Minek léptünk be az EU-ba?

"Csak már nem tudunk kilépni mert rengeteg adósságunk van."

Ez részben igaz. Ezt egy másik helyen találtam. Nagyon érdekes.

""Nincs gazdasági válság. Csak szellemi válság! Aminek következményeként kimondható az, hogy van gazdasági válság.

"Nincs értelme egészségügyről beszélni, egy alapjaiban beteg társadalomban." J. Krishnamurtni

A mostani társadalom intézmények rendszere. A politikai intézményektől, vallási és jogi intézményeken át. A társadalmi osztályok, családi értékek, s a szakmai specializálódás intézményéig. Nyilvánvaló, hogy ezek a tradicionális struktúrák alapjaiban hatnak ránk. Formálva világszemléletünket, és nézeteinket.

Mégis nincs egy sem amelyet annyira félreértelmeznénk, mint a monetáris rendszert.

Hogy hogyan jött létre a pénz, milyen szabályok szerint működik, és hogy mennyire befolyásolja társadalmunkat , ennek a legtöbb ember egyáltalán nincs tudatában. Akár tudatában vagyunk, akár nem. Az össze intézmény és így a társadalom alapja a pénz. Sajnos az átlagember, a gazdasági kérdésekre értetlenül tekint. Tény hogy a pénzügyi rendszer bonyolultsága valójában csak álca, melyet arra terveztek, hogy elrejtse a leg társadalomellenesebb struktúrákat, amivel valaha az ember szembenézett.

Egy példa. A kormánynak pénzre van szüksége. Így felhívja a központi bankot, és kér 10 milliárdot. A központi bank válaszol. Persze veszünk akkor 10 milliárd értékben államkötvényt. A kormány fog egy darab papírt, ellátja valamilyen hivatalos felirattal, és azt elnevezi álállamkötvénynek. Ezután 10 milliárd dollár forint vagy euro értéket rendel ezekhez a kötvényekhez. És elküldi a központi banknak. Válaszul a közpinti bank szintén egy csomó papírt nyomtat, amelyet bankjegynek nevez el. És szintén 10 milliárd dollár, forint, vagy euró értéket rendel hozzájuk. A bank a papírt az államkötvényekre cseréli. Miután a csere megtörtént, a kormány fogja a 10 milliárdot és letétbe helyezi valamelyik bakban. A letétbe helyezéssel a papírdarabok hivatalos pénzzé válnak. 10 milliárddal megnövelve az adott ország pénzkészletét. És íme, 10 milliárd új pénz keletkezett. A tranzakció a valóságban elektronikusan történik, papír felhasználása nélkül. Pl. az amerikai dollár 3%- létezik valós bankjegy formájában. A többi számítógépen van. Az állampapírok, valójában adósságot fejeznek ki. Amikor a központi bank megveszi őket a semmiből előállított pénzből. A kormány elkötelezi magát a pénz visszafizetésére a központi banknak. Egyszerűen fogalmazva. A pénz adósságból keletkezett. Ezt a hihetetlen paradoxont, hogy a pénz és az általa képviselt érték hogyan keletkezhet adósságból illetve kötelezettségből megérthető lesz a példa további részéből.

A csere megtörténik, a 10 milliárd a bankszámlán van. A 10 milliárddal egyenértékű betét azonnal a bank tartaléka lesz, ahogy minden más betét is.

Ha mondjuk a kötelező tertalékráta 10 százalék, akkor az azt jelenti.

Vagyis ha a 10 milliárd 10 százaléka 1 milliárd tartalékként a banknál marad. Míg a 9 milliárd dollár alapját képezi további kölcsönöknek. Logikus lenne feltételezni, hogy a 9 milliárd a 10 milliárdból származik. Azonban ez nem így van. Valójában a 9 milliárd dollár kölcsönalap a semmiből jön létre a már meglévő 10 milliárdon felül. A számlán marad 10 milliárd azonban a bank további 9 milliárdot tovább kölcsönöz, az az 09 milliárd lesz forgalomban, így növekszik meg a pénzellátás. Természetesen a bankok nem fizetik ki a beáramló kölcsönöket, ha így tennének, akkor a fentiek nem következnének be. Amikor a bank kölcsönad, kölcsönszerződét köt. Fizetési ígérvényt adnak ki a pénz a kölcsönző fél számláján való jóváírásáért cserébe. Más szavakkal, 9 milliárd jöhet létre a semmiből, pusztán azért, mert igény van a kölcsönre, és mert van 10 milliárd fedezetként.

