Szerinted milyen irányba mennek a dolgok az országban?

Vagy 500 éve rossz irányba, bár voltak pillanatok amikor úgy látszott nem. Például gengszterváltásnál az ember tényleg elhitte, hogy jó irányba indulnak a dolgok. Hát nem jött be. Konkrétan ismeretségi és családi körben mindenkinek folyamatosan csökkent az életszinvonala. Ha az ember tudná vagy értené, hogy ez ideiglenes és majd elindul a haza gazdaságának felvirágzása, akkor kibekkelné. De így? Konkrétan beállt a földbe a gazdaság, recesszió van, befektetők (külföldi és magyar!) menekül, tőkét von ki. Egyre kevesebb munkahely, egyre kevesebb termelés ... egyre jobban elszegényedett lakosság, aki egyre kevésbé fogyaszt.

Minden plusz extra adó után nem nő, hanem csökkenek az az adóbevételek. Idő kérdése, hogy a fenntarthatatlan (fedezetlen) nyugdíj kiadások, vagy az egész államháztartás mikor dől be.

Mivel a "dolgok" számára nem egyetlen irány van (az ország nem homogén), ezért sokféle választ kaphatsz erre. Lesz, aki számára nagyon jó az irány, és lesz, aki számára nagyon rossz. Egy darabig, mert az irány sohasem állandóan ugyanaz.

Nagyon fontos látni, hogy azt a bizonyos irányt nem egy, vagy 5-10 ember szabja meg, hanem nagyon sok ember. Közülük néhány aktívabb, mások kevésbé. És kölcsönösen befolyásolják egymást, ezért a történések "jósága" is állandóan változik. Ez nagyjából úgy működik, hogy a kormány elképzel valamit, és elkezdi megvalósítani. Az sok embernek nem tetszik (vagy mert más a véleménye, vagy mert nem ő csinálja), ezért elkezd tenni ellene. Csakhogy ez nem pár ember harca. Mind a kormány, mind az ellenzék a maga igazának bizonyítására a társadalmat hívja tanúnak. És szokás szerint, a tanúkat befolyásolják, hogy valamelyik fél érdeke szerint nyilatkozzanak. A befolyásolás nagyon sokféle: lehet meggyőzés, üres duma, propaganda, lefizetés, zsíros állás, igénye kielégítése, aszerint mi hatásosabb. És amelyiket a társadalom hangosabb fele támogat, annak lesz igaza, függetlenül attól, mi lesz a cselekvés. Ezért az irány kiszabásában - eltérő súllyal ugyan, de - mindenki részt vesz. Olyan nincs, bármennyire szeretnénk, hogy "ők" kijelölték az irányt, "én" meg elszenvedem. Az "én"-nek is része volt a kijelölésben. Csak szereti elfelejteni, mert olyan kényelmetlen.

Én még kicsit bizakodó vagyok.

Bár ha megnézzük az utóbbi 100 év történelmét, azt látjuk, hogy Magyarországon mindig rossz irányba mennek a dolgok.

De most legalább diktatúra vagy katonai megszállás veszélye nem fenyeget.

"Magyarországon pedig a gazdaság is jó irányba halad."

Szerinted a lefelé a jó irány?

Nem is lehet kérdés ha valaki objektíven szemlélődik!

Már magába az a tény hogy az ország túlélte azt a hihetetlen pénzszórás következményeit amelyek nem rég történtek nem hétköznapi.

De nézzük!

Recesszió amit sokan kifogásolnak!

Persze azt elfelejtik hogy a globális kapitalizmus miatt kialakult válság szinte minden fejlett országot recesszióba hajt. Persze akadnak akik (szlovákok) látszólag növekednek. De ha a felszíntől a 2-2,5% os növekedéstől távolabbról szemléljük és látjuk az évi 7% os adósság növekedési ütemét is, akkor már elég furcsa növekedést tapasztalhatunk. Az USA pld sok sok dolcsi milcsi gazdaságélénkítő fedezetlen papír gazdaságba öntése után sem képes növekedni.

Ehez képest mi a megszorítások ellenére is alig vagyunk recesszív helyzetben és vannak immár növekedési esélyeink.

A másik ami nagyon fontos és előre mutató.

A jegybanki alapkamatok hihetetlen alacsony jegyzése, mind ezt úgy hogy eközben a cds felárunk is csökken.

Gyakorlatilag a Ft beállt a valós értékének megfelelő sávba, amit csak a hatalmas alapkamatok tartottak és az egykor a világpénzpiaci bősége annyira magas értéken.

Az adósságállományunk a pénzromlásunk arányainak tükrében alig változott nominálisan, az az iszonyatosan sokat fizettünk vissza.

Az IMF hitelek 2/3 át visszafizettük és 1 kemény év lesz már csak ebből a szempontból.

A maszop által felvett magas kamatozású hitelek 12e milliárdját is sikerrel törlesztjük.

Megindult a keletre nyitás politikája ami az Eu függőségünk és a táguló piaci részesedésünk egyetlen lehetősége.

Mind a magas hozzáadott érték termelése felé mind az összeszerelő jellegű munkák felé nyitottabbak vagyunk.

Sőt a magas hozzáadott értékek irányába gyorsabb elrugaszkodás tapasztalható mint valaha.

Nem állítom hogy nem lehetne jobban csinálni, de az elmúlt 23 évének egyik legnagyobb teljesítménye, amit akkor is elismerek ha történetesen Jobbikos vagyok.

"Bár mindennek nem értek egyet"