Egy továbbra is tisztességesen élni próbálóhajléktalannak mihez van joga?

"Ahhoz van joga mint minden más magyar állampolgárnak."

Jelenleg marhára nem úgy néz ki és a kormány, a főpolgármester és sok "fontos ember" nem kicsit antiszociális, antihumánus gondolkodását úgy nézz ki a lakosság jó része ha nem többsége támogatja is. Persze csak amíg nem ő lesz a hunyó.

A Budapesti Csatornázási Művek tartja fent most a nyilvános WC-ket (régen nem így volt, hosszú ideig meg szinte nem is volt rendes ellátás), viszont kevesen tudják, hogy ezeken a helyeken lehet pénzért zuhanyozni is. Emlékeim szerint a zuhany használata 200 forint, de külön törülközőért elkérnek 300-at, tehát az jó ha kéznél van.

Régen a Keletinél volt egy nagyobb egység ahol csak zuhanyzók voltak (10? 20?), de azt ugye a térrel együtt szétszedték rég.

Ez nem jog, hanem lehetőség, de főleg szemlélet kérdése.

Azt azért nem árt világosan látni, hogy a hétköznapi magánszemély ebben keveset tehet. Nem az a megoldás, hogy magánlakásokra járjanak ilyen emberek.

A probléma a politikai szemlélettel van. A mindent a hatalomért elv ezen a pontom mutatja meg talán legnyilvánvalóbban igazi arcát.

A hajléktalanok tábora messze nem egységes. Vannak közöttük beteg, szellemileg végletesen leromlott emberek. Sok évig ilyen életmód mellett az emberi tartás teljes elvesztése nem abnormális, és fel kell ismerni, hogy a visszatérés csak nagy segítséggel, vagy sehogy sem lehetséges. Számukra már csak a tisztes ellátás marad. Nem olyan sok az. Van olyan réteg, amely még képes munkára fizikailag, de elvesztette minden hitét. Őket vissza kell segíteni a normális életbe. Vannak sokan, akik megfelelő hajlék és munka esetén maguktól önfenntartók lennének, csak elindulni nem tudnak.

Az nem megoldás, ami ma van. Ahol a hajléktalanszállók vezetése mérhetetlen önfeláldozással teremt rendet, ott kevés a lopás. Ahol csak éppen van a szálló, ott bizony rendszeres a kifosztás.

A fölöslegesen elherdált milliárdok töredékéből lehet emberhez méltó szállókat létrehozni, akit már csak ápolni lehet, ápolni. Akinek segítség kell, helyben megtanítani ismét munkára, életre. Megfelelő és megfizetett személyzettel a rendet fenntartani. A szankcionálás (mert eleinte biztosan szükséges) nem kirakás, hanem a kár megtéríttetése úgy hogy munkára kötelezzük (amit mi adunk neki). Van ennek módszertana, értenek hozzá elegen, ami hiányzik: a kormányzat egyértelmű deklarációja, hogy a dolgot meg akarja oldani, híradás arról, hol vannak ilyen helyek, kik a szakemberek, mennyi pénzt adnak rá. Hivatalos és hangoztatott álláspont a tervekről, tettekről. De nem kampányfogásként. Hiszem, hogy két év alatt normalizálódna a helyzet, tiszták lennének az aluljárók és környéki erdők.