Ki a hibás az ezreket érintő devizacsapda létrejöttéért és mi az orvosság erre a problémára?

Hát lehet csak én nem tudnék ennyire pengeélen táncolni, de majd 40% egyetlen törlesztőre horror. Az USA-ban, ahol az utolsó éttermi mosogatónak is van 15 vagy 30 éves jelzálog a házán úgy szokták meghatározni a maximum kérvényezhető összeget, hogy a kamattal és a csúszó inflációval sose legyen a havi fizetés 28%-nál több a havi részlet, de a 28 tényleg a legfelső határ, ideálisnak a 15-20% közöttit tartják. Mindezt úgy, hogy az összes banki eladósodás (hitelkártyák, egyéb hitelek) a jelzáloggal együtt nagyon ajánlottan maradjon a havi fizetés 36%-a alatt. Ezt hívják 28/36 rationak.

Ha szerintetek a banki hiteleken generációk óta élő amerikaiak a hülyék és csak lakáshitelre a fizetés egyharmadánál többet el lehet jó szívvel szórni, akkor hajrá, szerintem ez is csak a pénzügyi dilettancia egy jele.

7. válaszoló!

A svájci frank bedöntéséről senki sem írt előtted.

A 4. hozzászóló valószínűleg arra utalt, hogy a válságot követő években a spekulánsok Svájcba menekítették vagyonkáikat, mert nem akartak a ciprusi befektetők sorsára jutni. A te szemedben ők az okosok, a kiművelt koponyák, minden világégés túlélői.

Az én szememben ők a vérszívó élősködők, paraziták, csótányok, akiket a Svájci Jegybank is megvet, negatív kamatokkal sújtja őket, sőt a Svájci kormány is megvet, adókkal sújtja őket.

Ez a túláradó svájci befektetési kedv okozta a frank felértékelődését és egyúttal a svájci kamatok zuhanását is.

12.!

"úgy szokták meghatározni a maximum kérvényezhető összeget, hogy a kamattal és a csúszó inflációval sose legyen a havi fizetés 28%-nál több a havi részlet"

Ezt hívják prudens banki magatartásnak. Ami Magyarországon hiányzott.

Ezt hívják kockázatelemzésnek. A hitelfelvevők a folyósítási jutalékban megfizették a kockázatelemzés árát is, de az értékelést a bank titokként kezeli, még polgári perekhez sem mutatja be.

Emlékszel még a Raiffeisen reklámjára?

http://www.youtube.com/watch?v=L2SVCMUHCqc

A háttérben hadonászó kard szimbolikus jelentéssel bír.

További példa: A Versenytanács megállapítja, hogy a Raiffeisen Bank Zrt. a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására alkalmas magatartást tanúsított,...

[link]

...azt emelte ki a termékhez kapcsolódó tájékoztatásaiban, hogy a THM legalacsonyabb értéke 6,17%, mely a hirdetettől eltérően a kampányidőszak egyetlen időpontjában sem volt ténylegesen elérhető.

Megállapítható, hogy Magyarországra a csaló, megtévesztő, ügyfeleket átverő,....banki magatartás volt jellemző.

Ha valaki a fizetésének több mint 1/3-részét a lakhatásra költi az nem normális, ebben maximálisan igazat adok.

Tehát kijelenthetjük, hogy aki a válság kitörése előtt a fizetésének több mint 1/3 részét albérletre költötte, az szorult helyzetében kereste meg a bankot, abban a reményben, hogy belátható időn belül saját lakáshoz jut, és a hiteltörlesztés futamidejének lejártával mentesül a szorult helyzetétől.

Beszéljünk arról is, hogy mi az orvosság.

1. bankadó? Szerintem ez egy inkorrekt intézkedés. A szerényebb árazású tisztességes bankok csődbe mennek miatta, a tisztességtelenek túlélik. Másfelől 3 illetve 6 ezrelék adót kivetni úgy, hogy azt nem háríthatják tovább, ez valamilyen szabályt biztosan sért. Emiatt miatt az államnak helyt kell majd állnia.

2. A devizacsapda megoldásához nincs szükség állami pénzekre.

Azt viszont elvárom az államtól, hogy ne nézze széttárt kézzel a szabálytalanságokat, hanem a szabályokat tartassa be a bankokkal is, mégpedig következetesen.

