ókori nyelvet amiből a magyar is ki alakult. A szkíták hatalmas területeken éltek, minden esély meg volt rá, hogy nyelvükből különböző dialaktusok, új nyelvek alakuljanak ki akár lehetett ez a magyar is és ez legalább olyan, helytálló nyelvelmélet a magyar nyelv kialakulására mint a finn-ugor nyelvelmélet.


Az úgynevezett finn-ugor nyelvek és népek pedig a szkítákból alakultak ki, váltak le úgy, hogy különböző időkben kisebb, nagyobb csoportjaik költöztek északra(ezért van ennyi kisebb hasonló de mégis más nyelvet beszélő különböző "finn-ugor" nép) az időjárás enyhülésével, északra költözésük életmód váltást eredményezett áttértek a halászatra, vadászatra, a délről a szkíta fővonalból hozott nagy állat tenyésztés kultúrája megmaradt náluk és némileg módosult az éghajlatnak megfelelően, a legeltető szarvasmarha tenyésztést a félvad módon történő az éghajlatot jobban tűrő rénszarvas tenyésztés váltja fel náluk.

A ezen északkelet Európai és észak Ázsiai népek nyelve azért különbözik ennyire egymástól a szavaik hangalakjában mert különböző korokban szakadtak le a szkíta népek fővonalától. A nyelvi hasonlóság csak a nyelvtanban, nyelvtani szerkezetekben figyelhető meg (erre alapul a finn-ugor nyelvelmélet, erre alapozták a nyelv családot) ami a szkíta nyelv nyelvtanára utalhat. A szavak hangképzése viszont már nagyon eltér, ez is azt mutatja, hogy nagyon régen, vagy különböző időben váltak le a fővonalról.


Gondolom jól látszik a szkíta népek amelyek léteztek és rengeteg mai nép tart egy-egy különböző hajdani szkíta népet elődjének mely azokon a területeken élt, megcáfolja és borítja a finnugor ősnépet, ugor kort és az ugor ősnépet.

A nyelvtani, nyelvtani szerkezetbeli hasonlóság kétségtelenül létezik de ez minden bizonnyal a szkíta népek fővonalára vezethető vissza melyek történelmi területi elhelyezkedésük miatt egy még magasabb szinten hasonlóbb(hangalakilag nagyon hasonló szavak, sok közös ugyanolyan szó mely hangalakilag sem különbözik jelentősen vagy egyáltalán nem különbözik) nyelvet beszéltek.

2013. dec. 12. 13:52
 23/36 hollófernyiges ***** válasza:
30%

"nem lehet kétséget kizáróan állítani, hogy indoeurópai nyelvet beszéltek."


Te azt állítod, hogy nem, a világ nyelvészei meg azt hogy igen, és én inkább nekik hiszek :)

[link]


És a finnugorok nem néhány kósza halászó-vadászó törzs akik északra tántorogtak, azok a legközelebbi rokonaink, a hantik meg manysik, akik a tatárok és oroszok elől az Urálon túlra, Szibériába menekültek. A többiek földművelők voltak, akárcsak a szlávok. Anno a mai Oroszország egész európai területét finnugorok lakták, Moszkvát (pontosabban a helyét) is, ugyan nem mértem meg, de legalább akkora területet mint maguk a szkíták.

[link]

2013. dec. 12. 15:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/36 A kérdező kommentje:

Csak, hogy tudd:

A szkíta=a szakával. Így már teljesen másképp fest minden ugye?

2013. dec. 12. 16:33
 25/36 A kérdező kommentje:

"És a finnugorok nem néhány kósza halászó-vadászó törzs akik északra tántorogtak, azok a legközelebbi rokonaink, a hantik meg manysik, akik a tatárok és oroszok elől az Urálon túlra, Szibériába menekültek."


Semmiféle genetikai kapcsolatunk nincs ezekkel a népekkel.(friss legújabb kutatások bizonyítják). Mondáink, népmeséink, nem említenek semmiféle finnugor népet, a magyar szájhagyomány nem ismer ilyet, de még csak utalások sincsenek egy ilyen együttélésre.

Semmi nem említi kiszakadásunkat a finn-ugor vagy ugor ősnépből, ha lett volna ilyen esemény, kiszakadás, délebbre költözés biztosan megőrizte volna a szájhagyomány.


