Milyen folyamatok, milyen hibás politikai döntések degradálták le a magyar mezőgazdaságot a rendszerváltás után?
A legelterjedtebb dolgokkal tisztában vagyok, hogy nagyon sok vállalatot külföldi és magánkézbe adtak, ezért azokból már nincs bevétel. Az EU-hoz való csatlakozás által pedig be vagyunk korlátozva, meg van határozva, hogy mennyit termelhetünk és ebből mennyi kerülhet kivitelre.
Szeretnék majd mezőgazdasággal foglalkozni, és szeretnék részletesebben, világosabban mögé látni annak a folyamatnak, ami a rendszerváltás óta történt.
Ha bármelyikőtök rááldozná az idejét, hogy ezt leírja nekem, vagy akár arra, hogy belinkel egy tanulmányt, vagy bármit a témában, azt nagyon megköszönném!
Érdekel minden, hogy miket adtak el, ami régen a miénk volt, hogy kiknek a nevéhez kötődik, stb.
Előre is köszönöm!
a régi komcsi téeszvezetők minden közvagyont, termelő eszközt, a jobb termőterületeket átjátszották maguknak privátba
lásd Gráf József szoci seg.gnyalót!
Nézd. Valahol itt kezdődött a nagy lerombolás!
Kőrösi jól megfogalmazza a tényeket.
http://www.youtube.com/watch?v=Ru8CFl6MGmk
Érdemes a sorozatot végig nézni, mert sok sok mindenre választ ad.
Aztán a Kőrösi féléktől szabadult meg a rendszer.
Egy pld.
Megszűnt a magyar papír ipar.
Ennek látszólag semmi köze a mezőgazdasághoz.
Csak hogy a burgonyából nyerik a keményítőt és marad a burgonya pép mint melléktermék, ami No1 takarmány.
A németek mint veszélyes hulladékot kezelve euro milliókat húznak le mint támogatást és közben olcsó tápokat gyártanak belőle.
De ezen az elven az összes ipari növények leépítése a jellemző. Növényi olaj, a napraforgó pogácsa, cukor, a répa szelet stb. Nem csak a mezőgazdaságot vágták vele agyon, hanem az állattenyésztést és a feldolgozó ipart is.
Ezek így összesen ölnek minket.
Szisztematikusan kivitelezték tudván a magyar tőkeszegény állapotokat és a kvótarendszer gyengeségeit ismerve.
De az ipart is hasonlóan ölték meg.
Soha nem élből mentek neki, hanem a szinergikus kapcsolatok felszámolva előbb veszteségessé tették, vagy a fő nyereséget hozó egységet privatizálták, aztán a többi már gyerekjáték volt.
Hogy versenyezhetnénk mi a szlovák autógyártás háttériparával mikor nálunk minden fémipari tevékenységet kiirtottak a neoliberális doktrinákat kihasználva.
Náluk meg ugye erről szó sem lehetett!
Sok sok üzletág, sőt a nagy része az elprivatizáltaknak nem volt veszteséges, egyszerűen a KGST piacainak megszűnése miatt kellett volna egy kis átállási idő.
Na ezeknek a dolgoknak isszuk ma a levét.
Éltem, és dolgoztam a mezőgazdaságban, a hetvenes évek végétől.
Ne mondható, hogy a szoci érában jól működött a rendszer,(sőt!) de működött. Termeltünk belföldre, exportáltunk nyugatra, a hulladék pedig a "nagy testvér" táborában csereberélődött.(a cserearányokra különböző elméletek voltak, ebbe most ne menjünk bele)
5-30 ezer hektáros gazdaságok (TSZ, ÁG) működtek, ennél a volumennél már lehetett értelmes beruházásokat, gépesítést végezni. Tudta mindenki, hogy abban a formában a működés hosszú távon életképtelen lesz, de mesterségesen életben tartották.
Valószínűleg a tulajdonosi szemlélet megerősítése lett volna a megoldás, ami a nyolcvanas évek legvégén el is indult az önelszámoló ágazatok, a "gebines" rendszerű gépüzemeltetések beindításával.
Ekkor beütött az ún. rendszerváltás.
Ránk szakadt egy eddig ismeretlen demokrácia, amivel ez az ágazat (sem) tudott mit kezdeni.
Antall mesterék Torgyánnal karöltve, megkezdték a (valamilyen szinten) működő rendszert szétzilálni, természetesen ideológiai, és nem gazdasági alapon, anélkül, hogy látták volna: hogyan tovább?
Jöttek a hirtelen öntudatossá váló, tehénsz@rt sose látott, minden hozzáértést, és eszközt nélkülöző emberkék, jelentkezve "őseik földjéért". Természetesen ezek nagy százaléka nem dolgozni akart a földeken, hanem földesúr lenni, mert azt látta a Jávor Pál filmeken, hogy micsoda úri passzió ez.
Ezzel megkezdődött a gondosan megásott sír behantolása.
A nagy táblákat szétmérték, a telepeket szétosztották, a szövetkezetekben megindult a szabad rablás, mindenki próbálta vinni a vihetőt, bagóért.
Természetesen a maradék széthordásában, a későbbi hatalom gyakorlói is jeleskedtek, jeleskednek ma is.
Nézz szét az egykor virágzó magyar határban!
Elgazosodott nadrágszíjparcellák, 50 éves MTZ-k, (vagy még rosszabb a 21 hektáros "birtokra" hitelből vásárolt 300 lóerős New Holland traktor), szétrombolt telepek, és hagy ne soroljam. Vérzik a szívem értük.
A megoldás?
Töredelmesen bevallom, jelen helyzetben fogalmam sincs.
Ha mégis mondani kellene valamit, talán újra valamilyen szövetkezés, szakcsoporti rendszer, vagy ilyesmi lehetne az indulás alapja, talán a valamikori gépállomási rendszer finomított változatával.
Mindenképpen az alapoknál kellene, teljesen a nulláról kezdeni. Közgazdászok szerint a magyar mezőgazdaság csak kis részét adta/adja a nemzeti összterméknek, de ha ez igaz is, mindenképpen jobb megoldás,mint a kényszermunka, vagy az ész nélküli segélyezés.
Nagyon köszönöm a válaszokat!
Megnéztem a linkelt dokumentumfilm majdnem minden részét, tényleg erre volt szükségem, pont erre voltam kíváncsi! Meg fogom nézni a 2. DVD-t is.
"Szocialista bértroll..."
Mondjuk finoman, hogy ez orbitális baromság.
Egyszerűen leírtam a véleményem, mert mint jeleztem több mint egy évtizeden át éltem a mezőgazdaságban. Igyekeztem tárgyilagos maradni, megemlíteni a hibáit, erényeit is.
Talán akkor lett volna számodra kedves a kommentem,(de nem törekedtem erre, sőt, most sem törekszem), ha ostorozva a múltat, domborítom a mai hatalom nem létező erényeit ez ügyben.
Ne várd ezt tőlem.
Mégegyszer hangsúlyozom, én benne éltem, a bőrömön, a pénztárcámon, az életminőségemen tapasztaltam meg ezt az időszakot, nem nagyapám mesélte, és nem OV mondta.
Szép napot!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!