Tegyük fel, hogy valaki bemegy a bankba.

Amikor bemegyünk a bankba, és hitelt kérünk pl. 10 millió forintról. Mi történik valójában?

Ami igazából történik, annyi, hogy kérsz tíz millió forintot. Ők pedig begépelnek öt millió forintot a számládra. Ez minden, amit tesznek. Nem vernek semennyi érmét, nem nyomtatnak bankjegyeket. Hiszen nincs a bankoknak semennyi nemesféme sehol. Csak ráraknak 10 milliót a számládra. Egy számítógép képernyőjén keresztül. De te attól a perctől kezdve, elkezdesz kamatot fizetni arra a pénzre. Ami soha nem is létezett, nem létezik, és soha nem is fog létezni. A bankok kilencszer több pénzt helyezhetnek ki hitelre. Mint amennyi tartalékuk van nekik a páncéltermükbe.

Tehát ha letétbe helyezel 10 millió forintot egy bankban. Akkor a bank félre tesz mondjuk 10%-ot (a százalék országonként eltérő). Az-az 9 millió forintot. A pénzed maradék részét kiadja hitelre. Azután mondjuk, egy másik személy bejön a bankba. És felvesz 9 millió forintot. A bank akkor kölcsön adja az összeget, az eredeti letétedből (a tiedből). Vagyis ez a pénz, többé már nincs ott a bankban. A kölcsön vevő azután kifizeti például a lakását. Erre a volt lakás tulaj bemegy egy másik bankba és beadja a 9 millió forintot. Ami ugyanannak a központi banknak a része. Így ezt a 9 millió forintot új letétként kezelik. És a folyamat újra kezdődik. A pénzt újra letétbe helyezik, és újra kihelyezik hitelre. Amíg az eredeti 10 millió forint letétből. 100 millió, vagy milliárd nem lesz. Például így tesznek milliárdokra szert a bankok, nem létező, fedezetlen számítógépes összegekből. Tehát a bank rendszer így állít elő milliárdokat 10 millió forintból. Ez az úgynevezett kötelező tartalék ráta. Ebben a rendszerben, a bankárok pénzt csinálhatnak a semmiből. Miközben a piramis alján lévőknek, keményen kell dolgozniuk azért, hogy azt a pénzt előteremtsék. Ez alkotta meg a szolgaság modern formáját. Ahol a társadalomban tömegek dolgoznak azért. Hogy ki fizessék a tartozásukat a bankoknak. Ezáltal elkerülhetetlenül, adós rabszolgákká vált, a piramis alsó része. Az emberek.

A betét, pénzteremtés, kikölcsönzés ciklus gyakorlatilag a végtelenségig folytatható. Átlagosan 90 milliárd hozható létre a 10 milliárdon felül. Más szavakkal minden letétbe helyezett betét, 9x annyi pénzt hozhat létre a semmiből. Így jön létre pénz, a résztartalékra épülő banki rendszerben.

Felmerül a kérdés, valójában mi a d értéket az újonnan lértejövő pénznek. A válasz, a meglévő pénz mennyiség. Valójába az új pénz lop a már meglévő pénz értékéből. A teljes pénzmennyiség növekszik, függetlenül a termékek és szolgáltatások iránti kereslettől. És a kereslet kínálat egyensúly alakulásával az árak emelkednek, csökkentve minden egyes összeg (forint, dollár, vagy euró) vásárló értékét. Ezt nevezik inflációnak, ami egy rejtett adó. A résztartalékra épülő bankirendszer, alapjaiban magába foglalja az inflációt. A pénzkibocsátás növelési, az áruk és a termelés bővülése nélkül. Mindig, leértékeli a pénzt! pl. az usa-bn 1913-ban 1 dollár annyit ér, mint 2007-ben 21 dollár. Ez 96% leértékelődét jelent, mióta a résztartalékra épülő banki rendszer létezik.

