A neoliberális gazdaság politika irányában elkötelezettek hogy hozhatják példa ként D-Koreát mint sikeres neolíb kis tigrist?
Egyszerűen arcátlan hazugság az egész, ugyanis soha nem volt az. Sőt, nézzük csak hogy mi az igazság!
"A G20-ak találkozóját vendégül látó Dél-Korea sok szempontból modell lehetne Magyarországnak. Szinte mindent másképp csináltak, mint mi.
Kevesen tudják, de az egységes Korea gazdagabb része hagyományosan az északi rész volt. Oda koncentrálódott az 1910 és 1945 közötti Japán megszállás, amely erőteljes iparosítással párosult A testvérháború után megosztott Korea sikertörténete mégis Dél-Korea lett.
1961-ben, nyolc évvel a polgárháboró után Dél-Korea átlagjövedelme $82 volt, kevesebb mint a fele Ghánáénak ($179). Ma Korea a világ egyik leggazdagabb országa. (Ghánáról majd máskor.)
Sokan úgy tartják, hogy a kelet-európai régió jelenlegi gazdasági modellje az ázsiai kistigriseket utánozza. Ez egyetlen egy szempontból igaz: mindkét modell exportvezérelt. Ezen kívül semmi közös nincs bennük. A koreai növekedési modell, ahogy a többi ázsiai tigrisé is, a fejlesztő állam modellje. A koreaiak szinte semmit nem találtak ki maguk, majdnem mindent az egykori megszállótól, Japántól tanultak el. Viszont ezt tökélyre fejlesztették, és körülbelül annyi idő alatt zárkóztak fel a totális nyomorból az első világba, amennyit mi a rendszerváltás óta elvesztegettünk.
A koreai állam saját cégeket fejlesztett ki, nem pedig a külföldi működő tőkére alapozta a növekedést. A társadalom saját belső megtakarításaiból finanszírozta a növekedését, ott senki nem jött azzal a gyenge érvvel, hogy nincs hazai tőke, kénytelenek vagyunk kifelé privatizálni. Ehelyett volt bennük buddhista türelem a megtakarításra, sokkal alacsonyabb jövedelmi szinten mint a mienk, és konfuciánus szervezettség a fokozatos fejlődésre.
Az állam kifejezetten távol tartotta a külföldi befektetőket. Ehelyett iparágakat nevezett meg, amelyekben saját ipari konglomerátumokat hozott létre (kóreai nyelven: csebolokat). Ezeket a magyar olvasó is jól ismeri: Hankook,Hyundai, Daewoo, Lucky Goldstar, és a leghíresebb, a Samsung (1938-ban alakult, kezdetben halat és zöldséget árult). Ezeket állami eszközökkel támogatta, K+F-et adott neki, lenyelte veszteségeiket. A konglomerátum gyártó egysége a cégcsoport alapanyag-gyártójától vásárolt, a cégcsoport bankjától vett fel hitelt. Nem pedig a piacról, és legkevésbbé külföldről. A koreaiak hisznek a megrendelések multiplikátor hatásában, azaz hogy a hazai tőke itthon maradva és körbe forogva sokaknak adhat megrendelést, és ezen keresztül megélhetést.
A tőke Koreában egyáltalán nem volt liberalizálva, azt az állam kontrollálta. A koreaiak nem vásárolhattak külföldi termékeket, minimum megrovás, de adott esetben akár komoly büntetés is járt azért, ha például valakinél import cigarettát találtak.
A koreai állam a kitűnő oktatási és kutatási rendszer létrehozásával és támogatásával egyre magasabbra emelte a koreai exporttermékek technológiai színvonalát. Az egykori agrárország először emberi hajból készült parókát és tengeri hínárt exportált, majd gyatra műanyagtermékeket, később koppintott elektronikai egységeket, végül elektronikai csúcstechnológiát, félvezetőket, autókat, és ma már ők adják a világ hajógyártásának 3/4-ét.
Koreában ma az egyik legégetőbb társadalmi probléma, hogy a mindenhova bekötött, szupergyors és filléres internethálózatnak köszönhetően majd félmillió gyerek reggelente úgy megy iskolába, hogy egész éjjel semmit nem aludt. Egész éjjel videójátékokat játszott...online, otthon lévő barátaival."
De van még hozzá egy kis kiegészítést.
Ami jól jellemzi hogy ők hogyan álltak a szabadpiachoz és mi, hogy bár 20-25 éve fejlődtek. Versenyképes termékek tömegével rendelkeztek, még is jól megfontolták a lehetőségeiket!
