Mi a legnagyobb problémája a gazdaságunknak? És miért?

"Ezen mi nem igazságos? 20-25% szerintem már bőven elfogadható. "

Azt nem tartom igazságosnak, hogy aki pusztán eladja a terméket nagyobb hasznot hajt a dologból, mint aki megtermelte, szerintem ez nem igazságos. (azért használtam az extraprofit kifejezést, mert szerintem ez hűen tükrözi a szó mögötti tartalmat, hiszen a profit normális dolog, de a "kizsákmányolás" nem)

Nyilván azért öntözték a tejet a csatornába nem is oly rég, mert megérte megtermelni.

"Ez kb. az őskor gazdasági modellje." Ez az alap, ha egy ország nem tudja ellátni magát az bizony egy gyenge és kiszolgáltatott ország. Amennyiben kitör egy háború, és nincs megfelelő mezőgazdaságunk, máról holnapra éhenhalunk, a gyárakat nem tudjuk megenni.... 100-200 hektáros családi kisparasztoké a jövő, Magyarországon ez a termelési módszer csökkentené a munkanélküliséget, növelné a termelést, jó minőségű áruval látná el a piacot, és önellátóvá tenné az országot, nem utolsó sorban fellendítené a vidéket. Ez a minimum szerintem, de ehhez az kell, hogy az állami földeket ne bizonyos körök stoppolják le. Mezőgazdaság nélkül hova akarunk ipart?

Tisztában vagyok azzal, hogy ez önmagában édes kevés, de mint már írtam, ez a minimum, erre lehet építkezni. Pl.: a gépgyártásunkat újra lehetne éleszteni, régen a ganz vagy az ikarusz igen kedvelt volt Dél-Amerikában, Afrikában, és Indiában. Sok helyen még ma is ikaruszok mennek. Oroszország se nyugatnak gyártja a ladáit. Hatalmas piaci lehetőségek vannak, mind élelmiszer mind olcsó fapados, de viszonylag jóminőségű gépek tekintetében ezeken a területeken.

"A verseny, a konkurencia neked, mint fogyasztónak, jó" A verseny rendben is van, de mi lenne ha a magyar termelők versenyeznének egymással nem a külföldiekkel versenyezne a magyar termék. Amit itthon megtudunk termelni, azt termeljük meg itthon. Undorító amikor a tescoba nem tudok mást venni csak ETIÓP babot, vagy KÍNAI fokhagymát, vagy SZLOVÁK cukrot, szerintem ez nem normális dolog.

" mert a magyar kisvállalkozónak élete a feketézés"

Ez így van, de ez se véletlenül alakult így ki, lehet, hogy naív vagyok, de szerintem, a többség normálisan fizetné járulékokat, ha bevételarányosabb lenne, és fokozottabb ellenörzést hajtanának végre az állami szervek.

"Ez az alap, ha egy ország nem tudja ellátni magát az bizony egy gyenge és kiszolgáltatott ország."

A mi éghajlatunkon nem terem meg a banán. Akkor mi most gyengék vagyunk, és ki vagyunk szolgáltatva Közép-Amerikának, mert nem tudjuk magunkat ellátni banánból? Bagatell példa, de mondhattam volna kőolajat is. Mert abból is durván behozatalra szorulunk.

Létezik olyan, hogy mérethatékonyság. Nagyobb mezőgazdasági termelőegység hatékonyabb (nem a végtelenségig, de elég messze vagyunk a kritikus nagyságtól), mint a kicsi, azaz egységnyi terményt alacsonyabb költséggel tud megtermelni. Manapság a mezőgazdaság olyan szintig gépesíthető, hogy egyáltalán nincs szükség annyi munkaerőre, amennyit te gondolsz. Ez a 21. század. Amit kevesebb ember is el tud végezni, azt ne végeztessük több emberrel, mert többe fog kerülni. Az ipar és a mezőgazdaság nem kézenfogva járnak, mellesleg, hanem egymástól teljesen függetlenül lehet egy gazdaság túlnyomóan iparalapú, vagy túlnyomóan agráralapú, vagy többé-kevésbé kiegyensúlyozott. Mezőgazdaság nélkül is lehet egy országnak fejlett ipara.