Ha a folyamatos infláció rendszere abszurdnak és gazdasági öngólnak látszik. Várjunk egy kicsit. Az abszurditás valójában gyenge szó a pénzügyi rendszer leírására. A jelenlegi pénzügyi rendszerben. Az adósság pénz, és a pénz adósság. Ahol a pénz van, ott adósság van. Ahol adósság van, ott több pénz van. Másképpen fogalmazva. Minden egyes forint a zsebedben valaki másnak az adóssága. Mivel ebben a rendszerben, az egyetlen dolog, amivel pénz jöhet létre, az az adósság. Ha mindenki vissza tudná fizetni az adósságát, akkor beleértve az államot is. Akkor egyetlen fillér sem lenne forgalomban. Egyetlen egyszer történt ez meg az usa-ban amikor ki lett egyenlítve az államadósság. 1835-ben volt. Amikor Jackson elnő bezárta a Federal Resrve elődjét. Akkor kijelentette. „ Az arcpirító erőfeszítés, amivel a bank a jelen kormányt próbálja irányítani. Előzetes figyelmeztetés legyen mindenkinek, hogy ne dőljenek be a csalásnak. Amit ezen intézmény állandósítása, és egy másik hasonló létrehozása jelentene.” Sajnos nem maradt fent sokáig ez az üzenet. És létrejött a WORLD Bank. IMF. Bank of American. És az FED amelyet már 1913-ban létrehoztak. Amíg ezen intézmények léteznek az állandó adósság. És a résztartalékra épülő banki rendszer.

Egy példa.

Hozzunk létre egy Monopoly játékot, aminek része vagy. Ahol van egy személy, aki folyton csak pénzt nyomtat (bank). Magamnak adom. Ezáltal lecsökkentem a te pénzed értékét. Minél többet nyomtat az az egy személy, ő annál jobban jár. Nem számít, mennyire dolgozol keményen vagy, hogy mennyire vagy sikeres. A vége mindig úgyis az, hogy az a személy. Ingyen megvehet. Hogy lehet az, hogy ha te, vagy én ingyen nyomtatunk pénzt, azt hamisításnak hívják. De ha bankok teszik ezt, akkor ez a pénz állomány növelése. Hogyan szerezték a bankok ezt a hatalmat. 1910-ben a Rockafellers család Morgansék és a Rothschilds család. Más privát bakárok képviselői, összegyűltek titokban. Hogy megszerkesszék azt a törvényjavaslatot. Amely később megalapozta a szövetségi tartalék rendszerét. A bankár kartelek összekapcsolódtak mind azon országok kormányaival, ahol bankjuk volt. És teljes hatalmat kaptak a nemzetek pénz kibocsátása fölött. Ezt a jogot pedig a politikusaink adták oda. Cserébe azért, hogy részesedjenek a haszonból. És mit tesznek a bankárok a politikusainknak ezekért cserébe. Megígérik, hogy pénzt hoznak létre a semmiből. Hiszen nekik megvannak rá a jogi hatalmuk, hogy bármikor pénzt hozzanak létra. Amikor a kormánynak szüksége van rá. 2008-óta a feljegyzett történelem. Legnagyobb pénz hamisításának vagyunk tanúi. A pénzügyi bűvészmutatvány elrejti az árat, elrejti a felelőst. S minket, meghagy adós rabszolgának. Akik azért dolgozunk, hogy kifizessük a számláikat. Abban az évben, amikor az USA-ban Federal Reserve megalapult. Az egyesültállamok adó hatósága is létrejött. Bevezették a személyi jövedelemadót, hogy neked és nekem kelljen a politikusok adóságát és azok kamatait visszafizetni a bankároknak. Van tehát egy magán bank pl. a Federal Reserve, ami az állami kincstár megbízásából nyomtat bankjegyeket. Az amerikai jegybank szerepét betöltő fed, egy adóság alapú rendszerben nyomtatja a pénzt. Ez hiányt idéz elő, ami a bennfentesek egy csoportját hozza létre, akiknek közetlen hozzáférésük van a gazdasági statisztikákhoz. Erről az átlagembereknek fogalmuk sincs. Tehát létezik egy kis csoportnyi bankár, akik értik, hogy a pénz hogyan működteti a gazdaságot. Ez megadja a lehetőséget a számukra, hogy úgy nyomjanak pénzt, hogy ők védve maradjanak. Miközben mindenki mást szépen megfejnek. Tehát van egy rendszerünk, ami nagyon dinamikus. És folyamatos egyensúlyra törekszik. De belül a magjára egy bélféreg van rátekeredve (Federal Bank). A bélféreg úgy működik, hogy kemikáliát fecskendez a bélrendszerbe, ezáltal azt kívánja, ami neki jó. Neked viszont rossz. Tehát van egy élősködő a szervezetben, ami manipulatív. Felhizlalja magát a szervezetből táplálkozva (Nagy bankok). Bélféreg gazdaságban élünk. Ahol a pénzes elit a féreg. És rajtunk élősködik. És nem szeretik, ha leleplezik a titkaikat. A pénz nagy része, nagyon kevesek kezébe került.

„Az rabszolga igazán, ki azt hiszi szabad, holott nem az.” Goethe""