""Dél-Korea az OECD-ben
A szöuli kormánypárt elégedetten vette tudomásul, hogy a világ legfejlettebb országait tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a múlt héten 29. tagként meghívta az úgynevezett gazdagok klubjába Dél-Koreát. Az ellenzék viszont nem lelkesedett annyira, sőt, azt is kilátásba helyezte, hogy nem támogatja a parlamentben éppenhogy többségben lévő kormánypártot, és elveti a ratifikálást. Csatlakozási kérelmének 1995. márciusi benyújtása óta Szöul felgyorsította pénzpiacainak liberalizációját, és további reformokat helyezett kilátásba. Az ellenzék éppen ezért attól tart, hogy az OECD-tagsággal olyan nagyfokú nyitás jár majd együtt, amire az eddig a kormány által támogatott kis- és középvállalatok, különösen a pénzügyi cégek, még nincsenek felkészülve, s sorozatosan mennek majd csődbe. Ez – vélik ellenzéki szakértők – súlyos következményekkel járhat a csökkenő export miatt növekvő kereskedelmi deficittel sújtott, inflációs nyomás alatt és lassulóban lévő gazdasági növekedésre. Ázsiából eddig csak Japán tudott bekerülni a sokáig 24 tagból álló, párizsi székhelyű szervezetbe, amelyhez Magyarország – Mexikó és Csehország után és Lengyelország előtt – az idén csatlakozott 27. tagként.
Elég szembetűnő hogy mi a külömbség köztünk, és hogy mekkora hazugságokra épül a neoliberális felfogás, ami a felzárkózni kívánók lehetőségét illeti!
válasza:
válasza:Dél Korea szerintem mindig is érdekes lesz a tanulmányozásra, de nyilvánvaló okokból csak Ázsiában jöhetett létre ilyen ország. Nekem tetszett ahogy előző válságnál mentették a saját nagyobb bankjaikat és cégeiket.
Viszont mivel halvány lila gőzöm sincs mi a fene az a "neoliberális gazdaság politika" nem igazán tudtam értelmezni.
Azt a hulladékot amit a jenkik követtek el 2004-2008 között otthon és ami egyenesen vezetett a válságba?
"Azt a hulladékot amit a jenkik követtek el 2004-2008 között otthon és ami egyenesen vezetett a válságba?
A neoliberalizmust a csúnya amerikai színész engedte szabadjára még a 80as évek elején.
Sok ámítás és hűhó, csak azt felejtették el közölni hogy csak az erős és nagy iparilag fejlett gazdaságok számára jó, akár már középtávon is.
Gyakorlatilag a mai globálkapitalizmusnak az alapjait teremtették meg vele, ami nagyon úgy fest hogy megbukott!
"Észak-Korea is magába zárkózik, és saját tőkéjéből él, és felakasztják aki külföldi cigit szív. Velük mi a helyzet?
Ennek mi köze a kérdéshez!
Tedd ki kérdésnek ha választ akarsz rá.
Persze ha nincs valamire válaszotok akkor jön a visszakérdezés, sőt a személyeskedés.
válasza:Ne felejtsük el Dél-Koreába rengeteg pénzt ölt bele az USA, mi is könnyebben fejlődhettünk volna úgy, hogy a nagy sas állja a projektjeink nagy részét, és a hibáinkat is korrigálja. Valamint a szovjet barátaink 40 éves vizitje nélkül is kibírtuk volna valahogy.
Meg belőlünk amúgy is hiányzik az ázsiai munkakorál, mint ahogy a támogató nagytestvér is.
Így mi Koreával ellentétben nem állhatunk neki csak úgy kísérletezgetni és nem a nulláról indultunk így még a "nem veszíthetünk semmit" motivációs elv sem játszik.
Abban viszont egyetértek, hogy a DK-i oktatás valamint a K+F hihetetlenül színvonalas és több pénzt kéne beleölni, de a magyar kormány ezt nem tartja fontosnak.
Neki annyi elég, hogy önfenntartó legyen.(Esetleg tegyük nyereségessé miniszter úrnak?)
De ez megint csak nem a neolibsik hibája.
Végül leszűrhetünk annyit ebből, hogy hatásosan felzárkózni csakis pénzzel ÉS hozzáértéssel lehet és a szinten tartáshoz (illetve mérsékelt előrelépéshez) legalább az egyik feltételnek adottnak kell lennie.
Ja és Dél-Koreának nem volt nehéz távol tartania annó a külföldi tőkét sem, mert a kezdet kezdetén se eladni se gyártani nem lehetett ott semmit, az ottani kereslet illetve nyersanyagok hiánya miatt.
Te is csak csúsztatsz azzal, hogy (az amúgy szinte kizárólag a júeszéjben burjánzó )neolibsik nyakába varrod azt a nevetséges szalmabábot, hogy a külföldi tőke a felemelkedés és siker kizárólagos útja. De ahol hazai nincs és a kormány nem akar de nincs is épkézláb ötlete arra, hogy mibe kéne a zsebek tömésén kívül pénz befektetni. Ahol meg se belföldi se külföldi tőke nincsen arra az ország előtt nem áll szép jövő, de legalább nemzetibb lenne nemde?