"mi lenne ha a magyar termelők versenyeznének egymással nem a külföldiekkel versenyezne a magyar termék"

Kisebb lenne a verseny! Ha ezt nem fogod fel, tényleg nem tudok veled mit kezdeni. Ha három féllábú ellen futsz egy versenyen kétlábúként, simán nyerhetsz, akár kocogva is. Ha viszont nem csak féllábúakkal futsz, hanem külföldi egészségesekkel is, akkor meg kell erőltetned magad, hogy nyerj. Ez a gazdaságban ár- és minőségversenyt jelent. Ha nincs verseny, nem töröm magam, hogy jó terméket adjak, vagy olcsót, hanem adok valami hulladékot drágán, úgyis csak tőlem veszik. Vagy a szomszédtól, aki szintén ugyanígy gondolkodik, senkinek nem érdeke lejjebb vinni az árakat. Ne mondd nekem, hogy díjaztad, amikor a nyáron a normális 70 Ft/kg körüli piaci ár helyett sehol nem vehettél 100 alatt dinnyét pár napig, mert a kormány így tartotta igazságosnak. Én bojkottáltam a dinnyét, egész nyárra, nem csak arra a pár napra.

Az etiób babbal mégis mi bajod van? Etiópia kb. a Szahara széle, örülnek, ha babot tudnak elfogadható minőségűt termelni. Hadd termeljék, mi meg vegyük meg tőlük! Legalább nekünk nem kell babot termelnünk (mert mi csak drágábban tudnánk), annál jobb, azt az energiát, pénzt, amit a babtermelésbe ölnénk, költhetjük másra. Amiben jobbak vagyunk. A szlovák cukorral aztán tényleg nem értem, mi bajod van. A cukor mindenhol cukor, ugyanolyan színű, ugyanolyan ízű. Ha nem látod a csomagolását, meg nem mondod, szlovák-e.

"a többség normálisan fizetné járulékokat, ha bevételarányosabb lenne, és fokozottabb ellenörzést hajtanának végre az állami szervek"

Nézd, aki csak azért fizet adót, mert tudja, hogy különben megbüntetik, azt nem kell így babusgatni. Tény, hogy magasak az adók, de egy olyan országban, ahol mindenki visszavágyik a kádári szocializmusba, ahol a nép négyötöde szavazza le a háromszáz forintos vizitdíjat egy népszavazáson, ahol diákok ezrei vonulnak utcára, amint meghallják, hogy a kormány radikálisan lefaragja az államilag finanszírozott egyetemi helyeket - ott miért is várunk alacsonyabb adókat? Magas újraelosztást csak magas adóból lehet finanszírozni.

Egyébként pedig igenis, pontosan így alakult ki. A Kádár-rendszer vége felé az enyhülésben, amikor elkezdték legalizálni a kis magánvállalkozásokat, az állam megbízott bennük, nem zaklatta őket az adókért. Ennek az lett a vége, hogy a kutya nem fizetett adót, mert minek, úgyse nézik. Azóta elég sok tapasztalatot szereztek adóelkerülésben, gyakorlatilag nemzeti sport lett az adócsalás. És nem, nem hagynánk abba, ha alacsonyabbak lennének a kulcsok. A 0%-nál minden kulcs magasabb, márpedig a feketegazdaságban minden adó 0%. A hatékony adóbehajtás pedig csak azt jelenti, hogy kimegy a navi, és megzsarol, hogy ne fárasszuk egymást, fizetsz x milliót, és nem bántunk. Ha nem fizetsz, átvizsgálunk, biztosan találunk valamit, és kirángatjuk belőled az említett összeget.

"Ha ezt nem fogod fel"

Azt nem fogom fel, hogy miért kell egy vitában személyeskedni. Nyilván nem vagy tisztában a szellemi képességeimmel, ahogy én sem vagyok tisztában a Te képességeiddel. Értelmes emberek nem szokták lehülyézni a másikat csak azért mert nem egyezzik a véleményük.

Ez a nagy modern 21. század döglődik, a fogyasztói társadalom döglődik. A világ előbb-utóbb rá fog döbbeni, hogy a jóléti társadalom, illetve a fogyasztói társadalom nem működik. Nem véletlenül durrant ki az a bizonyos "adósság buborék". A "mindegy miből csak vegyél, vegyél" nem járható út. A fogyasztás helyett a termelést kell a középpontba helyezni.

Én azt mondtam, hogy amit itthon meg tudunk termelni, azt termeljük meg itthon, ezért a kőolaj és a banán rossz példa, hiszen ezekből igen gyengén állunk.

