A magyar-szlovák határnak Pozsony-Győr között nem északabbra kéne lennie a Trianoni békeszerződés alapján?

Nemrég egy előadást kellet írnom főiskolán a Bős-Nagymarosi vízlépcsőről. És információkeresés közben feltűnt valami:

A Trianini Békeszerződés a határt az Ipoly torkolata előtt "a Duna hajózási főáramának vonalában" definiálta. Ezt megerősítette az 1947-es Párizsi békeszerződés, ami a határt ugyancsak a folyam hajózható főmedrének folyóvölgyvonalában határozta meg.

1992-ben Szlovákia a Dunát fővonalától északra futó csatornába terelte Dunacsúny és Szap között, így viszont már 100% szlovák területen fut, úgy, hogy ez a hajózási főmeder azóta, mivel a természetes főmederbe, ahol a határ húzódik, már csak a víz 17%-a kerül. Így viszont a Trianoni békeszerződés értelmében nem kellett volna északabbra tolni ezen a részen az államhatárt? Mivel annak a fő hajózási meder középvonalában kellene futnia. Szlovákia elvégre így a szerződés alapján illegálisan birtokol akkor területet, nem?

Érdekes módon erről az aspektusról nem nagyon hallottam az ügy kapcsán. Nektek mi a véleményetek róla? Ha lehet, a hungarista megnyilvánulásokat mellőzzük, ez egy objektív kérdésfeltevés lenne.