Mi magyarok, miért gondoljuk magunkról hogy mi sz@rtuk a spanyol viaszt?

"Persze ilyenkor a zsidó feltalálók egyből magyarok, mi?!"

Egy rasszista szemét vagy.

"A történelmet a legfontosabb tantárgynak tartom. Persze elfogult lehetek, hiszen történelemtanár vagyok. Elnézést kérek ezúton minden kedves pedagógustól, aki nem történelmet tanít, de én mégis úgy gondolom, hogy saját tudományom első az egyenlők között. Aki a matematikát jól megtanulja, abból jó mérnök lesz, aki a biológiát, az jó orvos, de akinek megtanítják az igaz magyar történelmet, abból tisztességes magyar ember válik. Arra pedig most nagy szükség lenne. Ráadásul a világon szinte minden ország ismeri és felhasználja a történelemtanítás eme identitásképző erejét. Van, akik még hazudnak is érte. Mint például azok a nemzetek, amelyek dicső történelem híján hamisítanak maguknak egyet. Nekünk azonban elég volna az igazságot átadni.

Bizonyára mindenki ismeri az érzést négyévente, amikor az olimpiákon felhúzzák a magyar lobogót, és a világ a mi himnuszunkat hallgatja. Az ember beleborzong a büszkeségbe, megkönnyezi a magyar sikert, és legszívesebben az utcára futna, hogy tömegbe verődve öleljen magához minden magyart. Micsoda energiákat képes felszabadítani a nemzeti büszkeség?! Most gondoljunk bele abba, hogy más országokban ezt az érzést az emberek nap, mint nap átélik.

Hogyan nő fel egy szlovák, egy román, egy cseh, egy lengyel, egy szerb vagy egy horvát? A családjában, az óvodában, az iskolában, a templomban, a munkahelyen, a médiában, a piacon, az utcán és mindenhol azt hallja: „Fiam, te szlovák vagy! Szlováknak lenni a földön a leggyönyörűbb dolog. Adj hálát az Istennek, hogy szlovák lehetsz, légy mindig méltó a hazádhoz és add tovább értékeidet!” Mit hallanak a mi gyermekeink: „Fiam, te magyar vagy. Egy kicsi, bűnös és vesztes nép kölyke. Szégyelld magad! Lehet, hogy ez az ország Magyarország, de törődj bele, hogy te itt magyarként mindig csak második leszel, ha nem a harmadik.”

Az orvostudomány egyik ősi felismerése, hogy az, akiben a lélek megbetegszik, annak előbb-utóbb a teste is odavan. Ez történik a magyar társadalommal. Mérgezik a lelkét, hogy a teste is legyengüljön. Hogy elveszítse önvédelmi erejét. Csodálkozunk ezután, hogy évente egy kisvárosnyi magyar tűnik el a csonka-országban? Hogy világelsők vagyunk mindenben, ami rossz – depresszió, alkoholizmus, dohányzás, szívroham, agyvérzés, rák, öngyilkosság? Hogy nem látunk az utcán boldog, harmonikus arcokat, csak megnyomorított, keserű és kiégett páriákat? Talán mi hitványabbak lennénk, mint bármely más nemzet a világban? Nem hinném.

Ez az ország valódi problémája. A gazdasági válság, a közbiztonság szétesése, a mezőgazdaság felszámolása, a hazai vállalkozások haláltusája, a munkavállalók megnyomorított helyzete, a föld, a víz és az energiahordozóink kiszolgáltatott állapota, a multinacionális tőke és a bankok szabadrablása, a falvak eltűnése, a népességfogyás és az összes többi problémánk csupán mind-mind okozatok. Az ok, a valódi ok a nemzettudat szétverése. Az, hogy a Habsburgok elhazudták az eredetünket, a nagyhatalmak szétszabdalták Trianonban a nemzetünket, a kommunisták eltüntették a társadalmi elitet, az embereket pedig leszoktatták a közügyekről és a magyarságról, és végül az elmúlt húsz év. Az az időszak, amely a média, az oktatás és a kultúra normális esetben éltető patakjait mérgezte meg. Gyermekeink és mi magunk is nap, mint nap mérgezett vizet iszunk, amelyben győzikék, spirók, kertészek, hetihetesnek és egyéb baktériumok úszkálnak.

Különösen veszélyes ez a felnövekvő generációk számára. A tiszta lapot jelentők, akik azt hiszik valósnak, amit először és a legtöbbször hallanak. Ha sokat hallják, hogy nekik nincs mire büszkének lenniük, akkor ezt egy olyan kényszerzubbonynak szokják meg, amellyel kötelező módon együtt kell élniük. Ezért a Jobbik számára, ha valami életbevágóan fontos, ha van missziónk a nemzet számára, akkor az az, hogy ezt a kényszerzubbonyt leszaggassuk a nemzet testéről. Akár tűzön és vízen, falakon és hegyeken is át kell mennünk a nemzettudat visszaadásáért. Mert ez a dominó első darabja. Aki ezt meglöki, az az egész dominósort végigfuttatja. Ha valaki képes lesz újra büszkeséget adni a magyarnak, az szinte mindent megoldott. Nem azt mondom, hogy az összes problémánk magától fog megoldódni, dehogy. Viszont minden könnyebb lesz és egyszerűbb, hiszen akkor nem eltunyult és reménytelen milliók néznek szembe bambán a tornyosuló gondokkal, hanem bátor, erős és büszke nemzet akarja majd megoldani a problémáit.

