Ha jól tudom, Antall Józsefet a baloldalon is tisztelik. Akkor mit szólnak ezekhez?
Antall József mondta miniszterelnöki beiktatásakor:
"Törvényes értelemben, a magyar közjog alapján minden magyar állampolgárnak, ennek a tízmilliós országnak a kormányfőjeként - lélekben, érzésben, tizenötmillió magyar miniszterelnöke kívánok lenni."
Biztos vagyok benne, hogy teljes vállszélességgel kiállna ma a kettős állampolgárság mellett, és Székelyföld autonómiájáért is.
Horthy Miklós szoborállításával kacsolatban pedig szeretném bemutatni a következőket; a kormányzó kenderesi újratemetése körüli felhajtásban, egy interjúban így nyilatkozott a kormányzóról:
"Szeretném leszögezni: Horthy Miklóst magyar hazafinak tartom, aki teljes joggal és erkölcsi alappal rendelkezhetett úgy, hogy hazai földben kíván nyugodni. Történelmi és politikai szerepének megítélése nemcsak a történészek feladata, a nemzeti történelem folytonosságában, a nemzet tudatában is tisztességgel kell elhelyezni. Ha nem lett volna annyi igazságtalan megítélés Horthy Miklós személyiségével kapcsolatban, akkor most nem lenne az a helyzet, hogy sokan politikai felhanggal vizsgálják a temetést, és így az politikai aktussá válhatott. Ahol egyszer hazudnak, ott a hazugság kiegyenlítése mindig emocionális és gyakran téves következtetéseket eredményez."
A fehérterror bűneit elismerte, ám azt a vörösterrorra adott válaszként minősítette:
"Egyetlen atrocitással sem lehet egyetérteni. Ugyanakkor senki se felejtse el, hogy Magyarországon 1867 óta nem voltak atrocitások. Magyarország alkotmányos királyságként működő ország volt. A kommunisták vezették be '19-ben a gyilkosságokat, ami sajnos – ahogy lenni szokott – reakciót is kiváltott." Hozzátéve: melyet Horthy nem szított vagy eltűrt, hanem "segített megfékezni".
A felségáruló, és az ellenforradalmi vezér toposzaira úgy reagált, hogy a kormányzóságának alternatívája nem volt; az "októberi forradalom köztársasága" "egyszerűen alkalmatlan volt a folytatásra"; s nem jelentett reális lehetőséget IV. Károly tervezett restaurációja sem. Az adott helyzetben "Horthy Miklós kormányzósága volt az egyetlen lehetőség, ami az országot stabilizálhatta kül- és belpolitikai szempontból."
A Horthy-korszakot összességében így értékelte:
"Ne feledjük, hogy ez az a korszak, amelyik megörökölte az egykori Magyarországnak minden baját: elmaradt földreformokat, elmaradt tulajdoni és egyéb szociális intézkedéseket, amelyek a háború előtti Magyarországra is jellemzőek voltak, s amelyeket nem sikerült átfogó módon megoldani. Horthy mindezeket konzervatív magyar politikusként, politikusokra támaszkodva igyekezett javítani és előrevinni. Ne felejtsük el, hogy mit jelentett a '20-as években Klebelsberg Kunó alatt a magyar művelődéspolitika emelkedettsége az óvodáktól a collegium hungaricumokig. Mit jelentett az egészségpolitikában és a szociálpolitikában ez a korszak, amiben természetesen az ellenzék gondolatvilága is benne volt. Mit jelentett az, hogy Magyarországon a parlamentben Kéthly Anna, Bajcsy-Zsilinszky Endre és mások olyan beszédeket mondhattak el, amelyeket csak a legdemokratikusabb parlamentekben lehetett ellenzékiként elmondani. Mit mondhatunk a kornak sajtószabadságáról és az ellenzék lehetőségeiről? Mit jelentett a gazdaságpolitikában a pengő bevezetése? Hogyan sikerült az infláció után stabilizálni Magyarország gazdasági életét, ami ugyan rövid életű volt, mert utána következett egy kegyetlen válság, amelyik az egész világot megrázkódtatta? A későbbi évekről is kijelenthetjük, hogy a gazdaságpolitikában, a belpolitikában és az alkalmazott politika számos szférájában nagy fejlődés ment végbe. Sőt a '30-as években a rendszer keretei között az ellenzék már a második reformkor reményében fordult az adott korszak politikai rendszere ellen."
