A baloldali ideológiának muszáj mindenféleképpen internacionalistának lennie?

Az internacionalizmus lényege:

A külföldi tőkés kizsákmányolja a magyar munkást.

A külföldi tőkés kizsákmányolja a külföldi munkást is.

A magyar tőkés kizsákmányolja a magyar munkást.

A magyar tőkés kizsákmányolja a külföldi munkást is.

Következtetés: A tőke nemzetiségtől teljesen függetlenül kizsákmányolja a munkásokat. A társadalmi nyomor nem nemzeti kérdés!! Tehát, akik magyarkodnak, nacionalistáskodnak, azoknak fogalmuk sincs a javak elosztásáról, az államok működéséről, a világgazdaságról, a rendszerről, amelyben élnek.

Az internacionalizmus azt jelenti, amikor a világ munkásosztálya egységesen fellép a kizsákmányolás vagy bármilyen elnyomás ellen.

Igazad van, a jelenlegi baloldal Magyarországon nem baloldal, kivéve az Európai Baloldal - Munkáspárt 2006, Szocdemek és esetleg az MSZP balszárnya (mert olyan is van, nemcsak neoliberális).

Biológiailag pedig NINCS olyan, hogy nemzet. Minden ember testvér (pontosabban rokon), ez tény (tanulmányozd a mitokondriális DNS-t, Éva-elmélet).

A nemzeti különbségeket a nagytőke gerjeszti, hogy feszültséget keltsen, és elterelje a figyelmet a problémák valódi okáról (magyarul a zsidókat hibáztasd a tőkések helyett). Ez a nacionalizmus burzsoá formája. Létezik persze helyes nacionalizmus, lásd a gyarmati népek felszabadító, marxista (vagy ahhoz erősen közeli) mozgalmait, akik nemzeti felszabadító harcot vívtak (Viet-Kong, MPLA (Angola), EZLN Mexikó), FSLN (Nicaragua), FLN (Algéria), FMLN (Salvador), Frelimo (Mozambik), PAIGC (Bissau-Guinea), stb stb....

Az internacionalizmus nem a járható irány, bármennyire is kecsegtető a dolog, de mindig is utópia marad. Soha nem születhet olyan ember, aki egy internacionális birodalom élén ne korrumpálódna el, hisz kis országunk vezetői is elkorrumpálódnak ilyen kis léptékekben.

A nemzet igenis kódolva van biológiailag, és igen, nyugodtan vizsgáld meg a mitokondriális DNS-t, Y kromoszóma markereket és minden ilyen varázslatot: egy nemzethez tartozó emberek természetesen szorossabb rokonsági fokon vannak más nemzetekhez képest.

Más kérdés, hogy a tőkének jól jön ez a széthúzás és pluszba gerjeszti is, de az ember sajnos természeténél fogva klikkesedésre hajlik.

Márpedig klikkesedéssel, korrupcióval csak ilyen féllábú kommunizmust lehet építeni, amit láthattunk, tapasztalhattunk már és látunk manapság is.

Hogy mi a járható út? Szerintem nincs járható út... Amíg ember van, addig lesz háború is :(

Legfeljebb akkor lehetne "ránk erőltetni" a nyugalmat, ha valami istenszerű, örökéletű, mindenható lény vezetne minket, de ilyen még nem született :D

A nacionalizmus klasszikusan egy elitista elképzelés Magyarországon.

Etnikai, kulturális széttagoltság bizonyos szintig mindig is volt az európai társadalmakban, hiszen a nyelv az emberi gondolkodás alapja. Ennek vannak negatív és pozitív oldalai is. Amennyiben gyors vándorlási, alkalmazkodási képességgel párosul, a nyelvi sokszínűség például pozitív is tud lenni.

A nacionalizmus eszméje azonban Magyarországon, és sok más európai országban az elit által honosodott meg. A lényege, hogy részben az oligarchia, de legfőképp a vérségi nemzetség, uralkodói, nemesi családok, földet kapott vitézek, stb. tulajdona az ország, és mint "jó gazda" tulajdonukat, erős kézzel védelmezik. A jószágra, mely az ország szó második felét képezi (az első fele az úr) a nacionalizmus nem vonatkozott ebben a formájában, hiszen a jószág, vagyis a dolgozó paraszti népréteg a tulajdon részét képezte.

A francia forradalom nacionalista eszményei a nép (vagy mások szerint csőcselék) uralmát ismerték el, vagyis a jószág tulajdonává vált az ország, az úr pedig megszűnt, hiszen a kiváltságokat eltörölték. Ez a fajta nacionalizmus tehát az utca népének is járt, azonban ezt a gyors változást, 180°-os fordulatot nem sikerült gyorsan megszilárdítani, tehát ismét az elitista rendszer valósult meg, lassú, de biztos átmenettel. Így lett először Franciaországban, majd évszázados lemaradással, de Magyarországon is ismert az utca népe előtt a nacionalista eszme.

Az internacionalizmusban nem a nyelvi, kulturális széttagoltság szétzúzása a pozitív, sőt, ez nem is volna helyes internacionalizmus. Ez a nemzet nélküliség eszméje lenne (bár annak is vannak pozitív értékei, mint ahogyan hátrányai is). Bizonyíthatóan intelligensebb az az ember, aki sok nyelvet beszél, hiszen a nyelv a gondolkodás legfőbb meghatározója. Ha csak egy nyelvet beszél az ember, akkor korlátozva van egy szűk körre, egy csoportra az hogy kikkel beszélhet. Azonban ha több nyelvet is beszél, szélesebb körben tud eszmét cserélni, illetve a különböző gondolkodási rendszerek megismerése által a személyisége is kiszélesedik. Gondoljunk csak arra például, hogy a számokra, színekre, hangokra, stb. az egyes nyelvek teljesen máshogy gondolnak. Ha már ezek az alapok teljesen mások, mennyire más lehet a gondolkodás! Ezért pozitív eszme az internacionalizmus, amennyiben a határokat gyengíti, de nem a nyelvek kultúráját.

A monokulturális internacionalizmus, mint ahogyan egyébként minden monokultúra komoly veszélyeket rejt magában. Tehát függetlenül attól, hogy bal vagy jobboldali kötődésű az ember, ha tanult, széles érdeklődésű, a multikulturális internacionalizmust mindenképp támogatnia kell, ha demokratikus rendszerben gondolkozik. Azoknak, akik zsarnoki rendszerben gondolkoznak, amennyiben tanultak és műveltek, mindenképpen a monokultúra a jó választás, mert a zsarnokság alapja a kirekesztés. Én azonban úgy vélem, zsarnoki módon gondolkozni éretlen és gyerekes.