Ha határon túli magyar lennél, magyar iskolába járatnád a gyereked?

Nem.

Éppen, mert ahogy irtad, az állam nyelve nélkül nem fog sehol boldogulni. Föként a szaktárgyaknál (matematika, fizika, kémia, irodalom, stb) fontos, hogy az adott ország nyelvén tudják ezeket gondolkodás nélkül.

Viszont abban nincs igazad, hogy magyarból csak ennyire keveset fog tudni. Ugyanis - legalább is értelmes családban - nemcsak vizet kérnek egymástól, lehet komoly témákról is beszélgetni (irodalom, történelem, kultúra), és a gyerek igy erröl is hall. Olvasni nagyon hamar meg tudnak tanulni, írni szintén, legfeljebb nem tökéletes helyesirással. (De az a MO-on felnött emberekre is egyre inkább jellemzö, hogy nem ismerik a legalapvetöbb szabályokat sem).

Ha viszont otthon a család nem képes olyan témákról beszélgetni, ami kicsit is több intelligenciát követel, akkor azon a magyar nyelvü iskola semmit sem segitene.

Mi olyan helyen élünk, ahol nincs magyar nyelvü iskola, de mind a 4 gyerekem tökéletesen beszéli a magyar nyelvet (is), olvasni minden nehézség nélkül tudnak, irásban csinálnak hibákat, de több mindenki szerin sokkal kevesebbet, mint ezen az oldalon a válaszolók többsége.

Én német nyelvterületen élek.

Amikor magin között vagyunk, akkor mi is többször használjuk a német kifejezéseket magyar beszélgetés közben is, ha az rövidebb, vagy egyszerübb, mint a magyar, de közben mindenki ismeri azt is.

Ahol meg nem képesek erre odafigyelni, ott nem a külföldön éléssel van gond, hanem a család szellemi szintjével.

Attól függ hol élnék. Ha Erdélyben, Bácskában vagy Kárpátalján akkor lehet.

Ha felvidéken akkor nem. Egy biztos (cseh)szlovák nyelvtudással (+idegennyelv), egy jó prágai egyetemmel több esélye lenne egy normális életre Csehországban mintha ide Budapestre jönne tanulni élni.

Én irtam a német nyelvterületet: azért nagy városokban nem életbiztositás magyarul (külföldiül) beszélni tömegközlekedésen vagy hasonló helyeken.

De ettöl függetlenül az alapkérdésre vonatkoztatva a lényeg, hogy az iskolákat az állam nyelvén célszerü végezni, és otthon kell a magyar nyelvet és kultúrát átadni a gyerekeknek.

Hát figyelj, én külföldön élek, itt nevelem a gyerekeimet. Borzasztó nehéz őket magyarra szoktatni, még ha én csak és kizárólag is magyarul beszélek hozzájuk, sokszor az államnyelven válaszolnak.

Én éppen ezért magyar iskolába járatnám őket mindenféleképp, ha lenne rá lehetőségem, mert az ország nyelvét a tv-ből, barátoktól úgyis megtanulják annyira, sőt még jobban is, mint szükséges.

De jegyezzétek meg: ha valaki nem tudja valaki kifejezni magát az anyanyelvén, megszűnik a nemzethez való tartozás érzése is!

Egyébként Szlovákiában élnek a másodunokatestvéreim, és sajnos nem tudok velük beszélgetni, mert magyar szülők ellenére (ők is szlovák iskolába járatták őket), nem tudnak semmit magyarul.

Felvidéken mindenképpen. Az alapoknál nagy hátrány hogy idegen nyelven tanulja, pláne a magyarral szembenálló kirekesztő közegben. Szlovákonál parasztság magyarul beszélni, és ezt éreztetik is az iskolában.

Nem tenném ki a gyerekemet ilyen traumának. De hozzá kell tegyem, típustól függ. Van aki jobban viseli, és gyerekként úgysem tudja értelmezni mi történik vele. Az viszont sosem derül ki, hova jutott volna, ha az anyanyelvén tanul. Mert az 1 nyelv biztonságában, bármilyen tananyag könyebben elsajátítható, legyen az matek , fizika, akármi, mivel ezeket a dolgokat nem szlovákok találták ki, tehát semmi közük a nyelvvhez.

Pszihológusok egyébként nem tanácsolják a szlovák iskolát, de ilyen véleményeket nem terjesztenek Szlovákiában. Sajnos minden szlovák iskolás magyarral gyengül a közösségünk és ez a cél, amiért terjesztik a szlovák iskolába járatást.

Azt kell mondjam, hogy manapság már a mű befejezésénél tartunk, korunkban a végnapjait élik a magyar iskolák.

Ahojte, slováci!