Miért nem emelik feljebb a magyar minimálbért?

A minimálbérnek nincs olyan szerepe, mint itt sokan feltételezik. És nem állapítható meg tetszőlegesen, mert valós mértéke alapvetően függ a gazdasági teljesítménytől.

A minimálbért ott és akkor vezetik be, ahol a munkaadó nem tart be bizonyos kötelezettségeket a munkavállaló felé. Jelentése az, hogy ennél kevesebbet sehol (még egyszer: sehol!!!) sem lehet fizetni teljes munkaidős munkáért. Alkalmazásának feltétele, hogy végrehajtható legyen.

Most nézzük ezt a három mondatot külön külön.

Vannak csaló, vagy trehány munkaadók, akik nem akarnak normálisan bért fizetni. Ellenük ezer eszköz létezik, büntetés, munkahely ellenőrzés, engedély visszavonás, stb., ami mind a munkavállalós sújtja elsősorban. Akkor alkalmazható, ha kevés ilyen van. Nálunk a nem fizetésnek elsősorban gazdasági okai vannak. Az előbbi eset akik az elcsalt munkabérből gazdagodnak, de nálunk a 400 ezer vállalkozásból 350 ezer vegetál, nem is képes többet fizetni. Hogy miért, arról később. Ennek pedig az állam által előidézett súlyos gazdasági aránytalanság és a rossz szerkezet az oka. Ha mondjuk 20%-kal emelnék a minimálbért, legalább 100 ezer vállalkozás megszűnne.

Ki nem fizet minimálbért se? Döntően az állam. Például a közmunkánál, és még sok más esetben. Miért fizetne a többi munkaadó, ha a legnagyobb meghágja a saját törvényeit.

A minimálbér drasztikus emelése persze egy tollvonással lehetséges, de a vállalkozások döntő része nem tudná kifizetni, nem is tenné. Kényszeríteni ekkora tömeget nem lehet, mert nincs rá eszköz. A rendőrséget kil ehet vezényelni, de - azon kívül, hogy nem ért hozzá - üres számláról nem tudnak ők se fizettetni. Maximum bezárhatnák a boltot. Az nyilván "hasznosabb" a munkavállalónak is.

A minimálbér az a legkisebb összeg, amit (alacsony értékű munkánál) még - a gazdaság működésének feltételei szerint - éppen ki lehet fizetni. Ha ennél az értéknél többet fizetnek, a gazdaság ráfizetéses, szép lassan eladósodik, azaz csődbe megy. Például, ha egy cégnél tízen dolgoznak, mind minimálbéren, akkor az a cégnek havonta 950 ezer forint. Ha az egyéb terheket is számoljuk, kb. 1,2-1,3 millió. Általában a megtermelt érték költségének fele bér fele anyag. Tehát a cégnek havonta mintegy 2 milliót kell előállítani, ami már el van adva. Ha ezt nem tudja, csődbe megy. Ma Magyarországon olyan alacsony a termelékenység, hogy a többség ezt se tudja. Az alacsonyságnak sok oka van, mindenhol más, de van néhány közös. A vállalkozási (azaz gazdasági) környezet pocsék. A termékek rossz minőségűek, mert a dolgozó nem ért az előállításukhoz, a vállalkozó meg az előállítás megszervezéséhez. A kereskedelmi infrastruktúrát az állam apránként tönkretette, a megtermelt értéket nehéz eladni. Külföldre még inkább (nem kell, vagy összevesztünk velük).

Tehát, ha gazdasági, termelékenységi, hatékonysági szempontból nézzük, feltehetően a minimálbérnek nem szabadna 50-60 ezernél többnek lenni. Persze a mostaniból sem lehet megélni, de az nem a minimálbér, hanem a gazdaságot szervezők hibája. Aki ma a minimálbérrel akar jobb megélhetést, fogalma sincs, hogy éppen tönkreteszi az országot, éppen éhezőket gyárt.

"A minimálbér az a legkisebb összeg, amit (alacsony értékű munkánál) még - a gazdaság működésének feltételei szerint - éppen ki lehet fizetni."

Nem. a minimálbér egy politikai döntés kérdése legalábbis ebben a tartományban, ahol nálunk mozog.

"Aki ma a minimálbérrel akar jobb megélhetést, fogalma sincs, hogy éppen tönkreteszi az országot, éppen éhezőket gyárt."

Erről van szó. Sokan azok közül korteskednek a minimálbér emelése mellett, akik 120 nettót keresnek, és szeretnének 250 nettót kapni, mint amit nyugaton a szakképzetlenek keresnek, habár abból meg ott nem lehet megélni. Csak annyit látnak, hogy ezek 1000, 1200 euró nettót visznek haza, de nem tudják, hogy az mire elég.