Egy újabb tény: a finn-ugor népek nem ismerik a vérszerződés , soha nem kötöttek szerződést így.

A pusztai népek ismerték a vérszerződést, kultúrájuk része volt, köztük a szkíták is vér szerződtek amit a szkítákból leszármazott népek is továbbvittek köztük pl. a hunok, avarok, és a magyarok is.


"Az ilyen típusú fogadalomtételek korabeli beszámolók szerint elterjedtnek számítottak a magyarokhoz hasonló pusztai nomád népek körében. Hérodotosz a szkítákról szóló munkájában egy hasonló szertartást ír le: „egy nagy, földből készült tálat borral megtöltenek, majd a szerződő felek, magukon tőrrel apró sebet ejtve, vérüket a borba csorgatják, ezután az elegybe handzsárt, nyílvesszőket, csatabárdot, alabárdot mártanak. Mindeközben imádságokat mondanak, végül a szerződő felek az elegyből egy-egy hajtást isznak, s így tesznek mindazok is, kik a követőik között vezérnek számítanak."


LÉNYEGES: Nem medvetáncot táncoltak az őseink, a magyarok miután beértek a Kárpát-medencébe, hanem megerősítették a Vérszerződést, a Szert, Ópusztaszer vidékén Anonymus szerint.

Ha valóban olyan jelentős lett volna a finn-ugor elem a magyarságban tehát valóban legközelebbi rokonaink lennének akkor medvetáncot jártak volna a magyarok vagy legalábbis valami hasonló szertartást kellet volna meg ejtsenek ami nagyon hasonlít az állítólagos "legközelebbi rokonainkhoz". Ebből is látszik hogy nem a finnugor elem alkotja a magyarság kultúráját, genetikai-vérségi gerincét hanem a pusztai, lovas, nomád, íjfeszítő elem.

Nem akarom megdönteni a finn-ugor nyelvelméletet, nem is kell, de ez az elmélet csak a nyelvtan szintjén állja meg a helyét, még, rokonság- vérségi származás, kulturális származás szintjén nem helytálló. Ez a nyelvrokonság, hogy mi módon jöhetett létre rejtély marad a számomra.


"A finnugor nyelvrokonság vizsgálatával, a finnugor nyelvek és az ezeket beszélő népek kultúrájának összehasonlító tanulmányozásával a finnugrisztika foglalkozik. Művelői, a finnugristák elsősorban magyar, finn és észt nyelvészek, de számos más országban is vannak finnugrista kutatók. A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos."(Wikipédia)


Ez egy lényeges mondat: "A nyelvrokonság és az egyes népek genetikai rokonsága általában eltér egymástól, a nyelv története és a nép története ritkán azonos."

Ennek a mondatnak a fényében miért is tanítanak állami pénzen hivatalosan finn-ugor ősnépet, ugor ősnépet, finnugor, ugor ősnyelvet? Mi is támasztja a alá a megalkotott nyelvészeti fa finn és ugor ágát ha soha nem is létezett egységes finnugor nyelv?


"És a finnugorok nem néhány kósza halászó-vadászó törzs akik északra tántorogtak, azok a legközelebbi rokonaink,"


Minek a fényében állítod ezt? Tárgyi bizonyíték alátámasztja? Hasonló szertartás rendszer esetleg, esetleg népmesevilág, népi legendárium alátámasztja e ezt?

2013. dec. 12. 17:55
 26/36 A kérdező kommentje:

"Anno a mai Oroszország egész európai területét finnugorok lakták, Moszkvát (pontosabban a helyét) is, ugyan nem mértem meg, de legalább akkora területet mint maguk a szkíták."


Kor? Időpont? Írott források esetleg amik alátámasztják?

Régészeti, tárgyi leletek, amik alátámasztják ezt?

2013. dec. 12. 18:04
 27/36 A kérdező kommentje:

Itt egy érdekes előadás a szkítákról, szkíta népekről, a világukról, a tulajdonságaikról, az eszközeikről, tényekkel, régészeti leletekkel alátámasztva és jó pár a hunokra, avarokra(akik örökségüket tekintve szintén szkíta utódnépek) és a magyarságra is jellemző ugyanolyan tulajdonság, sajátosság, életvitelbeli, kulturális hasonlóság amely megegyezik vagy hasonló az ókori szkítával.

