Hogyan lábalhatna ki a gazdaság a válságból?

Vezetők bérét megkurtítani, alacsony jövedelműek között elosztani, árakat, adókat szintén megkurtítani, így végre lesz kereslet, mivel lesz miből vásárolni és lesz értelme újra termelni.Ennyi az egész.De ugyebár mindíg van rá magyrázat felülről, hogy ez miért lehetetlen, lényeg, hogy ne kelljen szegény vezetőknek egy fillérjükről sem lemondani!

Seggbe rúgni az ingyenélőket a magas posztokban aztán kész!

Gondolom a világgazdaságra gondolsz!

A globálkapitalizmus ami torzít.

Több oldalról is támad egyszerre és nem nagyon van rá válasz.

Az egyik ok a tőke ellensúlyainak a lebomlása.

Mivel megjelentek az olcsó munkaerővel rendelkező országok a kommunizmus lebomlása és a neoliberális szabadpiac miatt, a tőkének gyakorlatilag tejhatalma lett.

A termelést nagymértékben kihelyezi "gyakorlatilag a könnyűipar nagy része eltűnt minden fejlett országból.

Ez a tendencia folyamatosan halad, miközben a munkanélküliség a fejlett országokban nő ezért a fogyasztás csökken.

A másik az offshore és az adó verseny adó elkerülés, a nagy multicégek részéről, ami a középréteg terheit és fogyasztási potenciáját csökkenti.

Mi a megoldás?

Minden régiónak más, ha lehet én az Eu ról írok.

Az Eu n belül az egyik megoldás a 100% ban föderatív Eu.

Ez csak akkor lehetséges hogy ha a centrum hajlandó visszább venni a perifériák javára hogy egyfajta kiegyenlítődés menjen végbe. Ekkor bevezethető lenne a teljesen azonos adó és szoc politika, illetve az teljesen egységes piac, ami megfelelő védelmet nyújthatna.

Ez szemmel láthatóan lehetetlen a centrum országok érdekei miatt.

A másik a több utas Eu.

Ez gyakorlatilag az Eu szakadásával és több kisebb szerveződéshez vezet.

Vagy egyszerűen kilép az egész Eu a WTO, OECD ből és

kialakítja a maga maga külkereskedelmi stratégiáját a világgal.

Egyben minden lépés közös, hogy a centrumokon múlik.

És ami nagyon fontos az egész világra nézve!

Meg kell találni azt az új gazdasági paradigmát amiben a globálkapitalizmus fenntartható. Hiszen a klasszikus kapitalizmus működési elvét számtalan esetben felülírja.

Magyarország esetén!

Egy járható út van.

A bérversenyen alapuló versenyképességről fokozatosan át térni a tudásalapú versenyképességre, ami magasabb hozzáadott értéket és tőkejövedelmet jelent.

"Már most is ez van. A magyar mérnökök ár/értékben a legjobbak.

Ennek akkor lesz a számunkra haszna ha mi hasznosítjuk ezt az arányt, addig csak feleslegesen képzünk.

Meg van a lehetősége, csak ebbe az irányba kellene haladni és nem az ellenkezőbe!

"Hát akkor hasznosabb lenne, de nálunk van egyáltalán olyan cég aki százasával képes mérnököket felvenni? Nem hiszem. De a külföldiek idejönnek dolgoztatni (Thyssen, Bosch, Audi, Conti, stb) és az is hozza a bevételt.

Csak hogy szinte csak munkajövedelmeket!

De a gazdaság nem ennyire egyszerű.

Más hatásokat is nézni kell!

Amíg nem lesz olyan importunk ami a számunkra hoz magas hozzáadott értékeket, addig nem is álmodhatunk emelkedő bérekről. Ugyanis ha csak alacsony hozzáadott értékez exportálunk "illetve csak abból van tőkejövedelmünk" akkor hiába képesek lennénk abból többet termelni, ha nincs rá a piacon igény mert telített. Illetve ha csak kicsit nő a jövedelmünk, ebben a szegmensben versenyképtelenekké vállunk.

Ez az oka annak hogy egyszer megeresztik a fogyasztást, de nem képes beépülni a gazdaságunkba hanem kimegy nyugatra a rossz cserearányunk miatt. Ekkor jön a húzd meg ami megszorítás, illetve a csereérték arányunk rontása az az infláció gerjesztés, hogy a versenyképességünk javuljon.

Na ez az ami 22 éve megy és ami nem mehet tovább.

Nem lehet az olcsó bérekkel versenyezni, csak a magas hozzáadott értékekkel.