Olyan országban akarunk hát élni, ahol mi és a gyermekeink a családban, az óvodában, az iskolában, a templomban, a munkahelyen, a médiában, a piacon, az utcán és mindenhol azt halljuk: „Fiam, te magyar vagy. Magyarnak lenni a földön a leggyönyörűbb dolog. Adj hálát a Jóistennek, hogy magyar lehetsz, mert ez a legnagyobb ajándék neked. Gondolj mindig arra, hogy az ereidben folyik Attilának, Árpádnak, Szent Lászlónak, Hunyadinak, Bocskainak, Rákóczinak, Petőfinek, Horthynak és Pongrátz Gergelynek a vére. Különleges vagy. Légy mindig méltó hozzájuk és add tovább értékeidet gyermekeidnek!”

Nem akarunk hát sokat. Csak ennyit kér a Jobbik. Nem többet, de egy milliméterrel sem kevesebbet. Ha majd ezt elértük, akkor egy szusszanatnyi szünetet tarthatunk. De addig a Jobbiknak nincs megállása egy percre sem, nincs pihenő, nincs megállás, csak erőltetett menet. A tét ugyanis a lét. Június 7-én meg kell tegyük az első lépést!"

Vona Gábor

Ha szerinted a magyarok büszkék magukra, akkor nézd meg pl. a franciákat... Értelmesebbnek nézel ki az átlagnál, jobban tennéd ha nem hangoztatnád, hogy roma vagy, miközben szapulod a Magyar nemzetet töki... Talán előtte járj utána a dolgoknak.

Egy kis válogatás, abból, hogy mit gondoltak rólunk nagy emberek:

BÖLCS LEO bizánci császár (866-911):

"A magyarok a munkát, a fáradtságot, az égető meleget, fagyot, a hideget, minden nélkülözést tűrnek. Szabadságkedvelők és pompakedvelők."

MIHÁLY SZÍRIAI PÁTRIÁRKA (1196):

"A magyarok "becsületesek, őszinték, életfenntartásukban okosak... nem szeretik a sok beszédet."

Sankt Gallen-i Évkönyvekben (895-1060) EKKEHARD írja:

"Nem emlékszem, hogy valaha is vidámabb embereket láttam volna a mi kolostorunkban, mint a magyarok. Ételt és italt ugyanis a legnagyobb bőséggel adtak..."

JULES MICHELET (1798-1874):

"A magyar nemzet a hősiesség, a lelki nagyság és a méltóság arisztokráciája. Mikor fogjuk adósságunkat ez áldott nemzet iránt leróni, mely a Nyugatot megmentette? Vajha a francia történetírás leróhatná már egyszer hálájának adóját a magyarsággal, a nemzetek hősével szemben. E nemzet hősi példájával felemel és megnemesít minket. A magyar hősiesség magas erkölcs megnyilatkozása."

G. HERRING angol, 1838-ban kiadott útirajzában írja:

"Magyarország gátja volt a török terjeszkedésnek, bölcsője az alkotmányos szabadságnak és a vallási türelemnek."

SAINT RENÉ TAILLANDIER (1817-1879):

"A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni."

TH. ROOSEVELT (1858-1919), az Egyesült Államok elnöke, 1910-ben Magyarországon tett látogatásakor kijelentette:

"Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért."

D'ANNUNZIO olasz költő 1926-ban:

"Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország."

G. FERRERO olasz történetíró (1871-?):

"Magyarország ezeréves állam, történelmi és földrajzi egység, évszázadok által összeforrasztva, és belső vonzóerők által összetartva, amit sem fegyver, sem toll máról holnapra föl nem bonthat."

I. GARVIN angol publicista 1925-ben írta:

"Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors."

ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954)

Amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta:

"Már itt vannak? magyaroknak nevezik őket!"

Most pedig azt nézd meg, hogy fogalmaznak a Magyarok... Nem ám úgy, hogy mi vagyunk a legnagyobbak...

ZRÍNYI MIKLÓS (1620-1664):

"Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók."

PETŐFI SÁNDOR (1823-1849):

"Európa színpadán mi is játszottunk, s nem volt a miénk a legkisebb szerep."

Mi az oka, hogy sok baloldali kormány, párt, a nagytőkével van fémjelezve?

Mi magyarok egy alapjában kreatív nép vagyunk, csak valahogy soha nem tudtuk kihasználni.

Ez nem is ellentétes ha úgy közelíted meg hogy, a kényszer és a tőkétlenség hozza felszínre a kreativitásunk már századok óta, és ugyan ez gátol a megvalósításban, a saját felhasználásban.

Csak nézd meg hogy a felsoroltakban mennyi a magyar inováció, a végtermékről nem is beszélve.

A mai napjainkban is van sok magyar találmány, gravitációs tömegcsökkentő berendezés, víz üzemű autó,

[link]

A kérdező talán az olyan vadhajtásokra gondolt, mint hogy a karthágóiak magyarok voltak és eredetileg "Kard hágó" volt a név, vagy, hogy a magyar a világ ősnyelve, stb.

Illetve az olyan dolgaink, mint pl. a "világhírű magyar szinkron". Ki a fene szerint, ha csak mi értjük?

Amúgy Zrínyivel értek egyet. Egy népnél se vagyunk alábbvalók.

Kedves kérdező!

Sztem nem beképzelt a magyar nép, hiszen mindenhonnan azt halljuk, hogy "mennyire szar itt élni", meg "tipikus magyar hozzáállás" és stb.

És azért élünk a múltban kb. mert akkor még nagy volt ez az ország, tudtunk eredményeket elérni minden téren viszont mostanában nem keresve sem nagyon találunk nagy eredményeket ettől az országtól. Feltételezem, hogyha lenne akkor nem a múlttal foglalkoznánk, hanem a jelenre lennénk büszkék.

Én is büszke vagyok a múltunkra, mindenkinek annak kéne lennie, de ennek csak egy másodlagos dolognak kéne lennie, ad egy lökést lelkiekben, hogy a jelenben is képesek legyünk alkotni.