Egyetértetek az alábbi megállapítással?

Azt gondolom, hogy igazából nem kettő-, hanem valójában hárompólusú a politikai élet, de világszinten is.

Vannak a nemzet-orientáltak, a baloldaliak, és a nyugatbarát gondolkodásúak.

A konzervatívok és a baloldaliak gazdasági kérdésekben megegyeznek (azaz a belső piac védelme a külföldivel szembehelyezkedve, szociális intézkedések, a hazai ipar erősítése, a gazdagokra egyenlő terhek elosztása a szegényekének könnyítésével, stb.)

Viszont ideológiai szempontból élesen eltérnek (Trianon revíziója, a történelmi személyek értékelése, a kultúra és az irodalom megválasztása, és egyebek).

A nyugatorientációjúak (a klasszikus értelemben vett "jobboldaliak") pedig gazdasági kérdésekben válnak el a baloldaltól (a nyugati érdekek szemelőtt tartása, a gazdag réteg megerősítése, a magánvállalatok és cégek védelme, a kapitalizmus és a szabad versenyt folytató piac, ahol a nagyhal megeszi a kishalat), viszont ideológiailag jól megértik egymást velük (Felszabadulás volt-e április 4., Horthy fasiszta diktátor volt-e, revizionista-ellenesek, internacionalisták, stb).

És ezért van az, hogy mind a liberálisok a konzervatívokat, mind a konzervatívok a liberálisokat, mindegyik épp a másik felet kommunistázza le, mert egyik ezt a gazdasági kérdések alapján ítéli meg, a másik pedig ideológiai alapon teszi ugyanezt.

Azaz mindegyik eltér egymástól, de a körök át is nyúlnak egymásba némiképp, és emiatt van a kavarodás. Mindegyiknél "más a szempont" az, ami alapján kijelenti ezt, vagyis az a részlet, amiben ők maguk eltérnek a kommunistáktól, és amit ők nem szeretnek azokban. (Tehát mivel a liberális gazdasági szempontból ítélik el a kommunistákat, ezért a hozzá hasonló szemléletet valló konzervatívokat is, noha azok értékrendi szempontból teljesen szembemennek velük, míg a konzervatívok pontosan azért, mert számukra az értékrendi eltérés a kiváltó ok arra, hogy megvessék a kommunistákat, így a velük azonosuló liberálisokat is kommunistázzák.)

Ez a hárompólus igazából a "nagyhatalmak" körében nem létezik, hiszen a nyugatorientáció ott effektíve a patriotizmust jelent, a baloldal pedig főleg gazdasági kérdésekben tér csak el, ahogyan az a normális állapotában van. Ott tehát valóban csak két világszemlélet létezik.

Nálunk, Kelet-Közép-Európában pedig a "két nagy" között őrlődve kialakult a hárompólus, megvan a nyugati világ felé való érzelmi kötődés, a baloldali gondolkodásmód, és a saját magunk érdekeit szemelőtt tartó, konzervatív felfogás.