Van belátásom a földművelésbe, és állattenyésztésbe tisztában vagyok azzal milyen szinten gépesíthető. Nem azt mondtam, hogy akkor dobjuk ki a gépeket és újra kaszával arassunk. Azt mondom, hogy ne egy pécsi ügyvéd kezeljen a Hortobágyon 3000 hektárt. Kapják meg földművelő családok, és ők műveljék, 200-300 hektárat bőven megmunkál egy család, és meg is élnek belőle. Mivel egy agrár országban élünk, és szenen (bár feltételezem a a szén kitermelési jogát is eladták már) kívül nincs más az országban, ezért elég nehéz kialakítani nehézipart, így egyelőre marad a mezőgazdaság és az ehhez kapcsolódó feldolgozó ipar.

Én tartom magam annyira, hogy ne a külföldi silány terméket egyem. Akármilyen külföldi zöldség vagy gyümölcs félérett állapotban kerül a ládába, így megérik mire ide érkezik, a minősége nem veszi fel a versenyt az itthoni áruval. A nagyüzemi húsnak is teljesen más íze van mint, egy normálisan felnevelt és levágott állatnak, ezért támogatom a családi gazdaságokat még mindig, hiszen jóval magasabb minőségen tudnak termékeket előállítani mint a nagyüzemben. Én nem szivesen eszem a hipóval mosott romlott húst és a társait, de lehet csak én vagyok túl válogatós.

Szlovák cukorral annyi bajom van, hogy volt 9 cukorgyár az országban, mára van 1 működő, eladták, dózerolták, és most meg esszük a külföldi cukrot, hát ez tényleg nagyon okos dolog volt.

"Magas újraelosztást csak magas adóból lehet finanszírozni."

Ez így is van, de pontosan ott van elrontva, hogy az államnak nincs más bevétele, csak az adók, a tengernyi "szarér-hugyér" privatizálásnak köszönhetően. Az nem baj, hogy lefaragják a finanszírozott helyeket, csak az a baj, hogy kicsit eszetlenül faragják őket.

Ha eléd teszek két tükörtojást, az egyiket magyar tojásból, a másikat külföldiből, bármiben lefogadom, hogy csak tippel tudnád megállapítani, melyik volt a magyar tojás. Ugyanez érvényes az etióp babból készült főzelékre is, a kínai fokhagymára is és a szlovák cukorra is.

Na most. Ha Etiópia ugyanolyan babot termel, mint Magyarország, csak sokkal olcsóbban, arra a közgazdaságtan azt mondja, hogy Etiópiának abszolút előnye van babtermelésből. Ha veszünk egy másik terméket, mondjuk a fokhagymát, és Etiópia abból is ugyanolyat termel, mint mi, csak olcsóbban, akkor Etiópiának fokhagymából is abszolút előnye van. Mindkettőt nem termeltethetjük az etiópokkal, mert arra már nincs erőforrásuk, mi meg nem csinálnánk semmit. Ezért meg kell nézni, melyikkel lehet többet spórolni. Ha babot harmadannyiért állítanak elő, fokhagymát meg feleannyiért, akkor babból komparatív előnyük van, mert az abszolút előnyük nagyobb, nekünk pedig fokhagymából van komparatív előnyünk, mert az abszolút hátrányunk kisebb. Ha a komparatív előnyök alapján szakosodunk, vagyis Etiópia babot, Magyarország pedig fokhagymát termel, sokkal többet tudunk termelni, amiből ki tudjuk hozni az etiópok és a magyarok fokhagyma- és babigényét is, sőt, tán még exportra is jut, lesz miből szlovák cukrot venni, mert ők meg abban jobbak. Kicsit hosszú lett a magyarázat; ha ültél már végig közgazdaságtan órákat akár középiskolában, akár egyetemen, valószínűleg rengeteg példát láttál ehhez hasonló munkamegosztásra számokkal szemléltetve; ha meg nem, hát remélem, ebből megértetted. A kőolaj és a banán nem voltak jó példák, mert az itthon nincs - hát most hoztam olyan példát, ami lehetne itthon is, csak esetleg jobban megéri a külföldre bízni.

Külföldi silány termék. Ezzel a kifejezéssel két problémám van.

Egy: biztos, hogy ami külföldi, az silány? Nem ülsz be csotrogány BMW-be, ha teheted, mert fujj, külföldi? Ne mondd, hogy de hát az autó, olyanunk nincs, mert Opelt, Audit, Suzukit és Mercedest is gyártanak az országban.

