Mi lehet Magyarország érdeke? A teljes feltétel nélküli integráció és globalizálódás, vagy a lokálpatrióta, nacionalizmus erősítése? A nemzetiesebb vagy a kozmopolita lokalitásoké a jövő?
válasza:"Kb ezt csináljuk 22 éve, és az eredménye jól látható!"
Tudsz nekem erről valami tanulmányt mutatni, mert úgy elég nehéz elhinni, hogy kb. ugyanonnan induló országok (Szlovénia, Lengyelország, stb.) előrébb tartanak az általad károsnak vélt globalizáció mellett is. Na most akkor hogy van ez?
"A nyugati nagytőke egyszerűen nem hozott annyi munkahelyet mint amit kiölt a térhódításával."
Én készséggel elhiszem, ha ezt alá is tudod támasztani, mert manapság az a nagy harci helyzet, hogy a külföldi vállalatok foglalkoztatják a népesség nagyobbik részét.
"Arról nem is beszélve hogy a béreket 1Ft vel nem volt hajlandó növelni, hiszen csak a 2 nagy állami emelésnek köszönhető hogy az ország nagy része nem döglött eddig éhen."
Nyilván magasabb lenne a bér, ha ez a szerencsétlen ország nem az alacsony hozzáadott-értékű termékekre specializálódna.
"Nem hiszem hogy ez járható lenne a továbbiakban, a 22 év tapasztalata alapján."
Persze, hogy nem. Ezt meg is mondta Róna Péter közgazdász is, aki pedig nem számít globalizáció-ellenesnek. Sokan látják ám a problémát, csak tenni kevesen tesznek ellene...
"Lehet hogy nem vagyunk túl fejlettek, de ha nem alakul ki a tőkejövedelem akkor soha nem is fejlődhetünk 1 cm sem."
Pedig tőkejövedelem csak a magasabb hozzáadott-értékű termékekre való specializációval fog képződni. Hogy ezt elérjük mindenképpen szükséges a nyugati és a keleti tőke becsalogatása. De a hazai oktatás és szakemberképzés még ennél is fontosabb lenne.
"A globalizmust úgy kel kikerülni ahogy csak lehet, ugyanis ahogy az Eu ból eltűnt a könnyűipar egy jelentős része, úgy elfog a többi is. mi nem versenyezhetünk a kínai vagy Argentín jövedelmekkel, vagy szoc, környezetvédelmi, szem pontok költségeivel, ahogy a német vagy az angol francia tőkével sem."
Hát akkor te nem érted a világgazdaságot, sem a globalizmust. Még jó, hogy eltűnik az alacsony hozzáadott-értékű szar termékek gyártása! Aki nem vált szerkezetet, az lemarad és leszegényedik. Miért gyártsunk szutyok alacsony hozzáadott-értékű termékeket? Abból nem élhet már meg egy ország (már nem olyan világot élünk!), Kína is már erősen koncentrál az IT és egyéb magas hozadékkal bíró termékek gyártására. Nincs más út. Sehol!
"Nem értem hogy mi a jó a számunkra globalizációban?
Valaki elmagyarázná hogy miként lehet ez a számunkra jó?"
Ha nem lenne globalizmus, akkor most nem lenne számítógéped többek között. És nem csak azért, mert ez az ország nem is rendelkezik a hozzá szükséges speciális anyagokkal (?), de még a legyártásához szükséges tudással sem! Nem lenne olcsó az érintőképernyős mobilod sem, mert éppen nem keleti bérrabszolgák gyártanák olcsóért! Nem zabálhatnál banánt, ananászt, mangót, stb.
De még külföldön is nehezebb lenne tanulnod, sőt munkát is vállalnod, mert sanszos, hogy globalizáció nélkül létre sem jön a kettős adózást elkerülő egyezmény!
Vannak persze hátrányai a globalizációnak, bőven van. Ám okos ország - nem böszmék! - igyekszik elkerülni ezeket!
""A jelenlegi kapitalizmus a globalizmus nélkül nem sokáig bírná, úgyhogy ideje keresned alternatív gazdasági modelleket, amit nem utasítanak el gondolkodás nélkül az emberek, és nem vágják rá rögtön, hogy utópia.
a jelenlegi gazdaságot pontosan a globalizmus tette tönkre! Sőt nem is látszik más megoldás hogy irányba álljon és ne egy polgárháborúk pengeváltásától serénykedő világ alakuljon ki mint a globalizmus szűkítése.
KB 2-3 év ebben az irányban és az Eu ban a 40% os munkanélküliség általános lesz. Kb úgy ahogy 20 éve a textíl ipar ls a könnyű ipar jelentős része. Úgy válik ma a világ fejlettebb része versenyképtelenné, és tűnnek el millió szám a munkalehetőségek.
Hol élsz te?
válasza:"Az egyetlen esélyünk, ha támogatjuk a külföldi tőke beáramlását, azaz a globalizációs folyamatokat."
Az az ország amely kiszolgáltatja magát a külföldi tőkének, az tulajdonképpen aláírja a saját halálos ítéletét. Nem azt mondom, hogy ne engedjük be a külföldi tőkét az országba, de amíg Magyarországon a külföldi tőke ekkora erőfölényben lesz a hazai tőkével szemben, addig nem is fog érdemlegesen emelkedni az életszínvonal.
A helyzet az hogy ezért az egész váláságért a globalizmus a felelős.