Kedves kérdező!

Azért nem, mert nem termeled meg.

Mert a közgáz az egyensúlyok "művészete" ha jól csinálják!

Nem vagyunk egy elszigetelt a belsőfogyasztásra épülő ország. Így nagyon fontos a import-export egyenlegünk, amit még az is nehezít hogy a multik hozzájárulása az egyenleghez teljesen más képet mutat a GDP ben mint a GNI ben. A legjelentősebb probléma az hogy alacsony a hozzáadott érték teremtésünk. Az az sajnos a bérekkel vagyunk képesek a tudás helyett versenyezni. Ha bezárkózott ország lennénk akik keveset importálnak akkor akár a mainak a 2× ese is lehetne. Így viszont ha emelünk a minimálon ami tolja a többit is, akkor csökken a versenyképességünk és romlik az egyenlegünk. Az az, nem vagyunk képesek az exporttal lefedni az importot. Ez megesett néhányszor és mindig az eladósodás lett a vége.

Sajnos a bérek emelkedését a globális kapitalista gazdaságszerkezetben a termelékenység és a hozzáadott érték szabja meg, és csak ezen paraméterek javulásával szinkronban lehet a reálbéreket emelni. Sajnos azt is csak úgy hogy ha 100% ban javulna a termelékenységünk és a hozzáadott értékünk, akkor is max 50-60% ban emelkedhetnének a bérek, tekintettel a duális gazdaság szerkezetünk sajátosságaira.

Egy csomóan azt hiszik, hogy a minimálnbérrel az állam mukavállalót védi, kvázi mintha az állam "rászólna" a vállalkozóra, hogy "fizesd meg rendesen azt a szegény melóst!". A valóság azonban nem ez.

Ha egy pillanatra képes lenne egy munkavállaló a vállalkozó fejével gondolkozni, akkor belátná, hogy fizetést csak a cég által megteremtett hozzáadott értékből lehet fizetni. Ez az érték pedig messze nem azonos minden munkavállalóra, és még csak nem is attól függ, hogy ki dolgozik keményebben. Ha az üzletkötő hoz nekem havi 10M forgalmat 3db telefonhívással, többet fog keresni mint a végtelenül precízen dolgozó és megbízható HR-es.

A melós annyit keres (pontosabban annyit tud magának kialkudni MAX), amennyit az adott munkaadó számára a munkája ér. Pl. képzetlen ember kevesebbet, képzett meg többet.

És itt jön a gond. A nagyon képzetlen lehet, hogy olyan kevés hozzáadott értéket teremt, hogy az nem éri el a minimálbér szintjét, ilyenkor a cég ezt a tevékenységét leépíti. Minnél magasabb a minimálbér, annál több ilyen pozíció kerül veszélybe.

Na jó te nem értesz semit kőz gazdaságboll .

Pl van egy cég 400millós profitall. Az nem azt jelentiha kétszer anyit ana mindenkinek akor csak 200millóója lene.

A vállakozások bevételeinek (az a pénz amit a szolgáltatásaiért vagy eladot termékeiér fizetnek neki) nagy részét fisza forgas a cégbe uj árú készlet alapanyagok a munkások bére stb. Egy cég nagyábol 5-10% os haszon kulcsal dolgozik tehát ha 400milló a nyeresége. akor ugy 4millárd a bevétele ebőll 3,6millárd megy visza a cégbe ij alapanyag a münkások fizetése stb.

Ha mundjuk egy kezdő mérnők kap 140ezret a cég ugy 300fizet ki őszesen rá és 160ezr meg megy az államnak a sok adó miat. van ojan hogy nettó bruó kalkulátor usd be googléba és egypár meg mondja hogy menyi fizet majd ki a cég a beirt netó őszegre vagy brútó menyi lesz a nettó. Érdemeslne megnézned.

"A minimálbér fogalma az idézet szerinti. De nálunk olyan politikai döntés eredménye, amely nincs tekintettel a fogalom jelentésére."

Ezt alairom! De a minimalber törvenyi meghatarozasa az altalad követett definicio alapjan nem mas lenne, mint egy mar fennallo allapot törvenybe vesese, ami csak arra lenne jo, hogy ha a magyar gazdasag teljesitokepessege csökkene, a berek nem csökkennenek automatikusan.

Ha politikai döntes születik a kerdesben, es a minimalber összege tul magasra kerül, akkor nyilvan az a munkaadonak költseggel jar, ami a termekeinek a dragulasahoz, igy a versenykepesseg csökkenesehez vezet, aminek következteben a vallalat lassan tönkremegy es a munkavallalok, akik azelott meg a minimalber növelese miatt ujjongtak, elkezdhetnek ehsegsztrajkot szervezni a tömeges leepitesek miatt.