Azért kell segíteni a devizahiteleseken, nehogy hajléktalanná váljanak?
Nem tudom mi ez a sírás-rivás, nekem a húgom beperelte a bankot, elmentek a tárgyalásra és ott csak hebbeget-habbogott a bank. 6 hónappal később kb. egy hete meg felhívták őket, hogy egyezenek meg peren kívül. Kb. 10 millióval kell kevesebbet fizetni. Akkor most?
Ha jót akarsz magadnak pereld be a bankot. A fidesz csak azért húzogatja, a mézesmadzagot, mert ha 1 hónap alatt 100 ezer devizahitels beadná a pert, akkor a bíroságok lelenénnek terhelve jó pár évre. Megbénulna az összes bíróság.
PERELJETEK!!!
A "jólkereső" alsó középosztályt fenyegeti a devizatitelek miatt a lecsúszás veszélye ezért kell mindenáron őket kisegíteni.Ez van emögött,nem más.A jó jövedelem ellenére emiatt elszegényedhetnek ezek a családok.
Rendszeresen betenni egy bankba 120-140 ezer forintot havonta,adózott jövedelemből nem egyszerű.Emelett még élni
is kell.És ez a gond..ezzel sokan nem számoltak.
Valójában össze-vissza ítéletek születtek eddig. Nem véletlen,hogy a kúriát kérték fel most már,hogy egységesítsék az ez ügyben hozott döntéseket.Elég érthetetlen lehet a dolog,ha a szakma számára is ennyire előreláthatatlan az egésznek a végkifejlete.
Persze perelni azt lehet,de annak a költségeit,azt ki fogja állni,mert valakinek ezt is ki kell fizetni.
Gondolom a vesztes fizet...mint mindíg.
Azért kell segíteni őket, mert sok devizahitelesnek a jogérvényesítő képessége csekély, így a dörzsölt minden hájjal megkent bankárok kifosztják őket.
Igen, akár hajléktalanokká is válhatnak.
Én elolvastam két vesztes pert, és még több nyertes per indoklását.
Vesztes perek:
1. Uzsorázás miatt támadta a szerződést, de elmulasztotta bizonyítani, hogy a rászorultságáról tudott a bank.
2. Egyik bíró a Hpt. 213. (1) c) pontja alapján elutasította az árfolyamrés feltüntetésének hiánya miatti semmisséget. A bíró taxatív felsorolásnak gondolta a (kamatokat, járulékokat).
Másodfokon, már a Hpt. 213. (1) c)pontja alapján is semmis lett a szerződés.
Nyertes perek:
A teljesség igénye nélkül leginkább azért támadhatók a szerződések, mert a bankok kikötötték a szerződésben a hiteldíj emelésének egyoldalú módosítását, de az arra okot adó feltételeket nem tárgyalták meg az ügyfelekkel kellő alapossággal. Például nem derül ki, hogy 1 százalékos jegybanki kamat emelkedés hány százalékponttal változtatja meg az ügyleti kamatot. Gyakorlati példa, hogy a CHF LIBOR csökkenése az ügyleti kamat emelkedését okozza.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a bankok biankó szerződéseket kötöttek az ügyfelekkel. Saját hatáskörben kontroll nélkül emelik a kamatot, akár a csillagos égig.
Előkerült szabályok a teljesség igénye nélkül:
Ptk. 523. § (1), Ptk. 261. §, Hpt. 2. számú melléklet, Hpt. 213. § (1) bek., Hpt. 210. (2)-(3) bek. illetve 2009. évi CLXII. tv. 16. § 7. 14. pontja. Ptk. 217.(1) bek, 2/2012 PK vélemény 6. pontja, Ptk. 239/A (1)
1. Azért, hogy munkájukkal ne a német, vagy angol GDP-t növeljék -már több százezer szorgalmasan dolgozó Magyar ember elvándorolt-.
2. Azért, hogy a lecsúszott családok gyermekei ne az állam terhén nevelkedjenek.
3. Azért, hogy az itthon maradottak ne kényszerüljenek fekete munkára. A hivatalos bér nagy részét ugyanis folyamatosan elviszi a végrehajtó. A fennmaradó rész pedig az éhen halásra, de még egy valamire való kötélre is kevés.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!