Kettő: biztos, hogy ami magyar, az minőségi? Nem ettél még kukacos magyar almát? Nem vettél még úgy magyar dinnyét, hogy otthon kettévágva derült csak ki, hogy romlott? Sosem próbált még átverni magyar kisvállalkozó? Akkor szerencsésnek mondhatod magad.

A családi gazdaságos ötletedhez számold ki egyszer, hogy mennyibe kerülne egy saját tenyésztésű állat húsa kilónként. Ne csak a közvetlen, explicit költségeket számold bele, hanem azt is, hogy ha disznókat nevelsz otthon, akkor nem tudsz máshol dolgozni, ezért a korábbi béred úszik. A családi gazdaság megalapozása sok pénz, földet kell venni, gépeket kell venni stb., ezt vagy saját megtakarításból fedezed, ez esetben úszik a kamat, vagy hitelből, ez esetben nyakadba zúdul a kamat. Mindkettőt számold bele a házi hús előállítási költségeibe.

A "szarér-hugyér" privatizációért bizony kár volt, lehetett volna drágábban is. Az egyébként nem baj, hogy az államnak csak az adóból van bevétele. Miből legyen még? Államosítsunk vissza mindent? Az elrontott privatizáció miatt keseregni már kár, ami megtörtént, megtörtént. De ha tízszer, hússzor, százszor ennyiért ment volna végbe a privatizáció, az akkor is csak egyszeri bevétel lett volna az államnak. Ha meg meghagytunk volna mindent állami kézben, akkor mi változott volna a szocializmushoz képest?

Lehet a cukorgyárainkon siránkozni, de pont azért szűntek meg, mert máshol ugyanolyan cukrot tudnak csinálni, csak annyival olcsóbban, hogy még szállítási költséggel is olcsóbb, mint a miénk. Azért meg nem kellenek cukorgyárak, hogy drágán termeljünk cukrot, hadd legyen mindenkinek munkahelye, mert akkor megint sehová nem mozdultunk el a szocializmusból.

Zöldségben vagy gyümölcsben érezni a különbséget, tojásnál azt lehet megállapítani, hogy a tyúkot mivel etették, ahogy a többi állatnál is kirívó a különbség. Mezőgazdasági termékeink igenis minőségben jobbak, hiszen a szállítási idő jóval kevesebb, és a magyar föld minősége is a világ legjobbjai közt van.

Hazai előírásokat a termeléssel kapcsolatban ismerjük, az Európából érkező termékekre vonatkozót is, de Etióp vagy kínai termelésben használatos műtrágya/vegyszer felhasználást nem hiszem. Ez egy komoly gond, nem kevés botrány volt ebből az utóbbi időben, hogy határértéket meghaladó vegyianyagok voltak az élelmiszerben. Ezeket nehéz ellenőrizni, hiszen a vizsgálatok nagyon költségesek és a fogyasztóvédelmünk sem túl aktív ilyen téren.

Külföldi terméknél a másik probléma, hogy az állami bevételeknél nem számolhatunk se a cég, se a dolgozó adójával.

A példa amit írtál rendben van, de van egy hátránya amennyiben elveszítjük az Etióp piacot valamilyen oknál fogva, akkor itt állunk piac nélkül egy halom fokhagymával. Az ország ilyen mértékű függése más országtól instabil. A legbiztosabb piac a saját belső piacunk, amit meg kell védenünk, amit itthon meg tudunk termelni azt termeljük meg, amit nem azt természetesen szerezzük be külföldről, nem elszigetelésről van szó.

Biztos, hogy ami külföldi, az silány?

Bizonyos termékekben az pl.: paradicsom, a külföldi silány. Autó azért nem jó példa, mert mindegy milyen márkájú az bizony jó hatással van a gazdaságunkra, hiszen generálja a fogyasztást (itthon tankolsz, itthon viszed szervízbe, itthon veszel hozzá alkatrészt).

biztos, hogy ami magyar, az minőségi?

Nem, nem biztos, de mezőgazdasági termékekben szívesebben fogyasztom a túlnyomóan jó tapasztalatom alapján. Hiszen egy almán látszik, hogy kukacos, dinnyén hallani, ha rossz, a kisvállakozó meg nem vert át, mert nem hagytam neki.