A riporter felvetésére a "hárommillió koldus országával" kapcsolatban elmondta, hogy ez Oláh György szélsőjobboldali publicista írása volt, és "nem árt, ha ezt is a szociális demagógia körébe soroljuk."
Gyakori vád Horthyval szemben, hogy felelőtlenül háborúba sodorta az országot. Antall József ezzel kapcsolatban is világosan fogalmazott: Horthy a hadba lépést a kormány számos tagjához hasonlóan ellenezte. Ugyanakkor – tette hozzá a néhai kormányfő – "naivitás, ha valaki azt hiszi, hogy mi a háborúba sodródást elkerülhettük volna." Geopolitikai helyzetünk ezt nem tette lehetővé, ezért
"Horthy Miklósnak ilyen körülmények között arra kellett törekednie, hogy távol tartsa a legnagyobb veszélyeket, és a legkisebb gazdasági, emberi, politikai, erkölcsi veszteséggel próbálja ez a nemzet, ez az ország túlélni a II. világháború poklát."
Antall ehhez még hozzáfűzte: ha hazánkban 1942-43-ban ellenállási mozgalom bontakozott volna ki, akkor nemcsak magyarok százezrei pusztultak volna el, hanem az idemenekültek is, és "a magyarországi zsidóságnak az írmagját is kiirtották volna". Horthy éppen ezt a pusztulást akarta elkerülni – fűzte hozzá Antall.
Horthy antiazemitizmusáról így vélekedett:
"Meggyőződésem, hogy nem lehet Horthy antiszemitizmusáról beszélni az I. világháborút követően. Akkor volt egy közhangulat, különösen a Tanácsköztársaság alatt, ami igazságtalanság, hiszen nemcsak a Tanácsköztársaságban játszott a zsidóság egy része vezető szerepet – meglehetősen elítélhető szerepet -, hanem Horthy oldalán is. Horthy tartalékos tisztjei között, akik elfoglalták a szegedi laktanyát, igen nagy számban találunk zsidó származású tiszteket. A Tanácsköztársaság jellege, az abban szerepet játszók származása hozzájárult ahhoz, hogy az I. világháborút követően, a kommün bukása után kialakult az a hangulat, amelyet Horthy Miklós a későbbi évtizedekben visszaszorított. Hitler befolyása után, a '38-'39-es rendeletek, törvények után ugyanez érvényes, ezt megítélhetjük akár Teleki Pál, akár más politikusok esetében. Ha ezt összehasonlítjuk a szomszéd országok korai pogromjaival, a menekülésekkel, láthatjuk, hogy nálunk egészen a német megszállásig – a munkaszolgálat és minden más mellett – Európa akkori legnagyobb zsidó közössége a helyén volt.
A német megszállások után került sor a deportálásokra, amit súlyosan el kell ítélni. De Horthy Miklós amint a legkisebb önálló cselekvési lehetőséghez jutott a nyár időszakában, éppen Koszorús Ferenc ezredes Budapestre vezénylésével, megmentette a budapesti zsidóságot a deportálástól. A nyilasuralom – ami már Horthyt őrizetben találta – volt a vég tombolása.
Tehát ez megint egészen másképp és sokféleképpen megvilágítható kérdés, amely csak komoly történeti, politikai elemzéssel végezhető el."
Arról, hogy Horthy kormányzó háborús bűnös volt-e, összegzésként így fejezte be:
"Végül azt is meg kell állapítani, hogy Horthy Miklóst nem állították a nürnbergi bíróság elé, bár voltak, akik fáradoztak ezen. Nem véletlen, hogy nemcsak a vezető hatalmak – az angolszászokat és Sztálint is beleértve – nem tekintették Horthyt háborús bűnösnek. Így azok, akik ezt Nürnberg után még szeretnék túllihegni, azt hiszem, hogy nemcsak a történelmi igazságnak, hanem a magyar történelemnek sem tesznek jó szolgálatot."
