Pártok népszerűségének mérése esetén melyik adat mutatja, hogy nagyjából ki hány százalékot kapna?

Ha utánaszámolsz, mindkét adatsor ugyanazt mondja az arányokról. Az első arra helyezi a hangsúlyt, hogy valójában az állampolgárok hány százaléka támogatja a pártot (például a 2/3 valójában a lakosság harmada). A második arra helyezi a hangsúlyt, hogy egy választást szimuláljon. Csak azokkal számol, akik ténylegesen elmennek szavazni, ennyiben azt mutatja, milyen lenne a képviselők aránya a parlamentben.

Mindkettőt jelentősen torzíthatja egy célzatosan alkotott választási eljárási törvény, hogy tudniillik a leadott szavazatok minek számítanak. Egy szélsőséges példa: ha a választók fele megy szavazni, és két párt van, az egyik 60%-ot kapott, a másik 40%-ot, mi a helyzet? A választókorúak 30%-a támogatja (A) pártot, 20%-a (B) pártot. A többi nem szavazott. A szavazók 60%-a (A), illetve 40%-a (B) pártra szavazott. Tegyük fel, hogy csak egyéni képviselők vannak, és minden körzetben (A) párt képviselője kapott 60%-ot. Ekkor a parlamentbe csak (A) párt jut be, tehát a képviselők aránya 100%. Pedig a szavazók 40%-a mást akart, a lakosság 30%-a akarta csak ezt a pártot.

A te dolgod eldönteni, hogy ezután mit teszel.

"De ha 60% támogatja "A" pártot, abból hogy lesz 30%?"

A 60%-a biztos pártszavazók. A 30% pedig a teljes lakosság.

"Pártok népszerűségének mérése esetén melyik adat mutatja, hogy nagyjából ki hány százalékot kapna?

Választókorúak vagy a biztos pártválasztók? "

Az az egyetlen hiteles, amit az OVB mér négyévente.