Erről mi a véleményetek?

A Heti Válasz nem hiteles hírforrás.

Mértékadó szakértőknek nem ez a véleménye.

Minden szerződés más, és külön kell megvizsgálni.

Inkább arról van szó, hogy azok a társaságok, akik felvállalják 1-200.000.- Ftért a devizahitelesek képviseletét, megakarnak gazdagodni rajtuk. Ha nem nyernek, vagy perre sem vihetik a szerződést, akkor majd megvigasztalják az ügyfeleket, hogy az ő szerződésük nem perelhető.

Nem múlt csütörtök óta, hanem alapból semmis minden deviza-hitelszerződés, ha a Kúria álláspontját vesszük alapul.

Azonban egy konkrét ítélet mások hasonló ügyeire gyakorlatilag semmilyen hatással nincs. Mindenkinek ugyanúgy bírósághoz kellene fordulnia, hogy kimondásra kerüljön az adott szerződés semmissége (feltéve, hogy a bank nem ismeri el magától, de nem fogja). A bíróság valószínűleg a Kúria álláspontját fogadná el, azaz kijelentené, hogy semmis, de orvosolható szerződésről van szó és kötelezné a bankot, hogy az árfolyamrés változása miatt jelentkező többletbefizetést adja vissza az adósnak.

Ezután a szerződés érvényes lenne, a pénzösszeg pedig az említett többlet összegével csökkenne.

Fidesz nem fog idén kiállni a deviza hitelesek mellett, az majd a következő ciklus első intézkedése lesz.

Ha kiállna, akkor nemzetközi összefogással újra szoci-liberális kormányt kellene végig szenvednünk.

Szerinted ha igaz lenne, nem harsogná a király média minden egyes pártkatonája telitorokból, hogy összezúzta a bankokat és megvédte az embereket a kizsákmányolástól a nemzeti együttműködés kormánya?

Nem semmis még az a szerződés sem, amivel kapcsolatban a Kúria ítéletet hozott, csupán megígértette azzal az egy bankkal, hogy módosítja a szerződést és a jövőben is feltünteti az árfolyamrést.

A további tárgyalásokat nem befolyásolja az ítélet, mivel a kontinentális, római jogon alapuló jogrendszer nem ismeri a precedenseket.

Az indoklásban lehet rá hivatkozni, de az ügyet érdemben nem befolyásolhatja maga a precedens.

"Érdekes lenne(már ha igaz) hogy a bankoknak is kellene fizetni!"

Ha semmissé is nyilvánította volna a Kúria akkor a szerződés előtti állapotot kell visszaállítani. Vagyis az ügyfeleknek nincsen ingatlanja, de a banknak van egy csinos rakás pénze. Vagy ezt a csinos rakás pénzt kell 15 napon belül felköhögnie, mert ennyi időt hagy a jog a szerződés előtti állapotok visszaállítására, vagy a bank viheti a házat. Aki erre képes volt az a végtörlesztéssel már kihúzta magát a szarból. A mostani hitelesek erre már nem képesek.

Újabb hitelt nem köteles a bank nyújtani egyrészt az ügyfelek többségét úgy elkaszálnák egy hitelelbíráson, mint ahogy annak a rendje, mivel ezt se tudná a többség fizetni, az állam újból beavatkozna, .

"Valamiért olyannak érzem a hitelt mint a racsni: csak 1 irányba mozog. Jó pár ismerősöm van aki azt vallja ha 1x visszafizeti akkor még a tájékára sem megy. Nem lenne jobb nekik ha folyamatosan lenne bevétel,nem pedig hogy nagyon sok majd elvesztik az ügyfeleiket?"

Viszont ha a bank bevételeit szociális indokokból folyamatosan megnyirbálja a kormány, akkor egyszerűen nem fogják a lakosságot hitelezni, mert csak az ablakon kidobott pénz, ami a hitelesek és állambácsi zsebében landol.

A vállalati szektort meg az alacsony marzsok miatt és a magas bedőlési kockázat miatt szintén nem éri meg tápolni a KKV szektort.

Nagyon nehéz jogszerű és helyes döntést hoznia az államnak és a Kúriának egy olyan helyzetben ahol mindenki (az állam, a hitelesek, a bankok) nyakig sáros és súlyos részigazságok birtokában van.

Kedves kérdező!

A leghitelesebb válaszért érdemes a Kúria weboldalán elolvasni a konkrét ítéletet!

Az valóban arról szól, hogy a szerződés semmis és a bíróság előtt 2 út állt. Vagy semmisnek hagyja és visszaállíttatja az eredeti állapotot vagy javítja, ezzel érvényessé teszi és csak a javítás előtti jogellenes állapotból származó gazdagodását adatja vissza a bankkal az adósnak.

A Kúria, mivel a szerződést az adósok is meg akarták kötni, úgy döntött, hogy az utóbbi lehetőséget választja, javította a szerződést és kötelezte az OTP-t, hogy a 2008-as árfolyamrés emelés után az emelésből származó többletbefizetést adja vissza az adósnak.

Innentől viszont a szerződés érvényes.

A Kúria logikája szerint azonban a nem orvosolt szerződések még semmisek. Aki erre hivatkozna a bankjánál az viszont valószínűleg a bankja ellenállásába ütközne és így ugyanúgy bíróságra kellene mennie. Ott valószínűleg a Kúria után ugyanígy orvosolnák a szerződést és csak az árfolyamréses többletet kapná vissza az adós.

Szerintem érdemes a banknak írni egy levelet első körben, amiben az adós ezt a többletbefizetést visszakéri a Kúria ítéletére hivatkozva, még akkor is, ha annak egyébként más ügyekre konkrét hatása nincs.