Mégis akkor mit tanuljanak a fiatalok? Diploma vagy szakmunka?
Sokszor hallani, hogy nem éri meg a diploma (annak ellenére, hogy a felmérések mást mutatnak, főként informatika és műszaki területen), viszont a szakmunka igen. Viszont itt azért van néhol hiány, mert rendkívül alacsony a fizetés. Valójában bőven van szakmunkás.
Diploma:
Akkor mégis mit csináljanak?
A 2. link: (ahhoz képest, hogy előfizetői tartalom...)
Teljesen megalapozatlanok a magyarországi diplomás túlkínálatra vonatkozó vélekedések: nincs diplomás túlkínálat ma Magyarországon, a frissen végzettek túlnyomó többsége hosszabb-rövidebb idejű álláskeresés után el tud helyezkedni a munkaerő-piacon. 2012-ben több cég kíván diplomást felvenni, mint amennyi leépítésekben gondolkodik és a cégek inkább növelni, mint csökkenteni szeretnék diplomás foglalkoztatottaik számát - derül ki a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzéséből.
Még mindig több diplomás kell
A gazdasági válság nem hagyta érintetlenül a diplomások iránti kereslet alakulását sem: 2009-ben több versenypiaci cég tervezte diplomások elbocsátását, mint létszámfelvételét, ez azonban már a következő évben megfordult, és 2010-be 12%-pontos fölénybe kerültek a bővíteni tervezők. A GVI szerint 2011-ben és 2012-ben nem folytatódik a pozitív tendencia, a kereslet a diplomások iránt is csökken, de fontos tudni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a kereslet elmaradna a kínálattól: a GVI szerint továbbra is több cég venne fel diplomást, mint amennyi leépítésben gondolkodik, és a felveendő diplomások száma is magasabb azokénál, akiket a tervezett elbocsátások érinthetnek.
A GVI felmérése szerint 6,8%-kal több cég tervezi diplomás munkaerő felvételét, mint elbocsátását.
A megállapítást persze árnyalni kell végzettségek és felsőoktatási intézmények szerint. A gyengébb oktatást nyújtó intézményekben végzetteket a cégek "feketelistára" helyezik, és számukra 2005 óta az elhelyezkedési esélyek is rosszabbak és alacsonyabb induló bérrel kénytelenek megelégedni munkába állásukkor.
Diplomás munkanélküliség: 1%
Mindenesetre sokatmondó adat, hogy a regisztrált álláskeresők között a diplomások aránya mindössze 5% volt 2011 decemberében, a diplomás munkanélküliségi ráta pedig az 1 százalék körüli. Ha az álláskeresők végzettség szerinti összetételére tekintünk azt láthatjuk, hogy a legnagyobb probléma nem a felsőfokú végzettségűek körében, hanem főleg a képzetleneknél van, akik stabilan 40%-át alkotják az álláskeresők sokaságának.
Megéri a diploma?
A diploma munkapiaci értékének egyik mércéje (az alacsony munkanélküliségi ráta mellett) a bérprémium, vagyis, hogy a megelőző végzettséghez (érettségihez) képest mennyivel magasabb bért lehet elérni diplomával. A GVI megállapítja, hogy 2000-2009 között a bérprémium csökkent, de még mindig magas, 2009-ben a főiskolát végzettek körében 50% körüli, egyetemi végzettséggel a 100%-ot is meghaladhatja. Ez is azt támasztja alá, hogy továbbra is igen erős a kereslet a frissen végzett diplomások iránt. A GVI szerint ezzel együtt és a versenyszektor munkaerő-keresletének változását megfigyelve az adatok arra mutatnak, hogy teljesen megalapozatlanok a magyarországi diplomás túlkínálatra vonatkozó vélekedések.
A mérnökök a favoritok
Az érdeklődés és a szakpolitika fókuszában leginkább az szokott állni, milyen szakmák, végzettségek iránt van/lesz kereslet a munkaerő-piacon. Az eredmények nem túl meglepőek, és egybehangzanak az általános megállapításokkal. Az egyes szakok keresettsége között markáns különbség van.
A lehető legpozitívabb jövőkép, ha a meglévő foglalkoztatók is bővítenék létszámkapacitásaikat pályakezdő diplomásokkal, és még új cégek, foglalkoztatók is belépnek a piacra, amellyel új pozíciók jönnek létre, vagyis bőven van kereslet az adott szakterület iránt. A GVI felmérése szerint ilyen stabil keresletre leginkább csak a villamosmérnök, gépészmérnök, gyártástechnológiai mérnök és építőmérnök szakokhoz kapcsolódó munkakörökben lehet számolni.
A vegyészmérnöki végzettséghez kapcsolódó munkakörben ennek csak fele teljesül, a GVI szerint várható új foglalkoztatók létrejötte, de a meglévők várhatóan nem vesznek majd fel újabb friss diplomásokat.
A legnehezebb helyzetben a frissdiplomás marketingesek vannak, mert a meglévő cégek új munkakereslete és a foglalkoztató vállalatok száma is csökken. A GVI megjegyzése szerint ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán ne tudnának elhelyezkedni, de a kereslet csökken.
Érdekes, de nem meglepő, hogy a negyedik kategóriában nem látunk szakokat, vagyis arra példát, hogy hazai vállalkozások bővítik kapacitásaikat, miközben az újonnan belépő cégek száma csökken. Ez a konjunktúrával összefüggő kérdés.
A bolognai rendszer hazai bevezetése óta kérdés, hogy elég-e az alap, Bachelor szak, vagy szükséges a Master végzettség is. A felmérés szerint a 20 főnél több alkalmazottal rendelkező vállalatok 95%-a foglalkoztat diplomást, friss diplomást pedig 42%-uk. Kiderült még, hogy a vállalatok szívesebben választják a Master végzettségűeket, mint a Bachelor fokozatúakat. A GVI-nek válaszolók 24%-a tervez Master végzettségű és 14%-a Bachelor végzettségű diplomást felvenni.
Nem elég gyakorlatiasak és precízek
Az iskolai végzettségen túl egyre fontosabbak az ún. "soft" skillek, de a cégek nem egyöntetűen elégedettek ezek meglétével a diplomásoknál. A cégek egyik legfontosabbnak nevezett elvárása a precíz munkavégzés, de a tapasztalataik azt mutatják, hogy ezt illetően a leginkább elégedetlenek a frissdiplomásokkal kapcsolatban. A frissdiplomások gyakorlati jártasságával kapcsolatban 22%-kal több cég mondta azt, hogy elégedetlen, mint amennyi elégedett. A precizitással és az önálló munkavégzésre való képességgel kapcsolatban pedig 20%-kal több cég volt elégedetlen, mint amennyi elégedett.
Ezzel szemben az interneten való eligazodással, társadalmi kérdésekben való jártasságukkal és vállalkozó szellemükkel a leginkább elégedettek.
A GVI 1313 vállalatot kérdezett meg felmérésében, az alapsokaságnak megfelelően legnagyobb arányban az iparban tevékenykedő vállalatok szerepeltek, súlyozatlan arányuk 47%, a kereskedelmi cégek aránya 15,4%, az egyéb gazdasági szolgáltatásban tevékenykedőké 14,6%, a szállítmányozásból 6,3%, szálláshely-vendéglátásból 6,2%, építőiparból 5,6%, mezőgazdaságból 4,8%. Területileg elmondható, hogy legnagyobb arányban a közép-dunántúli vállalatok képviseltették magukat, súlyozatlan arányuk 28%. A közép-magyarországiak aránya 26%.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!