Kamumail:
A probléma ezzel amiatt van, mert korábban a baloldali politikai erő megtagadta a határontüli magyarokat, ekképp nyilvánvaló, hogy túlnyomó többségben jobbra szavaznak. Ez pedig lépéshátrány bizonyos körök számára: ez a valódi oka a tiltakozásnak. Ha nekik jelentene szavazatokat, vagy mondjuk 50-50 arányban lennének megosztva a szavazatok, akkor nem kifogásolnák. De ez így párszázezer potenciális jobboldali szavazat, és ezt ők is tudják. Ezért tiltakoznak ellene. Akik az adózással jönnek, mint érv, azoknak érdekes módon semmi gondjuk az ő táborukat jelentő nyugdíjas szavazatokkal, de a munkanélküli segélyekből élő rétegekkel sem. A diákok sem adóznak. Mondhatod, hogy "az idősek már adóztak, a fiatalok majd fognak", egyfelől azok a fiatalok, akik mondjuk elhagyják az országot, nem adóznak, de tartós külföldi munkavállalás esetén sem veszik el a szavazati jogot. A rokkantaknak sem, akik soha nem fognak szavazni. Nincs elsőrangú és másodrangú állampolgár. Az, hogy milyen kormány van itthon, a határontúliakra is kihat. Közük van hozzánk.
------------------
Kedves 56%-os:
"Bár azt gondolom Antal Józsefnek lett volna lehetősége Kárpátalját, Magyarországhoz csatolni vagy tárgyalásokat kezdeményezni magyar lakta területek békés úton magyarországhoz csatolására"
- Az, hogy felajánlották volna nekünk Kárpátalja visszacsatolását, csak egy városi legenda. Legalábbis én még senki által nem láttam igazolva.
Hasonló legenda az is, hogy felajánlották volna az államadósságunk eltörlését.
Országrészeket átadni, adósságokat eltörölni nem szoktak csak úgy. Ha volt is ilyen felajánlás, biztos, hogy ára volt.
"Ugyanígy elhibázottnak tartom, hogy csehszlovákia szétesésnél nem lépett fel a magyarfél területi igényével. Ugyanis a csehszlovák állam szétesésével, semmiség vált a korábbi béke diktátum is, amit a csehszlovákokkal kötöttünk"
- Amennyire hallottam, el akarták érni a határontúli magyarok területi autonómiáját, hogy aztán egy népszavazással visszacsatolhassák Magyarországhoz. Ehhez azonban több idő kellett volna...
"Bár tudom ekkor már beteg volt Antall Jószef, de kormány tehetett volna valamit ..."
- Igen. A magyar történelem nagy tragédiája, hogy ideje korán meghalt. Még egy ciklust sem csinálhatott végig.
-----------------
Kedves 74%-os, köszönöm a ritkaságszámba menő, értékes kommentedet:
"Senki sem cselekszi egész életében azonosan, de vannak meghatározó tettei, ezért szokás tisztelni, vagy sem."
- Antall például már 1956-ban is politikai szerepet vállalt, ne felejtsük, akkor ezért még halál is járhatott. Úgy gondolom, ő egész életében egy irányvonalat követett.
"Antall tevékenységét a higgadtan mérlegelők többnyire ellentmondásosnak tartják. Végzetes tévedése volt, hogy lehetséges nemzeti burzsoáziát létrehozni. Nem lehet, csak nemzeti gazember-gazdagok csoportját. Ezt tudnia kellett volna."
- Erről semmit nem tudok, így megkérlek, hogy mutass róla valami olvasnivalót.
Ha csak az értelmiségi középosztály újbóli megalkotásáról lett volna szó, azzal én magam is egyetértek.
"Volt több dolog, amit megtett, mert nem volt más választása. De nem feltétlenül értett egyet vele. És ezt - ha káros volt is - nem illik a nyakába varrni."
- Így van. Maga Antall is úgy nyilatkozott erről:
"Tudom jól, hogy mi kamikaze kormány vagyunk."
"Antall jobboldali beállítottságú volt, és Horthyról alkotott véleménye összhangban van a világnézetével. Tehát őszintének tekinthetjük (szemben sok más politikus véleményével)."
- Hasonlóképpen gondolom legnagyobb erényének én is ezt. Ennek pedig a legjobb bizonyítéka, hogy olyankor beszélt 15 millió magyarról, amikor már beiktatták a miniszterelnökségbe, és akkor, amikor az a tény, hogy milliónyi magyar él az ország határain túl, alig volt ismert, csak egy szűk, ezzel foglalkozó rétegben.
