Lenne esélye Magyarországon a közvetlen demokráciának?

Kedves kérdező!

Szerintem működne a dolog, még ha nem is egyből és szükség lenne egy "tanulási időszakra", amíg a nép rájön, hogy a döntéseinek következményei vannak (feltételezem, hogy először ésszerűtlen dolgokat is megszavaznának).

Viszont az látni kell, hogy a mai, általad "szélhámos, hazug disznónak" mondott képviselőket is a választópolgárok szavazták meg. Így talán szükség van egy tudatos, nem megvezethető társadalomra is ahhoz, hogy a demokrácia bármelyik formája működjön (amit egyébként én még mindig a követendő kormányzati formának tartok).

Előbb ezt a rendszert kellene rendbe tenni, UTÁNA jöhetnek az efféle törekvések.

Ausztriában a demokrácia már hosszú ideje kiválóan működik, és ez nagy különbség tőlünk.

Közvetlen demokráciát csinálhattak Athénben, mert elég kevesen voltak, könnyen szervezhető volt. Ma sehol a világon nincs az általad elképzelt demokrácia. Mindenütt képviseleti demokrácia van, csak kulturált helyeken a képviselők felmérik a döntés fontosságát és kényességét, és bizonyos ponton túl a népre bízzák. Ez történik Svájcban is.

Van egy másik típusú demokrácia is, amit részvételi demokráciának hívnak. Lényegében ez is képviselet, csak sokkal több lépcsője van. Különféle szervezeteken keresztül lehet dolgokról véleményt formálni. Ha a szervezet "tagsága" meg tud egyezni valamiben, az a szervezet álláspontjaként jelenik meg. Területileg sok szervezet van, amelyek működését összehangolják. Ha egy ügyet elég sok szervezet támogat, akkor a csúcsszerv, a kormány azt végrehajtja. Ez lefelé is működik, a kormány kitalál valamit, leadja a szervezetekhez, végbemegy a véleményezés, és ha elég sok szervezet...

Bárki lehet bármelyik szervezet tagja, különböző témákban más és más szervezeté. Az egésznek van egy eljárásrendje, hozzászólni csak érdemi és végrehajtható javaslatokkal lehet. Azért csak azzal, mert minden mást már a legelső szervezetben lesöpörnek. Ennek a feltétele, hogy az országban elég sok öntudatos, tájékozott és tájékozódni akaró ember legyen, aki csak akkor hisz el valamit, ha meggyőződött az igazságtartalmáról. Van ilyen működő rendszer. Néhány ország néhány kisebb településében, illetve Brazília egy államában.

A legnehezebb probléma a mai helyzetből ebbe az állapotba való eljutás. Erre gyakorlatilag akkor van esély, ha az emberek elfelejtik a gyűlöletet, figyelnek egymásra, elhiszik, hogy a véleményt jó szándék vezeti, legfeljebb nem használható. A közvetlen egyéni és tágabb gazdasági, társadalmi kérdésekben jobban el kellene igazodni, a véleményt nem aszerint kialakítani, hogy kimondta, hanem hogy mit mondott. Ehhez viszont ismeretekre van szükség, ami pedig az iskolarendszer erősítését igényli. Egy új generáció talán alkalmassá tehető erre, ha a mai elég szigorú tud lenni önmagához. Én ezen kívül - magunkat ismerve - jelentős külső nyomást is szükségesnek tartanék ebben az irányban. Erre most semmi esély, a világ egészen mással van elfoglalva,

Utolsó: a közvetlen demokráciában is lehet olyan törvényt hozni, amelyben az arra érdemteleneket kirekesztik a részvételből. (Ahogy Athénban is kirekesztették a nőket, a rabszolgákat és a perioikoszokat vagy kifenéket.)

Kérdésre: lehet, csak előbb forradalmat kell csinálni hozzá. (A svájciaknak anélkül is ment, az athénieknek viszont nem.) Ahhoz meg felül kellene kerekedni a híres magyar széthúzáson.