Ez az előadás példaértékű és sok mindent bemutat, megmagyaráz a szkítákkal kapcsolatban melynek fényében rengeteg mindent megérthetünk a magyarságról és őseiről a szkítákról, szkíta népekről:

http://www.youtube.com/watch?v=qG1YR5ldCZg

http://www.youtube.com/watch?v=KPrwXSdK5xY

2013. dec. 12. 19:44
 28/36 hollófernyiges ***** válasza:
35%

"A szkíta=a szakával. Így már teljesen másképp fest minden ugye?"

Benne van a wikis linkben amit küldtem :) Mit változtat ez meg?

"Semmiféle genetikai kapcsolatunk nincs ezekkel a népekkel"

Ahogyan a svédeknek sincs a perzsákkal, mégis rokon nyelvet beszélnek. Ami a pusztai kultúrát illeti, alig száz évvel a honfoglalás után nincs már vérszerződés, még száz évvel később nincsenek táltosok és a régi hit és kultúra maradványai elhussantak. Egy teljes életmód-, hit- és kultúraváltás megtörtént az elitben 100, a népben 2-300 év alatt.

"Kor? Időpont? Írott források esetleg amik alátámasztják?"

862. Nyesztor-krónika. A Moszkva melletti Rosztov a merják fővárosa volt, a közeli Muromban a muromok, Beloozeróban a vészek törzse lakott, mind finnugorok. Moszkvát meg ugye csak 300 évvel később alapítják meg.

Azt hogy a szibériai rénszarvasvadász hantik-manysik korábban délen éltek, azt László Gyulánál olvastam "A honfoglaló magyar nép életé"ben, bizonyíték rá, hogy a mondáikban, hagyományaikban lovak vannak, amit most már nem tartanak. A nyelvrokonságunkhoz pedig elég ennyi:

http://www.youtube.com/watch?v=E9tG34YOMvw

2013. dec. 12. 20:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 29/36 A kérdező kommentje:

"Azt hogy a szibériai rénszarvasvadász hantik-manysik korábban délen éltek, azt László Gyulánál olvastam "A honfoglaló magyar nép életé"ben, bizonyíték rá, hogy a mondáikban, hagyományaikban lovak vannak, amit most már nem tartanak."


Látod, te magad írod, hogy olvastad, hogy valaha délebre éltek a hantik és a manysik is és a hagyományaikban a mondáikban lovak jelennek meg, akárcsak a szkíta, lovas nomád népeknél ahol kiemelt szerep jut a lovak számára a hagyományvilágban.

Ez mit feltételez? Azt, hogy valaha a hanti és a manysik lovas nomád, szkíta típusú népek közelében éltek és ennek az egymás mellet élésnek a hagyatéka a lovak megjelenése a hagyományban. Egy egymásmellet élés során érintkeznek egymással az emberek, kultúrát közvetítenek, kultúrát vesznek át - adnak át, utaznak, dolgoznak, vándorolnak, egymás területén, kereskednek egymással tehát valahogy kommunikálniuk kell, ezért óhatatlanul átadódnak, átvevődnek szavak, nyelvtani szerkezetek, innen származik a nyelvrokonságunk ezekkel a népekkel és minden bizonnyal a szkíta, lovas nomád nyelvek hatottak a legerősebben a hantira és a manysira mivel szomszédságban éltek, és nem a szláv nyelvek. A szláv nyelv sokkal később jelenik meg ezen a területen.


Ez megmagyarázza, hogy miért nincs genetikai rokonságunk ezekkel a népekkel, és meg magyarázza, hogyan jött létre a nyelvrokonságunk.

Köszönöm szépen.


Ha nyelvi szempontból jelenleg nem is (még nem rendelkezünk tiszta teljes képpel a szkíták nyelvét illetően, feltételezik csak, hogy iráni nyelvűek voltak, de azt megállapították, hogy nyelvük a ragozó nyelvek típusához tartozott, akárcsak a mai magyar vagy a finnugor nyelvcsaládba tartozó egyes nyelvek és más nyelvek.) de kultúrtörténeti szempontból ókori őseink minden kétséget kizáróan a lovas íjfeszítő ókori Szkíta népek leszármazottai voltak.

2013. dec. 12. 22:53
 30/36 A kérdező kommentje:

László Gyula elgondolása a finnugor nyelvi jelenség kialakulásáról:

http://www.youtube.com/watch?v=tf_dqdRlZSU

2013. dec. 12. 23:18
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!