Miért olyan nehéz dolog megtisztelni hazánkat, Magyarországot azzal, hogy vigyázzva, azaz mozdulatlanul, oldalra zárt egyenes, vagy imára kulcsolt karral állunk ÉS éneklünk a Himnusz alatt?

Szomorú, amit a legtöbb helyen látok, főleg nyilvános rendezvényeken. Úgy érzem, hogy divatba kezd jönni a tiszteletlen mocorgás, vakarózás, BESZÉD (!) a Himnusz alatt. És a gyerekek is ezt látják, senki nem tanítja meg nekik, hogy nem rohangálunk ebben a 2 percben, nem játszunk, nem beszélgetünk, hanem mozdulatlanul, egyenes tartásban állunk. Undorítónak tartom. Ennyit ki lehetne bírni, ennyivel meg lehetne tisztelni hazánkat. 24 éves lány vagyok, nem vagyok egy őskövület, de engem még úgy tanítottak, hogy a Himnusz alatt nemhogy mocorgás nincs, de ha viszket valami, azt is bírjam ki, halasszam a Himnusz utánra. Az embernek önkéntelenül is bemozdul egy-egy izma, elkezd viszketni az orra, ha mozdulatlanul akar lenni, de ezeken úrrá kell tudni lenni, és bizony mondom, hogy amióta négykézlábról felhúztam magam és megtanultam állni, azóta pislogni se merek a Himnusz alatt, úgy belémnevelte ezt az én drága Édesanyám. Sőt, azt is megtanultam, hogy imára kulcsolt kézzel is énekelhetem, hiszen az egész egy imádság, egy könyörgés Istenhez: Isten, áldd meg a magyart. Ha a magyar nem tiszteli a saját hazáját, akkor ki fogja?