Pont olyan mint az északiaké.
"Te is csak csúsztatsz azzal, hogy (az amúgy szinte kizárólag a júeszéjben burjánzó )neolibsik nyakába varrod azt a nevetséges szalmabábot, hogy a külföldi tőke a felemelkedés és siker kizárólagos útja.
Nem barátom, nem én csúsztatok.
Én csak a tényeket tárom fel.
Azt hogy miközben a neolíbek pld értékűként ábrázolják D-Koreát, a valóságban már csak akkor engedett a neolíb elveknek mikor meg volt rá a háttere az az pariban volt.
És nem a neoliberalizmus csodaszere tette naggyá mint ahogy azt rettentő illuzionista módon lebegtetni szeretnék.
Nyilván kell a nyugati tőke, de a nyugati tőke ha csak a teljes nyitás mellett akar jönni, azzal többet visz mint amit hogy. Csírájában elfolytja a zsenge magyar kezdeményezéseket, hiszen ahol a tőkének van mit keresgetni ott mi a harmat súlyunkkal és a nyugati tőke, mint a nehézsúlyú dörzsölt profi nagyon nem lehetünk pariba. Sőt ahogy a dolgok állnak a szorítót is ők tervezték meg a szabályokat is ők alkották, és sajnos még ma is olyanná alakítják ami az esélyeink szikráját is megölik. A teljesen nyitott gazdaság soha nem jelent lehetőséget a valódi fejlődés irányába, ahogy a túlzott protekcionizmus sem.
Ki van találva a rendszer, csak nem a feltörekvők részére.
válasza:"Nyilván kell a nyugati tőke, de a nyugati tőke ha csak a teljes nyitás mellett akar jönni, azzal többet visz mint amit hogy. Csírájában elfolytja a zsenge magyar kezdeményezéseket, hiszen ahol a tőkének van mit keresgetni ott mi a harmat súlyunkkal és a nyugati tőke, mint a nehézsúlyú dörzsölt profi nagyon nem lehetünk pariba. Sőt ahogy a dolgok állnak a szorítót is ők tervezték meg a szabályokat is ők alkották, és sajnos még ma is olyanná alakítják ami az esélyeink szikráját is megölik. A teljesen nyitott gazdaság soha nem jelent lehetőséget a valódi fejlődés irányába, ahogy a túlzott protekcionizmus sem."
Először is és ezt régóta megakarom már kérdezni valakitől miért csak a nyugati tőkét emlegettet mint gaz rablólovag?
A szintén tekintélyes kelti tőkével mi a helyzet? hogy Magyarországon nem lenne ilyen. Ugyan, még te is felsoroltál pár közismert távol keleti céget amik közül jónéhány jelentős telephelyekkel rendelkezik nálunk. Ők szuperbecsületesek ám, ők véletlenül sem élnek vissza a gerinctelen politikusaink által felkínált lehetőségekkel, csak a gaz nyugatiak.
Másodszor nincsen olyan elvetemült idióta aki azt mondaná, hogy a nyitott gazdaság a biztos siker felé visz.
Inkább az a vélemény fordul elő gyakrabban, hogy jobb a külföldi tőke mint a semmilyen.
Magyarországon tény, hogy esély sem volt a kialakulásra de ez nem a globális vagy legalábbis a nyugati összeesküvés hibája, hanem a kilóra megvehető politikusainknak. Érdekes módon a szlovákok,csehek szlovénok,lengyelek a horvátok nem emlegetik annyit a sátáni nyugatot mint mi, biztos ők is a centrumhoz tartoznak azért kímélték meg őket.
A politikusok csak bábok semmi közük sincs ehhez,semmi jogkörük.
válasza:A lényeg ebben van:
"A koreai állam saját cégeket fejlesztett ki, nem pedig a külföldi működő tőkére alapozta a növekedést. A társadalom saját belső megtakarításaiból finanszírozta a növekedését, ott senki nem jött azzal a gyenge érvvel, hogy nincs hazai tőke, kénytelenek vagyunk kifelé privatizálni. Ehelyett volt bennük buddhista türelem a megtakarításra, sokkal alacsonyabb jövedelmi szinten mint a mienk, és konfuciánus szervezettség a fokozatos fejlődésre. "
Namármost: hajlandó lenne a magyar társadalom 20 évig kenyéren és vízen élni a szebb jövő elérése miatt? :)))
Itt mindenki a megszorítások ellen ordít, nyugdíjcsökkentésről senki hallani nem akar, mindenkinek minden legyen meg de most és azonnal. Hát ez nem az az út, amin Dél-Korea egykor elindult :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!