Továbbá Horthyról is olyankor nyilatkozott pozitívan, amikor ő még egyáltalán nem volt népszerű, továbbra is fasiszta diktátorként volt megítélve a kádárizmusból megmaradva.
"Horthyt aljas nácibarátnak beállítani valóban tisztességtelen, mi több, hamis. De demokratának is legalább annyira hamis."
- Nem hiszem, hogy bárki azt mondta volna, hogy Horthy kormányzó demokrata lett volna. Véleményem - és Antall, vagy jelenkorunk történésze, Romsics Ignác történészprofesszor - szerint Horthy kormányzósága korlátozott parlamentarizmus volt, olyan, mint az angol alkotmányos monarchia. Viszonylag szabad sajtóval, parlamenti ellenzékel, szabad választásokkal. A választások nem voltak általánosak, de fokozatosan bővült a körük. És ez a legfontosabb, amit a Horthy-korszakból ki akarok emelni, hogy természetes módon elérte volna a fejlődés mai fázisát. Volt jövőkép benne.
Igaz az is, a választások nem voltak titkosak, és a csendőrség jelenléte mindig megbízható kormánytöbbséget eredményezett, de ennek is két oldala van.
Amikor a választások titkossá lettek téve, azonnal megnőtt a nyilasok támogatottsága, ezt csak a szavazatok elcsalásával tudták mérsékelni. A kor vitathatatlan érdeme, hogy Bethlen a gazdaság stabilizálásával, illetve hol ígéretekkel, hol fenyegetésekkel elérte, hogy az európai tendenciákkal ellentétben itt nem jutott hatalomra a fasizmus, az mindvégig ellenzékben maradt.
"Tett az országért, és hazai földbe temetést megvonni tőle, minimum méltánytalan. De - aktívan, vagy passzívan - tett ellene is rendeen, ezért akkora felhajtás és hőssé nyilvánítás hasonlóan, túllihegés volt."
- Erre éppen a te mondatoddal tudok legjobban válaszolni:
Volt több dolog, amit megtett, mert nem volt más választása. De nem feltétlenül értett egyet vele. És ezt - ha káros volt is - nem illik a nyakába varrni.
Természetesen nincsenek illúzióim a Horthy-korszakról. Borzasztó kemény volt a megélhetés, a napestig tartó munka a betevő falatért. Azonban ez nem feltétlen volt a korszak hibája, és nem a kádárizmus érdeme a komfort megteremtése Magyarországon, természetes, hogy az idő előrehaladtával egyre kényelmesebbé válik az élet.
Viszont komoly problémát jelentett a földosztás elmaradása, ami a korban már anakronisztikus volt. Ez főként a nagybirtokos főnemességen akadt meg. Érdemes megjegyezni, hogy a '45 után megesett földosztás addigi elsüllyesztését az emigrációban Horthy is a legnagyobb hibának tartotta.
Ugyanakkor a bethleni konszolidáció, amely a Trianonnál szétszabdalt országból képes volt prosperáló államot alakítani, vagy éppen Klebersberg oktatáspolitikája, amely a térségben kiemelkedő eredményességgel szorította vissza az analfabétizmust, vagy éppen az egészségügy ugrásszerű fejlődése, amely mind a csecsemőhalandóságot, mind a népbetegségnek számító tüdőbajt gyakorlatilag megszüntette - nos mindezek feljogosítanak arra, hogy az átlagnál magasabbra értékeljük a korszakot.
Fontos azonban, hogy tudjuk: Horthy egy gyakorlatilag névleges vezető volt, a politikától távoltartotta magát, azt a minisztereire bízta. Így a fenti eredmények sem az ő beméhez köthetők, de a zsidótörvények sem...
Akik tisztelettel gondolnak Horthyra, azok elsősorban a korszakra, és annak eredményeire tekintenek tisztelettel, amit Horthy kormányzó, mint az államegység megtestesítője, nevével képvisel.
Ugyanakkor a magyarlakta területek visszacsatolása, vagy épp az, hogy a németekkel szemben egészen 1944-ig megőriztük a németekkel szemben függetlenségünket, okot adnak arra, hogy a nemzet nagyjaival együtt említsük Horthy kormányzót.
