Miért gondolom "érzem" úgy, hogy az "ÁTKOS" egy élhetöbb világ volt?

"privatizált állami vagyonból szinte egy fillért sem szántak adósságrendezésre. "

Akkor nézz utána, hogy a Horn kormány az erőművek és energiaszolgáltatók eladásából származó bevételből hány milliárdot fordított adósságcsökkentésre. Ez volt a legnagyobb privatizációs bevétel összességében a rendszerváltás óta!

" Igaz anno politikai alapon lettek pénzügyi vezetöink, de szerencsére ma már a tudás számít."

Meg is látszik rajtunk! Pl. Matolcsy György!

Ugye, te is iróniának szántad?

Mert jól érzed!

4× esére nőtt az adósságunk

Nincs pontos adat de 80e mill -150e mill közé taksálják az elprivatizált állami vagyont.

A reálbér kb úgy nőt 1990 hez képest 14% ot, hogy a vámok eltörlése miatt a tartós fogyasztási cikkek ára gyakorlatilag lefeleződött, és ez ugye kalkulálva van.

A reálkeresetekhez képest az energia árak meg 4× eződtek, az élelmiszer meg 3× ódott.

Még melyik lehetett a jobb?

Még annyit a tisztánlátás kedvéért.

Ma egy átlag magyar heti 60-65ó dolgozik.

A mrsz ben heti 48 órát később 40ó dolgozott.

Ha valaki hajlandó volt heti 60-65ó dolgozni az az adatok számításánál mintaként vett alapnak a 1.5-2× esét kereste.

Munka meg volt bőven, az az aki akart az dolgozott és haladt is előre olyan ütemben ami ma elképzelhetetlen egy átlag magyar számára!

Azért, mert létbiztonság volt, mert a kutúra elérhető volt bárkinek (pl. ingyen tanulhattál akár 19 évig mint én, az orvosi ellátásnak akkor is voltak hibái, de legalább ingyen volt, a nyugdíjadból megélhettél: nekünk pl. a lakbér 58 Ft volt egy hónapra, a gáz és a villany fillérekbe került. Stb.

Az eladósodás csak 1973-tól kezdődött, de sohasem volt annyi, mint most az USA-é, vagy Japáné, akik azért valamivel jobban élnek mint mi. Az oroszok megvették a mi szar minőségű áruinkat, mert nyugatról nem adtak nekik. Adtak oljat transzferábilis rúbelért, mi feldolgoztuk és eladtuk dollárért. Tudomásul kell venni, hogy ez egy szegény ország, sok tanulatlan, ostoba és lusta emberrel, és tőkénk sincsen, se nyersanyagunk. Amink pedig lenne: a mezőgazdaság, azt az okos MDF, meg a többi csirkefogó szétverte. Úgyhogy hosszú és kínos nyomorra számíthatunk, viszont büszkék lehetünk rá, hogy magyarok vagyunk, és Isten velünk van a nyomorban és a butaságban.

Mert akkor mindenkinek volt munkahelye és ha nem csinált túl nagy hülyeséget (bűncselekmény, vagy a párt szidása), az élete végéig megmaradt, onnan mehetett nyugdíjba. Ma vagy nincs mhely, vagy abban se lehetsz biztos, hogy másnap nem rúgnak ki, pláne nem lehet előre tervezni 40 évre..

Emellett nem voltak akkor jövedelemkülönbségek az emberek közt. Nálunk a kisvárosban a tanácselnök épp akkora 1,5 szobás lakásban lakott, mint a gyári melós.Nem volt akkora irigység, nem volt ekkora stressz.

Jah és heti 40 volt a munkaidő! Ma meg ha heti 60-80 órát gályázol (esetenként nettó 60ért),akkor se lehetsz abban biztos, h nem rúgnak ki első alkalommal.

Emellett voltak gyárak, üzemek, tsz-ma: tsz felszámolva, földek összevissza mindenki nevén, gyárak, üzemek bezártak, mert a privatizációval a külföldi nem gyárat vett, hanem piacot, pl. megvett egy cukorgyárat, aztán bezáratta, munkásokat kirúgta, ne legyen neki konkurencia.