"A családi gazdaságos ötletedhez számold ki egyszer, hogy mennyibe kerülne egy saját tenyésztésű állat húsa kilónként." Amennyiben a család a saját följén képes megtermelni az eleséget számára nem jön ki drágábban, mint a bolti. Manapság háznál 400-450 FT kilónkénti áron lehet venni a disznót, amiből szinte minden hasznosítható, és ehető. Nyilván ezeken nincs adó, de mindenféleképp haszonnal működtethető.

"A családi gazdaság megalapozása sok pénz, földet kell venni, gépeket kell venni stb"

Föld megoldható az állami földek ésszerű bérbeadásával (most sem fizetnek bérleti díjjakat), gépekre lehet kiírni pályázatokat. (A földművelők hektáronként állami támogatásban részesülnek, ami nem kevés pénz. Ma ez úgy néz ki, hogy egy befolyásos ember kibérel több ezer hektárt és felveszi az érte járó állami támogatást és valakivel éhbérért megművelteti a földet, általában azt se tudja, hol a föld. ) A magyar vidéknek nincs más lehetősége, az meg nem megoldás, hogy mindenki beköltözik a városba és a szolgáltató szektorba szeretne dolgozni. Vannak olyan speciális magyar termékek, amiket fel tudnánk karolni, és külfödön jó marketinggel eladni, mert nekik abból nincs. Köztudott, hogy a jó magyar borok felveszik a versenyt a francia borokkal is, mégis alig lehet kapni külföldön, rossz a marketing. A jó magyar pálinkával ugyanez a helyzet. De vehetnénk a szürkemarhát is, vagy a mangalicát és sorolhatjuk tovább, ezeket a különleges termékeinket kell ráárasztani a világra, hiszen kenyér mindenhol van azzal nehéz versenyezni.

"ha disznókat nevelsz otthon, akkor nem tudsz máshol dolgozni"

Ez nem igaz, mélyalmos tartással, bőven elég, ha reggel, és este megetetik őket és hetente 1-2 alkalommal kiszedik a trágyát. A tyúkkal is ez a helyzet. Így gond nélkül fel lehet nevelni 30-40 disznót is, illetve tyúkot. Ezk a viszonylag igénytelen állatok, a kacsa, liba tartás körülményesebb, de ez sem veszélyes.

Sok olyan családot ismerek, ahol van 20-30 hektár föld egy traktor (az aratásért fizetnek valakinek), a férj eljár napi 8 órában dolgozni, mellette tyúkot, kacsát, libát és disznót tartanak, egyesek tehenet is vagy lovat. A feleség otthon van felnevelt 3-4 gyereket és tisztességesen megélnek, nem luxusban, de nem szűkölködnek. És érdekes módon soha semmi nem marad a nyakukon, a disznókat már malac korukban lefoglalják, ennyire keresett a minőségi magyar áru. Természetesen feketén megy az egész, de ez már csak az államon múlik, hogy tőlük nem kérne olyan mértékű adót mint egy milliárdos cégtől. Hiszen nem mindegy hogy valaki 100 forintból adózik 25%ot vagy vagy 1000-ből (sarkalatos példa).

Még az államosításról is mondanék egy-két szót. Ne felejtsük el, hogy a túlzott szabadság szabadosságot szül, ez nagyon sok mindenre igaz. Az állam kivonult, eladtak mindent és csak egy ellenőrző szerepet kíván betölteni. Ilyen válságos helyzetben, mint manapság, ha állami kézben lennének a közművek, az állam csökkenthetné a profitot, így a számlák nagyságát is, az emberek jólétének érdekében, ezt egy magánvállalkozó soha nem fogja megtenni. Ha az embereknek csak 10 000Ft-al több marad havonta, már a másik oldalon meg is térült. Az állam bevétele összeségében nem csökken, de az emberek jobban élnek. Nem vagyok kommunista, se szocialista, nem azt sírom vissza. Mivel az állam feladata a közjó szolgálata definíció szerint, ezért belefér az, hogy bizonyos szolgáltatásokat állami monopoliumként kezeljünk, ilyen a legalapvetőbb szükségletek kielégítése mint az ivóvíz szolgáltatás, az áram szolgáltatás, és a gáz szolgáltatás ezeken senki ne gazdagodjon meg, mert tisztességtelen.

"és a magyar föld minősége is a világ legjobbjai közt van"

Ja, világhírű a magyar föld, de erről csak mi tudunk.

