Te melyikben élnél inkább?

Attól függ, milyen diktatúra.

Ha olyan puha , lazább és nem olyan Észak-Korea féle akkor mindenképpen abban.

Ez a két opció nem igazán létezik a valóságban, ahogy az előző kolléga is elmondta, bár ő a magyarázattal adós maradt. Ezt most megadom én.

A jóléti diktatúra azért nem működhet, mert a diktatúrát a félelem mellett a pénzzel, jóléttel megvehető hűség tartja fenn. Mindkét pillér kell, az egyik hiányában előbb-utóbb kitör egy forradalom. Na, ez úgy működik, mint a középkori Európában a hűbéri lánc, csak nem földet ad a hűbérúr, hanem pénzt, pénzes pozíciókat. A legközvetlenebb híveinek sokat. A többieknek azok adnak - a magukénál jóval kevesebbet, hiszen egy részt megtartanak maguknak, a többit meg elaprózzák. Az újabbak újabb hűbéreseket fogadnak. És ennek egyszer vége. A hűbéri lánc legalján lévők már teljes nyomorban élnek. Lehetnek kivételek, például ott, ahol olaj van, ott nem feltétlenül kell a legszegényebbeknek nyomorban élniük, hiszen abból a rengeteg pénzből, ami így rendelkezésre áll, juthat tisztességes megélhetésre való a legaljának is. De egyrészt ez ideiglenes, másrészt pedig egy kiszámítható piaci környezetben még nagyobb jólét lehetne belőle, mint állami koordinációval. A kiszámíthatóság pedig nem a diktatúrák sajátja, ott bármikor bárkit elvihet a fekete autó.

A nyomorgó demokrácia pedig azért nem, mert a demokrácia és a kapitalizmus édestestvérek, kéz a kézben járnak. Mindkettőnek azonosak nagyjából a feltételei és a jellemzői, tulajdonképpen a kettő ugyanannak az érmének a két oldala: a kapitalizmus gazdasági demokrácia, a demokrácia pedig politikai kapitalizmus. A kapitalizmus pedig jólétet teremt - viszonylagos jólétet (szocializmushoz, feudalizmushoz és egyebekhez képest tagadhatatlanul, de abszolút értelemben is. Hosszú távon egy demokráciában nincs nyomor. Ha mégis, ott a demokráciával van valami gond, meg az emberekkel, akik csinálják.

Az "athéni demokrácia" diktatórikus rendszer volt. A szürakuszi hadjáratot(ami katasztrófába sodorta az egész városállamot) vagy tíz ember döntötte el, anélkül, hogy megkédezte volna a maradék 300 000. Ennyit erről.

A makedónok soha nem érnek el sikereket, ha a demokratikus görög államok tényleg demokratikusak lettek volna, és nem egymás torkát metszették volna ahol érték.

Elméleti síkon az utóbbit választanám, mert az előbbiben a diktátor és hűbéresei szabják meg, hogy meddig is élvezhetem a diktatúra kegyét, míg demokráciában, a legnagyobb nyomortelepen is megadott a lehetőség, hogy feljebb küzdjem magam és senki se nyomjon vissza.

Arról nem is beszélve, hogy még egy holmi jogokat is kapok még melléjük.

Gyakorlati szinten, ha annyi della van egy országban, hogy mindenkinek a száját be lehet tömni a roppant pazarló hűbéri láncon keresztül az az ország jó sansszal, a vezér előtti korszakban sem nyomoroghatott. Vagy ha mégis, akkor a diktatúra alatt és nem miatt fedeztek fel az országban egy új és nagy mennyiségben kitermelhető erőforrást, vagy valami spéci találmányt ötöltek ki, ami egy demokráciában is ugyanúgy létrejöhetett volna.

Persze nincs kizárva, hogy lángeleme a diktátorunk és zseniális manővereinek köszönhetően dübörög a jólét. Csak ilyet a világ még egyenlőre nem tapasztalt, mert a leendő diktátornak ebben az esetben nem kell zsenialitását holmi önkényuralom kiépítésére pazarolnia, hanem érvényesülni képes demokratikus keretek között is.

Viszont nem kell aggódni, a hívők mesekönyve szerint az Antikrisztusnak hála egy rövid ideig megtapasztalhatja az emberiség az eszményi diktatúrát, amire irtózatosan ráfizet.

Az emberiségnek egyszerűen nem kell választania a kettő között.

Az utolsó 20 év jó volt, ebben egyétértek, de azért volt sok árnyoldala is.

Viszont mindenki csencselt, és lehetett élni.

Kádár azt mondta: "mindenki lop az országban, de nem baj, mert itthon marad"

A kutyák dala

Süvölt a zivatar

A felhős ég alatt;

A tél iker fia,

Eső és hó szakad.

Mi gondunk rá? mienk

A konyha szöglete.

Kegyelmes jó urunk

Helyheztetett ide.

S gondunk ételre sincs.

Ha gazdánk jóllakék,

Marad még asztalán,

S mienk a maradék.

Az ostor, az igaz,

Hogy pattog némelykor,

És pattogása fáj,

No de: ebcsont beforr.

S harag multán urunk

Ismét magához int,

S mi nyaljuk boldogan

Kegyelmes lábait!

****************************

A farkasok dala

Süvölt a zivatar

A felhős ég alatt,

A tél iker fia,

Eső és hó szakad.

Kietlen pusztaság

Ez, amelyben lakunk;

Nincs egy bokor se', hol

Meghúzhatnók magunk.

Itt kívül a hideg,

Az éhség ott belül,

E kettős üldözőnk

Kinoz kegyetlenül;

S amott a harmadik:

A töltött fegyverek.

A fehér hóra le

Piros vérünk csepeg.

Fázunk és éhezünk

S átlőve oldalunk,

Részünk minden nyomor...

De szabadok vagyunk!

a mai gyerekeknek már nem tanítják Petőfit??