"Horthyról alkotott véleményéhez azt szólom, hogy mértéktartó, a politikai beállítottságával összhangban lévő, helyenként túlzottan elnéző, helyenként téves megállapítások. A részletes alátámasztás több oldalt igényelne, attól eltekintek."
- Amiben én túlzott elnézést tapasztalok, az a fehérterror, ami ugyan nem a kormányzó vezényletével és csapatai által zajlott le, de hallgatólagosan egyetértett vele. Igaza van azonban abban is, hogy Horthy és a kormány a zavarok lecsillapodásakot mindent megtett a félkatonai milíciák felszámolására, de pont annak okán, hogy nem álltak a kontrolljuk alatt, emiatt komoly nehézséget jelentettek.
A másik azon kijelentése, hogy nem lehet a kormányzó antiszemitizmusáról beszélni az I. világháborút követően. Igaz, nem a "klasszikus" értelemben vett antiszemitizmusa volt, hanem a kor többi politikusa és államférfije felfogásához hasonlóan "szelektív", azaz az országnak hasznos, asszimilálódott, a gazdasági életben vagy a háborúkban érdemeket szerzett zsidókat védelmébe vette.
Ez pedig egy nagy port kavart írás:
http://www.gyakorikerdesek.hu/politika__magyar-politika__332..
válasza: válasza:az adózással kapcs tudnék mit írni, de nem mélyednék most bele.
tudod a gond ott kezdődik, hogy olyan ember szavazzon aki nem itt él, nem lesznek rá hatással a döntései? nem érzed ezt kicsit inkorrektnek?
Mit szólnál hozzá, ha én mondanám meg, hogy a munkahelyeden építsenek le 10 embert, köztük téged is? Nem dolgozom ott, nem érzem a hatását, a cég nem az én tulajdonom, csak úgy beleszólhatok. korrekt lenne vajon?
Az meg már a hab a tortán, hogy sok esetben külföldön fingjuk nincs az embereknek az itthoni eseményekről. Ilyen volt bnőm anyjának testvére Németo-ból aki szavazás napján itthon volt, fideszre szavazott, de előtte azért megkérdezte, hogy most ki is van kormányon.
ennyit erről.
80%-os, még sokszor elmondhatod, akkor sem lesz ugyanaz. Az, hogy egy élsportoló hogyan szavaz, teljes mértékben közömbös a karrierje során.
Az, hogy egy politikus hogyan foglal állást egy politikai témában (márpedig a Horthy-korszak ez), az meghatározza politikai cselekvésirányát is.
Ha ezt nem tudod megérteni, nos, nem tudom, a sok leszereplés után hova lehetne még süllyedned tovább. Ez olyan, amit még egy egyszerű, utcán járkáló ember is megért, valószínűleg egyből, de hogy ilyen szájbarágósan másodszorra se, az kizárt.
------------
Kedves Kamumail:
"tudod a gond ott kezdődik, hogy olyan ember szavazzon aki nem itt él, nem lesznek rá hatással a döntései? nem érzed ezt kicsit inkorrektnek?"
- Mikor értjük meg, hogy _de_, van hatása? Az, hogy milyen kormány van Magyarországon, nagyonis kihatással van az ő életükre, hogy mennyire képviseljük mi anyaországiak az ő, kisebbségbe szorult érdeküket a szomszédos államokkal szemben. Erre számos példa van, ha párhuzamba állítjuk a Gyurcsány-éra külpolitikáját az előtte vagy utána lévővel.
Erről szól a "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének lenni".
válasza:kérdező, csak lélekben antall nem 15 millió magyar miniszterlnöke volt, hanem pár százezer kommunistáé és pár külföldi multié!!! a magyarokat meg rabszolgának adta ez az áljobboldali kommunista antall józsi! utódja dávid ibolyka is folyton gyf kommunista körül sündörgött! az mdf áljobboldali volt, az álrendszerváltásban!
most próbál Orbán Viktor rendszert váltani, de most is nehezen megy, a kommunisták máig tönkreteszik a dolgokat, mert mindenhol ott vannak!
válasza:antall józsi lejáratta saját magát, a kommunista disznója!
nem kellek én ahhoz, hogy lejárassam!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!