Egy-egy banki szabálytalanságot 80 millió forint bírsággal nem lehet kezelni, 8 milliárd forint bírságnak talán lenne visszatartó hatása, és az átvert emberek kárpótlására is futna belőle.

Kb. 100-szabálytalanságból egyet lehet bizonyítani, ezért a bírságnak visszatartó erejűnek kell lennie.

A bankok ugyanis égbekiáltó szabálytalanságot követtek el. Megsértették a szimmetria elvét. A szimmetria elve egy devizahitel esetén azt jelenti, hogy ha a hitel CHF-árfolyamhoz kötött, akkor a kamatnak is szigorúan követni kellene a CHF bankközi (vagy jegybanki) alapkamatot.

A magyar devizahitelező bankok megsértették a szimmetria elvét (tisztelet a kivételnek), a szerződések emiatt tisztességtelenek. Polgári perben a felismeréstől számítva 1 éven belül támadhatók.

A szerződések sértik a Hpt. 213. § szabályát is (tisztelet a kivételnek). Erre a jogra alapítva az elszámolási vitát határidő nélkül lehet peres útra terelni és kérni a bíróságtól a kölcsönszerződés semmisségét.

A bíróságok (és az ügyvédek) már nagyon túlterheltek a devizahiteles ügyekkel, ezért igazán átütő segítség lenne az állam részéről, ha a bankokat kötelezné az alábbi megoldások valamelyikére:

1. verzió - A felvett hitel forintosítása a bank a felvételkori árfolyamon (nem 180 Ft-on) és a kamat rögzítése a BUBOR-hoz (vagy jegybanki alapkamathoz).

2. verzió - Megmarad a deviza elszámolás pl. CHF, de a kamat szigorúan a CHF LIBOR-t követi visszamenőleg a hitel felvételének időpontjáig újraszámolva.

Fontos felismerni, hogy a CHF LIBOR a gazdasági válság óta csökkent. Ez kamat csökkenést jelent amely bizonyos mértékig ellensúlyozza a CHF árfolyamának erősödésére ható befektetési kedvet, vagy más néven spekulációt.

Megjegyzem, hogy már több bírósági ítéletben, amikor a bíró kimondta egy-egy kölcsönszerződés semmisségét. Az ítéletek alapján a forintban folyósított (bár deviza nyilvántartású) hitel sorsa az lett, hogy az igazolhatóan forintban kifizetett összeg jegybanki alapkamattal került elszámolásra.

A bank tehát elveszítette a jogát a különféle jutalékok és marzs felszámítására.

Elég szerény büntetés ez egy olyan komoly vétségért, aminek következtében családok hullottak szét és kerültek anyagilag lehetetlen helyzetbe.

A történetnek azonban itt még nincs vége, mert a hitel károsultak tévedésbe lettek ejtve, vagy tévedésben vannak tartva, melynek célja a bankok jelentős mértékű anyagi haszonszerzése, a hitelfelvevők megkárosítása. Felmerül a gyanú, hogy a csalás bűntettének minden egyes tényállási elemét kimerítették a devizahiteles szerződések (tisztelet a kivételnek). A büntetőjogi felelősség az ügyben érintett bankok vezetőit terheli, szerintem. Bár lehet, hogy a takarító személyzetet fogja magára vállalni.

Ezt érdemes meghallgatni:

[link]

Az hitel-károsultak összefogása is egyfajta megoldás.

http://www.youtube.com/watch?v=aimUUbA2Yl4

Megjegyzés: A család, akit ki szerettek volna lakoltatni, ma is saját lakásában lakik.

Az ügyüket sikerült jogi útra terelni, és a végrehajtási eljárást felfüggeszteni.

Legjobb tudomásom szerint, az OTP 3 havi befizetést elmulasztott továbbítani a lakáskassza számlára, így a szerződés felbontásra került, tehát a család önhibáján kívül a bank mulasztása miatt került kiszolgáltatott helyzetbe.

http://www.youtube.com/watch?v=aimUUbA2Yl4

12:10 percnél kezdődik az összefoglaló.