Az etióp bab-magyar fokhagyma példámból nem a lényeget szűrted le. Azért két országgal és két termékkel szemléltettem, mert úgy egyszerű. Szemléltethettem volna úgy is, ahogy a világkereskedelem működik, kétszáz országgal és hatszáznyolcvanhárommillió termékkel, de egyszerűségre törekedtem. Úgy látom, feleslegesen. Mint az apuka, aki el szeretné magyarázni a debil gyerekének az összeadást: "ha van két almád, és én adok neked három almát, hány almád lesz?" "vetté' a'mát?"

Nézd, én a te fogyasztói preferenciáidba nem akarok beleszólni. Ha te szívesebben pirítasz makói hagymát a gulyásleveshez (vagy nem jó példa a gulyásleves? a paprikás krumplit jobban szereted?), mint kínait, akkor is, ha ötször annyiba kerül, az a te dolgod. De ne akard ezt másokra ráerőltetni. Hadd legyen meg nekem a jogom ahhoz, hogy külföldi árut vegyek, ha a magyar nekem semmilyen többlethasznot nem okoz, és még drágább is.

"Nyilván ezeken nincs adó" - na itt a probléma. Amint lenne rajta adó, máris belekerülne vagy kétszer ennyibe. És akkor arról még nem is beszéltem, hogy nem mindenkinél járható út a családi gazdaság. Attól, hogy veszel pár száz hektár földet, még nem leszel jó paraszt. Sőt, még az sem feltétlenül determinál erre, ha falun születtél, és csirkéket neveltetek az udvarban. És ismét: aki nem akarja falun/tanyán leélni az életét, azt ne kényszerítsük erre, és ne is nézzük le, mert "cöh, városi, nem tudja, mi az a munka".

Amiben (gondolom én) egyetértünk: ahogy ma a magyar mezőgazdaság működik, az rossz. Nem vagyok szakavatott, úgyhogy nem tudom, mi a megoldás rá. De biztosan nem az, hogy a mai, rosszul működő rendszer elemeit, mint a mérhetetlen állami támogatás, meg több milliárdos pályázatok (a korrupció klasszikus melegágyai), egy az egyben átemeljük az új rendszerbe.

"de ez már csak az államon múlik, hogy tőlük nem kérne olyan mértékű adót mint egy milliárdos cégtől. Hiszen nem mindegy hogy valaki 100 forintból adózik 25%ot vagy vagy 1000-ből (sarkalatos példa)."

Ha 15% adót kér a kisparaszttól az állam, a kisparaszt akkor is beint az államnak. Mert a feketegazdaságban 0% az adó, az még a 15, sőt az 5%-nál is lényegesen kevesebb. Plusz nincs papírmunka, nem kell könyvelőt fizetni stb. A nagyok ezt nem tehetik meg, és elvből nem is teszik meg.

Túlzott szabadság? Mi az a túlzott szabadság? És mi az a "szabadosság", amit ez a "túlzott szabadság" szül? Nem az a baj, hogy az állam csak ellenőrző szerepet lát el a gazdaságban, hanem az, hogy azt sem rendesen, miközben a gazdaság konkrét működésébe folyton bele-beleszól.

"ivóvíz szolgáltatás, az áram szolgáltatás, és a gáz szolgáltatás ezeken senki ne gazdagodjon meg, mert tisztességtelen."

Az egy nagyon hangzatos kommunista lózung, hogy az ivóvíz mindenkinek JÁR, nehogy már valami burzsuj extraprofitot halásszon le belőle. De a csapból bármikor folyó egészséges ivóvíz csak a 20. század emberének természetes. Ehhez vízcsövek kellenek, szennyvízelvezetés, és víztisztító telepek. Ezeket ki kell építeni és fenn kell tartani. Aki ebbe beruház, az ugyanúgy jogosan várja el a beruházás megtérülését (amibe beleszámít a profit is!), mint aki gyárba vagy tanyába fekteti be a pénzét. Ja, és amíg az említett szolgáltatások hatósági árasak (sőt, újabban a kormány nem csak az árak leszállítására kötelezi a szolgáltatókat, hanem arra is, hogy a számlán közöljék a fogyasztóval, hogy a kormányt tessék dicsérni, ne minket), addig ne panaszkodjunk, hogy valami burzsuj meggazdagszik rajtuk, mert a hatósági ár jellemzően veszteségessé teszi az üzemet.