Ugyanis meg dőlt az hogy az alacsonyabb hozzáadott értékű munkák mennek keletre a magasabbak meg létrejönnek.
Csak hitelekkel tudta a globálkapitalizmus ezt fenntartani.
A buborékok szétpukkantak, a hitelek bekeményedtek, a globalizmus meg kizabálta maga alól a fogyasztást és vergődik a saját fekáliájában.
A globalizmusnak az alapja a növekedés.
A növekedés pedig a fogyasztás függvénye.
A fogyasztás pedig a munkajövedelmek emelkedése, és a munkalehetőségek szélesedése, illetve a befektetési alapú hitelek generálódásának a függvénymetszete.
Ha bármelyiket kivesszük a sorból vagy nem megfelelően alkalmazzuk"hitel" az esetben borul a bili.
Gyakorlatilag a globálkapitalizmus alapja kérdőjeleződött meg, azáltal hogy a fejletlen országok fejlődési ampitudoját alacsonyabb szintre skálázták, míg a várható fogyasztás emelkedését magasabbra. Az az, a fejlett országokban a globálkapitalizmus az alapelvének nem volt képes megfelelni, nem volt képes huzamosabb ideig szinergikusan a keletre kivont alacsony hozzáadott értékű munkák helyébe magasabb hozzáadott értékű munkákat létrehozni. Amire valójában alkalmas volt, hogy hitelekkel táplálja a fogyasztás okozta termelésből származó humán erőforrás igényét. Gyakorlatilag nem vagyunk versenyképesek a kelettel vagy akár D-Amerikával sem. Ez nem pusztán munkabér különbség vagy szoc rendszer kiadási hátrány. Hanem a tőkejövedelmekből kialakuló jövedelem elszívás az élőhely költségeinek az aránytalanságai és a kultúrkörnyezeti és demokráciaelvűség különbségéből fakadó versenyhátrány.
Pld
Hogy versenyezhet egy ipari egység itt az Eu ban egy kínai egységgel, ahol a bérek alacsonyabbak, az energiaszektor állami és dotált, a környezetvédelemnek meg híre sincs. Ha pedig úgy kell versenyeznünk hogy a német nagytőke invesztál oda, miközben a félperifériák gazdaságát is uralja a fogyasztáslefedés oldalán, akkor esélyünk nincs.
A globálkapitalizmus előtt, a tőkének elemi érdeke volt a kellő fogyasztás lokális indukálása a megfelelő adók "szocrendszer" és a megfelelő bérek kialakításával.
Ennek a kornak az USA színész megjelenésével valamikor a 80as években vége lett. Gyakorlatilag teljesen szétesett a klasszikus gazdasági modell és rotáció ami a kereslet kínálat arányát és a profitkitermelhetőség limitjét kialakította. Kettős hatás érvényesült valójában.
Egyrészt a fogyasztás és a termelés szétválasztása, a hitelek nélkül egyre fogyó keresletet plántált, ami a egyre szűkülő munkaerőpiacnak köszönhető a termelés elvándoroltatása miatt. Illetve hogy a célországok gyorsan integrálódva elszívják a fejlesztési lehetőségeket is az alacsonyabb munkabérrel.
De az a versenyhelyzet amit a nagytőke gerjesztett az adóversenyek szocrendszer leépítő magatartásával, amiből lehetett egy ideig finanszírozni a rendszert. Ugyanis nagy tévedés az, hogy a középréteg versenyképessége nő az adók csökkentésével. Nyilván valamilyen szinten igen.
De igazán a nagytőke aki az offshore lovaglás és a támogatási rendszerek nagy haszonélvezői, hiszen a fogyasztási rotációja elvén, és az egyre nagyobb jövedelem elszívás miatt, a profit nagy része ott köt ki.
Ezeknek a hatásoknak az eredője vezeti oda a világot, hogy nem képes, és ezekkel a feltételekkel nem is lehetséges a válságot valamilyen formában megzabolázni, és kijutni belőle.
válasza:ma 17:09
Vagyis te tulajdonképpen a kapitalizmust kérdőjelezed meg. 1929-33-as válság idején sehol nem volt a globalizmus, mégis a mainál hatalmasabb válság volt. Sajnos el kell, hogy keserítselek, a kapitalizmus velejárója az időnkénti válság.
válasza:ma 17:10
Ezt a zagyvaságodat már nem egy helyütt olvastam, unalmas és értelmetlen. Gyakorlatilag kevered a szezont a fazonnal. Tulajdonképpen úgy is elemezhetnénk a mai helyzetet, hogy azért van, többek között, a válság, mert egyre nagyobb a produktivitás a gépesítésnek hála. Ami viszont kevesebb munkaerőt igényel, így csökken a fizetőképes kereslet. Már Kínában is robotokkal gyártat a Foxconn.
Amúgy meg hiába háborogsz, a világ összes paradigma-váltását - már pedig most egy ilyen időszakot élünk - gazdasági vagy politikai felfordulás kísér, amely átrendezi a viszonyokat.
És még valamit: elfelejtheted a nacionalista, romantikus ábrándozást a népzenére táncoló, matyó ruhát viselő emberekről, akik éjjel-nappal parasztkolbászt falnak. Ilyen már sosem lesz! A nemzetállam egyre inkább elhalványul, ereje, hatóköre elfakul...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!